Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. május ban meg kell teremteni a feltételeket, mely semmi más, mint az eddigi társadalom fundamentumának, a keresztény és egyéb, Istenben hívő családok szétrombolása. Ha alaposan megnézzük, ez már nagyon közel van a megvalósuláshoz. Az Egyház pedig (bármelyik felekezet), melynek kötelessége lenne az Isten által elrendelt törvények őrzése és megtartása, vagy "haladó" és együtt üvölt a farkasokkal, vagy csak hümmög és jobb meggyőződése ellenére bezárkózva szentélyébe szégyenkezik, mert nincs bátorsága ahhoz, hogy feladatát teljesítse. Hiába, még a böjtös koszt is jobb, mint a "konzervatív" stigma, vagy a vértanúság. Valamikor kinevették Madáchot a Falanszter megírásáért, ahol tudósok döntik el az emberi sorsokat és a kisgyermekeket mesék helyett "magasabb egyenletekkel" szórakoztatják. Megírásakor ez fantasztikus pesszimizmusnak, lidérces álomnak hatott. Ma sajnos véres valóság egy ilyen lehetőség. Lehet e ez ellen tenni valamit, ki tudná megmondani? Nagy kérdés, hogy nem késtünk e már el? Egyben azonban szilárdul hiszek: az örök nőiség - ahogy Goethe mondja a Faustban: "...ewig weibliche" - szerzetének csodatevő erejében, mely képes lesz ismét helyreállítani az Isten által elrendelt örök erkölcsi világrendet. Sötét a kép, melyet megrajzoltam? Minden bizonynyal az, de nézzünk széjjel a világban amelyben élünk és azonnal meglátjuk, hogy igaz. Ennek ellenére sem adom fel a reményt, hogy az anyák újra be fogják tölteni hivatásukat. Kérem Istent, hogy azokat az Édesanyákat, akiket nem fertőzött meg a kor szelleme, tartsa meg példának a fertőzöttek előtt, áldja meg őket és adjon nekik erőt, hogy a tévelygőket visszavezethessék a HÁZI TŰZHELY megőrzéséhez. PELLENGÉR A Vatikán hallani sem akar a csángók emberi jogairól és magyar papokkal való ellátásukról. Minden jel szerint alig várják azt a pillanatot, amikor az utolsó, magyarul még tudó csángót egy román pópa eltemetheti. Vatikán románbarát (olasz) diplomatái úgy vélik, a Római Katolikus Egyház és a román Orthodoxia közötti ellenséges viszonynak egyik legfőbb oka a csángók ragaszkodása ősi hitükhöz és a magyar nyelvükhöz. Ez a tévhit meglehetősen szokatlan egy olyan tradíciókkal rendelkező tapasztalt, sok vihart átélt szervezet részéről, mint az Egyház. Talán nem is annyira szokatlan, mint egyenesen megdöbbentő. A nagy Szakadás óta eltelt évszázadok számtalan meddő kísérletének keserű tapasztalata és kudarca, elegendőnek kellett volna lenni ahhoz az alapvető felismeréshez, hogy az Orthodoxiával szót érteni nem lehet. Honfitársunk, dr. Csillik Bertalan szegedi egyetemi tanár erősen borúlátó leveléből idézek: "...Mégegyszer nagyon erőteljesen hangsúlyozom: a Balkán peremén vagyunk, nem pedig Nyugat-Európában, ahol az adott szónak, szerződésnek, ígéretnek értéke és súlya van. A Balkánon az adott szó, a szerződés, az ígéret ma is annyit ér, mint török időkben, ahol az írásba fektetett szerződést azon nyomban érvénytelenítette a török hatalom, mihelyt érdeke úgy kívánta, hiszen "kutyabőrön volt írva, a kutya pedig a Korán szerint tisztátalan állat, így a szerződés érvénytelen". Ugyanezen a szinten mozog mindkét balkáni szomszédunk politikai erkölcse is, nyilván nem csupán etnikai okoknál fogva, hanem jórészt a félévezredes oszmán hódoltság és az évezredes keleti egyházi orthodoxia hatására is." Ennyit talán a Vatikán külügyeit intéző urak is tudnak, vagy kellene tudniuk... Vannak azonban érdekek, de alig érthető fejlemények is. Az egyik budapesti bank által támogatott Kisebbségi Jogok Kutatásainak Nemzetközi Alapítványa segítségével a brüsszeli Apostoli Nunciaturán dolgozó Msgr. Prof. Nicola Girasoti kiadta Valentin Sta és Renate Weber, bukaresti emberjogi aktivisták munkájára alapozott könyvet: The Moldavian Csángó. A két román szerző - a hírek szerint - már azzal kezdte, hogy a csángók elmagyarosodott románok. Emszt Árpád híradása szerint, Tánczos Vilmos otthoni csángó szakértő már keményen helyreigazította a két román szerzőt. De, könyörgöm, miért adtak ehhez anyagi támogatást a magyarok - legalábbis egy magyarországi bank? Ha már ennyire a szívükön viselik a csángók sorsát, miért nem támogattak egy magyar kiadású csángó könyvet? Nem hallottak Domokos Pál Péter, Halász Péter, Pozsony Ferenc, Benda Kálmán munkáiról és a régebbi Mikecs Lálszlá könyvről? Már régebben gondolkoztunk egy csángókról írott angol nyelvű könyv kiadásáról (két rövidebb dolgozatot már rövidesen a honlapunkra teszünk). Egy könyv kiadása, postázása elég sokba kerül, így a prioritásokat állandóan egyeztetni kell a pénzügyi helyzetünkkel. Mostanra érett be a lehetőség. "The Moldavian Csángó" azonban alaposan megváltoztatta a helyzetet. Most megint védekeznünk kell, mielőtt támadásba lendülhetnénk. Indokolt kérdés: Van e valami összefüggés Msgr. Girasoli könyve és a Vatikán csángó politikája között? (A HOLLÓ — A Hunyadi Mátyás Öregcserkész Munkaközösség lapja.) melomel An all natural vine. 750 ml, alcohol 12-14% by volume. Produced and bottled by: FERENC (Frank) ANDRÓCZI Rt. 6, Box 323, Buckhannon, WV 26201 Telephone: (304) 472-6634 Old fashioned European small farm winery production Ha rokonait és barátait meg akarja lepni eddig soha nem Ízlett finom borral, rendeljen a fenti magyar cégtől. Ára üvegenként 6 dollár, egy tucat 66 dollár.