Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
1999. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG HATÁRON INNEN - HATARON TÚL HTMH - OBSERVER-"Senki nem gondolta volna előre, hogy két héttel Budapest NATO-csatlakozása után Magyarország szomszédságában az atlanti szövetség háborút kezd" - írta a Washington Post. A szerző Magyarország kettős helyzetét állította írása középpontjába. Megállapítása szerint Magyarország igyekszik elkerülni viszonyának további kiéleződését déli szomszédjával, ahol negyedmillió magyar él. Ugyanakkor ki akarja mutatni hűségét az új szövetségesek iránt, és be akarja bizonyítani, hogy kész teljesíteni NATO- kötelezettségeit. A szerző rámutatott, hogy a magyar kormány megnyitotta légterét a NATO-gépek számá-ra, és engedélyezte a támaszponthasználatot is, beleértve a most amerikai ellenőrzés alatt álló taszári bázist. De Budapest azt is világossá tette, hogy magyar katonákat nem fognak Jugoszláviába küldeni a (remélt) koszovói békemegál-la- podás betartásának ellenőrzésére. —"Florian Pantazi — Brassó városának egyik ellentmondásos, külföldet járt újságírója - az Erdélyi Köztársaság szervezésén "ügyködik", legalábbis erre utal a különböző román lapokhoz, politikusokhoz eljuttatott kiáltványa, amelyben az új állam statútumát, közigazgatását, hivatalos nyelvét (román, magyar, angol), pénznemét (erdélyi euro) stb. is taglalja. Pantazi gyakran ellátogat az RMDSZ sajtó- értekezleteire, de "sajátos" nézetei miatt nem nagyon lelkesedik érte senki. A parasztpárt brassói fiókszervezete szerint Pantazi egyetlen hónapig volt csak a KDNPP tagja, utána kilépett. E nyilvánvaló diverzió szerzője - mint megtudtuk - szabadúszó újságíró ~ írja a kolozsvári Szabadság.-"A Szlovák Nemzeti Párt elutasítja a NATO légitámadásait" - tudhatjuk meg a NOVY CAS-ból. A párt alelnöke enyhén szólva kétes összefüggéseket állapít meg a koszovói és a dél-szlovákiai helyzet között. Anna Malíková úgy véli, hogy a NATO segítségével a magyar kisebbség is autonómiát harcolhat ki magának. Ezért azt sürgeti, hogy - a koszovói szerb példát követve - a déli országrészben "meg kell erősíteni a szlovák elemet". Megítélése szerint a kormány "békés utón is befolyásolhatja a demográfiai fejlődést". "Azt kell elérni" - hangoztatja Malíková -, "hogy tíz-tizenöt év elteltével már senki se beszélhessen autonómiáról Dél-Szlovákiában".-Tőkés László szerint a koszovói helyzet előbbre viszi és a világ figyelmének középpontjába állítja a kisebbségi kérdést. A Kirányhágó-melléki református püspök a Szatmári Friss Újság című napilapnak adott interjút a koszovói válságról: "az eszményképként emlegetett nyugati politika mindig az események mögött kullog. A nyugati hatalmak - az Egyesült Államok, az Európai Unió nem foglalkoztak kellő időben sem a bosznia-hercegovinai kisebbségi problémákkal, sem a koszovói helyzettel". "Ha idejében megadták volna az autonómia lehetőségét, nem fejűit volna idáig a helyzet Koszovóban sem" - jelentette ki Tőkés. —Kasza József a Kossuth Rádiónak adott nyilatkozatában keserű szavakkal minősítette a magyar kormány magatartását. Mint mondta, "a magyar kormányfő szerint a történelmi igazság a NATO oldalán van, s ezzel túszként sorsukra hagyta a vajdasági magyarokat". Hangsúlyozta, a Vajdaság az ottani magyarok hazája, szülőföldje, itt kell majd megélhetést biztosítaniuk az eljövendő nemzedékeknek. A megpróbáltatásokról Kasza József azt mondta, hogy a félelmet és a fásultságot is túlélik a vajdasági magyarok, jóllehet egyre gyakrabban érkeznek hírek katolikus papoktól az éjszakai zaklatásokról, ajtórugdalásokról, fenyegető telefonhívásokról. "Az anyaország azzal segíthet, ha nem szól feleslegesen, nem lihegi túl a magyar média a NATO- csatlakozás fontosságát. Nem tartom helyesnek azt a politikát, amelyet a jelenlegi magyar kormány folytat" - jelentette ki Kasza József.-A Vajdaságot ismételten bombázták a NATO gépei. Pancsován az UTVA repülőgépgyárat, Zomborban a repülőtereket, Újvidéknél pedig a Fruska-Gora-i katonai létesítményeket és lebombázták a Péterváraddal összekötő két közúti hidat. A város napközben kihalt, a piacok és az élemiszerboltok legtöbbje csak délelőtt tart nyitva, de már a kora délutáni órákban minden bezár. Az ellátásban egyelőre nincs fennakadás, a délelőtti órákban valamennyi fontos élemiszer kapható. Az élelmiszerellátás valamennyi vajdasági önkormányzatban kielégítő. Aggasztó viszont, hogy az üzemanyaghoz nem lehet hozzájutni. Vajdaság magyar lakossága, különösen a szórványokon élők, nagyon félnek attól, hogy Magyarország NATO-beli tagsága miatt és amiatt, mert Magyarország átengedte légiterét a támadásoknak, megtorlásban létesülnek. Az aggodalmat növeli az is, hogy a Belgrádi Televízió és a hadsereg képviselői szüntelenül hangoztatják, hogy a vajdasági támadásokat a NATO Magyarország irányából végezte. A Magyarország- ellenes hangulat észlelhető Újvidéken is, de még jobban rettegnek a bánáti magyarok. Bánátban ugyanis az utcán, a piacon egyesek már hangosan szidalmazzák őket. Káptalanfalván pedig, az alig kétszáz lakosú falucska templomában bonbát helyeztek el. Szerencsére a robbanás pillanatában senki sem tartózkodott benn, így emberáldozat nem volt. Káptalanfalva színtiszta magyar falu. A pancsovai magyarok és horvátok is félnek a megtorlástól. Álkatonai alakulatok ugyan még nincsenek, ismeretlen tettesek azonban máris fosztogatják, gyújtogatják a városban élő albánok üzleteit. Nyugtalanságot kelt az a hír is, melyet a rádió és a tévé szinte óránként megismétel, hogy aki nem jelentkezik a mozgósítási parancsra, 1-10 év bör-tönbüntetést kaphat, bizonyos esetekben halálra is ítélhető.
