Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-04-01 / 4. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. április HADIK ANDRÁS MEGSARCOLJA BERLINT 1757. október 16-án 1997. október 16-án volt 240 éves jubileuma annak a fegyverténynek, hogy Mária Terézia magyar királynő híres, lovassági tábornoka gróf Hadik András, behatolt Berlinbe és hadisarcot alkudott ki a megrémült polgárságtól a királynő javára. v. Csoknyai Péter, hadtörténész emlékezik meg erről írásban és készít egy valóságszerű modelt, múzeumi kiállítás céljára. Ebben a Hadik-féle hadjárat jeleneteit eleveníti fel. Hadik tábornok berlini portyáját oly gyorsan és eredményesen vezette, hogy a porosz legfelsőbb vezetést meglepte, majd a túlerő üldözése elől ügyesen kitért és gazdag hadizsákmányát feljebbvalóinak átadta. v. CSOKNYAI PÉTER HADIK ANDRÁS ÉLETÚTJA Hadik neves magyar katona család sarja volt, 1710. október 16-án született. Fiatal korában, hogy teljesen a tudományoknak szentelhesse életét, papnak készült. Csak édesapja kívánságára, őseihez híven, lépett katonai pályára. Nagy tanultsága alátámasztotta a vele született hadvezéri tehetségét. Katonáskodásának első tíz éve idején nem jutott ideje családalapításra. Ám, végül is nősülése is egy hadjárattal lett kapcsolatos: a "hadi szerencse" itt is hű maradt hozzá! Egy Lengyelországban folytatott felvonulás idején ismerkedett meg Lichnowszky lengyel gróf és földbirtokos igen csinos feleségével és ezek 19 éves Mária Franciska nevű, gyönyörű leányával valamint ennek kis húgával. A gróf és családja szerette a művészeteket és nagy zenekedvelő volt. Ezért a vacsorát a hölgyek házizenéje követte, ahol Franciska hárfázott. A zene után még barátságosan elbeszélgettek. Hadik élvezetesen mesélt korábbi hadikalandjairól, és amint az később kitudódott, Franciska kisasszony még ezen az estén beleseretett a fiatal huszár- alazredesbe. Hadik másnap felhajtott három szép virágcsokrot, amit egyik huszárjával átküldött a grófnőnek és leányainak. Erre fel Lichnowskyék következő héten is meghívták az alezredest kastélyukba. Hadik ekkor még nem volt gróf, csak egyszerű kisnemes, aki kizárólag tiszt fizetésére támaszkodhatott. A gróf és családja azonban hamar megszerette, és időközben ő is szerelmes lett Franciskába. Nem hiába volt a csatatéren bátor, rámenős huszár, két hét múlva, amikor már biztos volt abban, hogy szereti a leányt - miután huszáraival az odraui-kastélyt egy porosz ulánus alakulat támadásából, mely akciót Franciska a kastély tetejéről végignézte -. nem törődve, hogy ő vagyontalan kisnemes családból származó tiszt, huszáros bravúrral odaállt a grófi család elé és egyszerűen megkérte Franciska kezét. Mielőtt a család egy szót is szólhatott volna, a leány kijelentette, adják vagy nem adják, ő szereti Hadikot és mindenáron a felesége lesz. Három hónap múlva, júliusba már meg is tartották az esküvőt. Negyvenhárom évet éltek meg együtt boldog házasságban, melyből hat leányuk és három fiuk született. Franciska öt évvel Hadik előtt haltmeg. A féltve nevelt grófkisasszonyból valódi katonafeleség lett. Az előbb még szerény tiszti fizetést beosztotta. Zokszó nélkül vállalta és viselte a katonafeleségek sokszor sanyarú, áldozatos sorsát. Mig férje katonáival hosszú évekig a harctereket járta, habár tudta, hogy férje a hadjáratok során állandóan milyen veszélyben forgott, nem sírt, nem jajveszékelt, hanem bátran, csendben viselte sorsát. Soha nem próbálta meg visszatartani kötelessége teljesítésétől, vagy rábírni arra, hogy valami kibeszéddel maradjon otthon, hanem még ő ösztökéle, segítette előmenetelébe. Az édesapa távolléte alatt maga nevelte gyerekeit. Hadik huszárai rajongtak érte és az ezred védan- gyalának nevezték. Amikor hadik 34 éves korában ezredes lett, ő volt a birodalom legfiatalabb ezredese. 1757-ben, a berlini portya idején, már az idősebb altábornagyokhoz tartozott. De a sikeres berlini rajtaütés után már gyorsan ment előre a ranglétrán. 1758-ban lovassági tábornok, 1762-ben pedig a birodalmi sereg főparancsnoka lett. Berlini sikeréért a királynő az elsők között tüntette ki az újonnan alapított Mária Terézia Renddel. Az első kitüntetettek felavatása 1758. március 7-én történt a bécsi csácsári palotában, ahol gróf Nádasdy Ferenc és Hadik András lovassági tábornokok a Rend Nagykeresztjét kapták. Hadik egyike volt azon négy magyar tisztnek, akik az első világháború végéig elnyerték a Rend ezen legmagasabb kitüntetését, amit a Rend 160 éve alatt összesen csak 44 tiszt ért el. A BERLINI HADI CSÍNY 1757 őszén, a Berlin felé titkon előretörő Hadik lovas katonái között napirenden volt, hogy kisebb elleséges csapatok átléptek ellenséges területre, ott véghez vittek egy merész vállakózást, talán egy-egy jelentősebb vagy kevésbé jelentős fegyvertényt, és akkor gyorsan visszaügettek saját vonalaik mögé. Nem egyszer előfordult, hogy egy magyar huszárjárőr belovagolt egy faluba, s a főtérig előrenyomult. Ott megláttak egy csinos vendégfogadót és azokat a fáradt lovakat, amelyek a fogadó előtt kivoltak kötve. A nyeregről felismerték, hogy a lovak porosz kincstár tulajdonai. Ebből arra következtettek, hogy a vendéglőben porosz tisztek tartózkodnak, akik talán titkos parancsokat is visznek