Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-02-01 / 2. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. február-Mig II. Géza Halicsban hadakozik, Vlagyimirko halicsi fejedelem szövetségese, I. (Komnénosz) Manuel bizánci császár. Borisz trónkövetelővel a seregében elfoglalja és feldúlja a Szerémséget, és beveszi Zimony várát. A vár felmentésére érkező magyar sereg Belos nádor és bán vezetésével kitér a csata elől és Barancs felé nyomul, hogy elvágja a bizánci sereg visszavonulásának útját. A császár azonban bizánci területre húzódik vissza, s Borist a Temes-vidék pusztítására küldi. A Halicsból visszatérő II. Géza hadával megfutamítja Boriszt és békét (vagy fegyver- szünetet) köt a bizánci császárral. (Lehetséges, hogy a bizánci támadásra nem ekkor, hanem II. Géza 1150. évi halicsi hadjáratakor került sor.) 1153 előtt II. Géza Gerhoch reichersbergi prépostot, III. Jenő pápa Magyarországba és Oroszországba küldött követét nem engedi be országába. A prépost elhalasztja küldetését, amely a pápa halálával (1183. július 8.) végleg meghiúsul. 1153 II. Géza bosszuló hadjáratra indul Bizánc ellen. A Dunánál azonban szembe találja magát I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császárral és seregével, s a harc helyett békét köt ellenfelével. 1153 körül II. Géza Adalbert nevű követét II. Roger szicíliai normann királyhoz, I. (Komnénosz) Manuel bizánci császár ellenfeléhez küldi, hogy megkösse (vagy megerősítse) a Bizánc ellen irányuké normann-magyar szövetséget. 1154 eleje A szerbekkel szövetséges II. Géza ismét támadásra készül Bizánc ellen, de I. (Komnénosz) Mánuel császár a szófiai tárgyaláson ráveszi a király követeit a támadás tervének elvetésére. vége. II. Géza Nándorfehérvár, Barancs és Nis átengedése fejében felkarolja Andronikosz, I. (Komnénosz) Mánuel unokatestvére trónigényét és sereggel siet segítségére. A buizánci császár azonban elfogatja And- ronikoszt, s a hozzászököt István herceggel (nem II. Géza testvére) a seregében a magyarok ostromolta Barancs felmentésére indul. II. Géza és szövetségese, Borocs bosnyák bán kitér az ütközet elől. Bár a magyar király visszavonulóban legyőzi az egyik bizánci sereget, Nándorfehérvárnál hazatér országába. az év folyamán Idrisi arab geográfus földrajzi munkájában beszámol a magyarországi városokról is. Többek között megemlíti Bács városának iparosait, görög tudósait és vásárait, ahol olcsó a gabona, mert mindenkor bőségesen van belőle. 1155 első fele I. (Komnénosz) Mánuel támadását II. Géza seregével a Dunánál várja, ahol a két uralkodó feltehetően öt évre békét köt. 1156. július I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár követei Nürnbergben, I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár udvarában közös javasolnak Magyar- ország ellen. Frigyes elutasítja az ajánlatot. szeptember 17. I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár az osztrák őrgrófságból hercegséget szervez. Első hercege, II. (Jasomirgott) Henrik vállalja, hogy haddal vonul Magyarország ellen, abban az esetben, ha az fellép a német birodalom ellen. az év folyamán Martirius esztergomi érsek az esztergomi székesegyházban felszenteli az általa építtetett Szűz Mária oltárt, s alapítványt tesz javára. (A templom szentélye és kórusa előtt, a főhajóban álló oltár felszentelése a székesegyház építésének befejezetlenségére mutat.) 1157 március után István herceg, II. Géza király öccse I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár segítségével megpróbálja megszerezni a magyar trónt. A herceg a kudarcba fulladt kísérlet után frigyes császárhoz menekül. Belos nádor, aki feltehetően István herceg pártjára állt a trónviszályban, szintén elhagyja az országot, s visszatér hazájába Szerbiába. augusztus 20.1. (Barbarossa) Frigyes német-római császár követe, Dániel prágai püspök II. Gézától segítséget kér ura Milánó elleni hadjáratához. A magyar király segédcsapatot ígér. az év folyamán. Az első adat arról, hogy az országot képviselő főuraknk külön pecsétjük van. 1158 előtt Martirius esztergomi érsek Szent István király tiszteletére Székesfehérvárott egyházat alapít, amely később a johannita (ispotályos vagy keresztes) lovagrend legjelentősebb magyarországi rendházának, a székesfehérvári keresztes konventnek ad otthont. Az egyház épülete az érsek életében csak részben készül el. Az alapítást II. Géza felesége s utóbb özvegye, Eufrozina fejezi be, aki bőkezűen birtokokat adományoz a monostoregyháznak. 1158 január. II. Géza követei: Gyárfás győri püspök és Henrik udvarispán előtt I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár Regensburgban lemond a hozzámenekült István herceg, a magyar király testvére támogatásáról, mire a herceg hamarosan Velencén át Bizáncba távozik. nyara. I. (Barbarossa) Frigyes itáliai hadjárata során II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg seregében 5- 600 fős magyar íjászcsapat is részt vesz a Milánó körüli harcokban. az év folyamán . A Párizsban tanult Lukács az esztergomi érsek. (Tisztségét haláláig, 1181-ig viseli.) 1159. II. Géza követe a halicsi fejedelem érdekeit képviseli a kijevi nagyfejedelem előtt az aldunai területek ügyében.-Zára Magyarországhoz csatlakozik, de Velence visszafoglalja.-I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár Mária nevű unokahugát István herceghez adja feleségül. II. Géza másik testvére, László herceg is rövidesen Bizáncba, a császárhoz szökik.
