Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
1999. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17. EGYHÁZI MOZAIK Összeállította: fr. Kiss G. Barnabás ofm. * A KATOLIKUSOKNAK CSALÓDÁS A PÁPA ROMÁNIAI ÚTJA A sajtóból köztudottan immár végleges II. János Pál pápa romániai látogatásának programja. Bár a helyi katolikus egyház ezzel kapcsolatban még semmi hivatalos közlést nem kapott, mégis — a sajtónyilvánosságra került tények alapján — el kell fogadnunk, hogy a pápa május 7-9. között nem lelkipásztori, hanem politikai látogatást tesz Romániában. A hosszadalmas diplomáciai huzavona végén előállt helyzet máris feszültségeket keltett a romániai görög katolikus, illetve római katolikus hívek körében. Az ökumenikus gondolat jegyében a román állam és az ortodox egyház részéről a Vatikánba érkezett meghívás alkalmas arra, hogy ellentétet keltsen a római és görög katolikusságon belül a hívek és a papság, illetve a püspökök között. Aligha elfogadható - s Erdély római, illetve görög katolikus híveinek aligha szabad besétálniuk ebbe a csapdába --, hogy a Szentatya látogatása megosztáshoz vezető, a római és görög katolikusok bizalmát megingató esemény legyen. NEM LELKIPÁSZTORI LÁTOGATÁS (Püspökkari közlemény a pápa romániai útjáról) A magyar püspökök a Vatikáni Rádió adásából értesültek arról, hogy II. János Pál pápa romániai utazása csak Bukarestre korlátozódik és nem kerül sor sem a magyar egyházmegyék, sem a sokat szenvedett görög katolikus egyház meglátogatására, ahogy ezt püspökeik kérték. A Magyar Katolikus Püspöki Kar a Szentatyához írt levélben csatlakozott ehhez a kéréshez. A püspöki kar nem akar illetéktelenül beleavatkozni más egyházak ügyeibe, ebben az eetben mégis úgy éreztük, hogy közösséget kell vállalnunk ott élő testvéreinkkel. Számukra a pápai látogatás nemcsak hitükben való megerősödést, hanem annak a szenvedésnek az elismerését is jelentette volna, amelyet a Szentatyához való hűségükért vállaltak. A Szentatya közzétett programja szerint ez az utazás a Román Ortodox Egyházzal és annak pátriárkájával való találkozás, és nem a megszokott lelkipászton látogatás, mert hiányoznak belőle a szokásos találkozók, mint egyes egyházmegyék meglátogatása, találkozás a fiatalokkal, a betegekkel, a papokkal és a szerzetesekkel. A Szentatya többször kifejezte, hogy a 2000. jubileumi év előkészítésében keresi a kapcsolatot a keresztény közösségekkel, különösen az ortodox egyházakkal. A magyar püspökök kérik híveiket, így tekintsenek a Szentatya látogatására. II. SZILVESZTER EMLÉKEZETE II. János Pál pápa Paul Poupard bíborost, a Kultúra Pápai Tanácsának elnökét nevezte ki legátusává azokra a szertartásokra, amelyekkel II. Szilveszter pápává választásának millenniumára emlékeznek a közép-franciaországi Aurillac városban. Közismert, hogy Szilveszter küldött koronát Szent István királynak. 999. április 2-a és 1003. május 12-e között uralkodott és négyéves pápasága alatt rendíthetetlenül védelmezte a pápai tekintélyt, sokat fáradozott az egyház reformjáért. II. Szilveszter pápa, eredeti nevén Gerber d'Aurillac, 940 körül született Auvergne- ben. Az Aurillac-i Szent Gellért bencés apátság szerzetese, majd Reims és Ravenna érseke lett. O volt az első francia Péter székében. Kortársai bámulták rendkívüli műveltségét és természettudományos ismereteit, foként a mennyiségtan és a csillagászat területén. "SZENT ISTVÁN ÉS MINDSZENTY ORSZÁGA" Paskai László bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek hazánk NATO-tagállammá válása után. levéllel fordult Madaleine Albright asszonyhoz, az Egyesült Államok külügyminiszteréhez. Levelében — húsvéti jókívánságai mellett — kifejezte köszönetét azért, hogy a NATO új, közép-európai tagjainak csatlakozásakor Magyarországról. mint "Szent István és Mindszenty országáról" szólt. A bíboros prímásnak ez annál is inkább jól esett, mert "készülünk első királyunk, Szent István megkoronázásának ezredik évfordulójára..." A levelet Spányi Antal püspök, budapesti helynök adta át az amerikai nagykövet képviselőjének abban a követségi épületben, amelyben Mindszenty József bíboros prímás az 1956 utáni önkényuralom idején tizenöt évig (1956- 1971) biztos menedékre talált. EGY INTERJÚBÓL... A Keresztény Elet, a vallásos családok hetilapja interjút készített Bábel Balázs koadjutor érsekkel, akit a Szentatya februárban a kaiocsa-kecskeméti egyházmegye számára nevezett ki, és akinek a szentelése április 10-én volt. A március 7-i számban a következőket olvashatjuk a katolikus lapban: senki sem találta meg a módját annak, hogy hit- és erkölcstan oktatása nélkül miként lehetne egy társadalom morális állapotát javítani. "Ha mi színvonalas hit- és erkölcstani oktatási-nevelést tudunk végezni, akkor bizonyára nem lesznek tele azonnal a templomok, de talán kevésbé lesznek zsúfoltak a börtönök." A koadjutor érsek
