Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 Ünnepi homíliájában Paskai László bíboros prímás Mindszenty József emlékiratai és XII. Pius pápa beszédei, írásai alapján elevenítette fel a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket. A magyar közvélemény, a Vatikán és a Nyugat már akkor is az egész emberiség elleni koncepciós pernek tartotta a magyar kommunisták akcióját. XII. Pius mindig a legnagyobb elismeréssel szólt Mindszenty helytállásáról, arról, hogy példamutató méltósággal fogadta az őt ért igaztalan vádakat, és a börtönbüntetést, a kínzásokat. Paskai bíboros reményének adott hangot, hogy az általa 1994-ben megindított boldoggá avatási eljárás mihamarabb kedvező eredménnyel befejeződik, és a hős lelkű hercegprímást a magyar szentek és boldogok családjában tisztelhetjük. (Csak zárójelben jegyzem meg: a The Wanderer című amerikai katolikus hetilap 1999. február 25-i számának első oldalán megjelent cikk reménykedik, hogy Mind- szenty bíboros boldoggá avatása ez év őszén vagy' legkésőbb jövőre megtörténik. A cikkíró hivatkozik a római ünnepségre is, amiről e sorokkal beszámolok.) Angelo Sodano bíboros államtitkár ez alkalomból Paskai bíboroshoz intézett levelében azt írta, hogy a Szentatya apostoli áldását küldi a hős lelkű főpásztorra emlékezők- nek. Azt kívánja, hogy ez a Mindszenty bíborosra való emlékezés szolgálja az Esztergom-budapesti Főegyházmegye és az egész magyar katolikus egyház lelki megújulását. A SZENTÉV "FŐPRÓBÁJA” A rendkívül népszerű kapucinus szerzetes, Pio atya boldoggá avatására május 2-án, Rómában kerül sor. Ez az ünnepség az ezredforduló ünnepségsorozatának főpróbája lesz. Az eseményre ugyanis zarándokok tömegét váiják. Kétszázezer vagy ötszázezer katolikus érkezik-e az örök városba, arról csak feltételezések vannak. A kapucinusok rendi központjában még csak óvatos előrejelzésekre vállakoznak. Az már biztos, hogy ezen a napon a Szent Péter téren csak állóhelyek lesznek, hogy minél több embert tudjanak elhelyezni a téren. Jó alkalmat szolgáltat a boldoggá avatás ünnepsége Róma város közigazgatásának is, hogy lemérjék a város befogadó képességét, még idejében megfelelő döntéseket tudnak hozni a közlekedés irányítására, meg tudják határozni az útlezárásokat s elterelések helyeit azért, hogy a zarándokok zavartalan közlekedését biztosítani tudják. ÚJ TEMPLOM PIO ATYA TISZTELETÉRE A boldoggá avatás napján, május 2-án helyezik el Nyír- császári új templomának alapkövét, amely Boldog Pio tiszteletére épül. A nyírbátori minorita plébános, Horváth János tervei szerint a kis templomot ez év szeptember 231999. április án, Pio atya halálának napján már fel is szentelik. Az alapkövet a dél-olaszországi San Giovanni Rotondóból, Pio atya kolostorából és temetkezési helyéről hozták. A templom homlokzata is a világszerte ismert és keresett zarándokhelyre, közelebbről Pio atya gyóntatószékére emlékeztet majd. Nyírcsászáriban a török hódoltság óta runes a római katolikus híveknek temploma. A település lakosainak többsége református és görög katolikus. A római katolikusok száma 200 fő. Itt született Boldog Ecsedi Báthon László pálos szerzetes, tudós bibliafordító, aki 1448-ban Budán halt meg. A minoriták 1717-ben telepedtek meg Nyírbátorban, és azóta ők lelkipásztorai a nyírcsászári híveknek is. A GONDVISELÉS KÜLDÖTTE Márton Aront hatvan éve, 1939. február 12-én -- XI. Pius pápa halálát követő napon -- szentelték püspökké Kolozsvárott, az ősi Szent Mihály-templomban. Élete felezőpontja ez, az alig negyvenkét éves csíki székely pap még negyvenkét évet élt Erdély katolikus püspökeként. Ez a négy évtized az egyházmegye viharos történetének legnehezebb időszakai közül való. Áron püspöknek személy szerint is rengeteg megpróbáltatásban volt része. Püspökké szentelésekor jól látta a jövőt, Európa és hazánk, a nemzetek és a magyarság felett gyülekező fellegeket. Az egyházmegyei tanács soron következő novemberi közgyűlését Templom és iskola címmel tartott előadással nyitotta meg. Ebből idézek: "Az idők Urának, az Úr Jézusnak a szavaival felelek: ne fogyatkozzék meg a ti hitetek, testvéreim; s ne féljetek azoktól, akik a testet megölhetik, de a lélek felett nincs hatalmuk... Az eszmét nem lehet megölni, a hit, amelyben üdvösségünket bírjuk, a remény, amely eddig is megtartott, a krisztusi gondolat, amelyért és amelynek jegyében feladatainkat vállaljuk, a mostani veszélyből is, mint annyi másból a történelem során, diadalmasan fog kikerülni... A kényelmes napokról nekünk le kell mondanunk: harcok idején, történelmi fordulóban, eszmék és népek elkeseredett mérkőzésekor születtünk, de a nagy időkhöz nagy nemzedék kell, s megéri, hogy a szerepet vállaljuk, összefogjunk mint még soha, s a nyomasztó jelenben is tántoritatlan bizalommal dolgozzunk és mindent megtegyünk a szent célért, azokért, akik utánunk következnek." A történelem igazolta a prófétai szavakat. A püspök életében és az azt követő időkben is... Márton Áronnak nem fogyatkozott meg a hite, lemondott a kényelmes napokról, és valóban mindent megtett a szent célért. A Gondviselés küldötte volt. Maradéktalanul kivivta tiszteletünket. Imádkozzunk Mindszenty József bíboros és Márton Áron püspök boldoggá avatásáért!
