Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-01 / 11. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. november FARKAS ILONA (Róma) A TORINÓI SZENT LEPEL ELŐTT Június 14-én este hét órakor a torinói Dómban leoltották a Szent Leplet megvilágító lámpákat és bezárult a nagy kapu. Délután négy órakor Giovanni Saldarini érsek, a Lepel őrzője, ünnepélyes szentmisével zárta be az 54 napig tartó kiállítást és ezek után elkészíthetem az összefoglalót azokról az élményekről, melyeket több mint két millió látogató élt át. Nekem lehetőségem volt már 1978-ban megcsodálni ezt a megmagyarázhatatlan, megindító lenyomatot, de meg kell mondanom, hogy a jelenlegi kiállítás sokkal nagyobb élményt jelentett mint húsz évvel ezelőtt. A rendezést a legnagyobb elismerés illeti. Kitűnő ötlet volt a látogatások bejelentésének kötelezettsége, ami megkímélte a zarándokokat az órákig való várakozástól és a kötelező, fedett útvonal, mely a lepel elé vezetett, védelmet nyújtott a tűző napsugarak, vagy a hirtelen kitört felhőszakadások ellen, amely Torinóban nagyon gyakori. A Lepel elhelyezése is sokkal szerencsésebb volt, mint 1978-ban. Végre eljutottunk oda, hogy a jövőben nem kerül sor ennek a felbecsülhetetlen értékű vászonnak a ki és becsavarására, amely komolyan veszélyeztette a lenyomatok épségét. Ez az elhelyezés végleges. A Lepel vízszintes állapotban páncél ládában bomba és tűzmentes kristálylemezek között teljes sötétségben várja majd a 2000 augusztus 26-i dátumot, amikor ismét a látogatók szeme elé kerül. A legmodernebb szerkezetek biztosítják a megfelelő hőmérsékletet és nedvesség tartalmat, melyek állandó ellenőrzés alatt maradnak. Nem véletlen, hogy a Lepel látogatói a legnagyobb meghatottsággal álltak meg ezelőtt a megkínzott emberi lenyomat előtt. Nem csak a hívő embereket láttam könnyes szemmel, hanem más valláshoz tartozókat és hitetleneket is. Állami és egyházi személyek nyilatkozatait naponta közölték az újságok és a televízió, de a legnagyobb meglepetést a New York-i zsidó közösség rabbijának, Michael Svehak-nak kijelentése jelentette. Szó szerint a következőket mondotta: " Bárkinek joga van ahhoz, hogy csodálattal álljon meg a lepel előtt; lehetetlen elkerülni a mélységes meghatottságot és meg kell hajolni a világ minden részéről idezarándokolt emberek milliói előtt, akik hisznek Istenben." Az orosz -- 18 tagból álló ortodox — Relikviakórus, amely június 9-én a Lepel előtt énekelt, hasonló , élménnyel tért haza. Köszönetét mondtak Saldarini érseknek, amiért engedélyt adott arra, hogy művészetüket ennek a "szent relikviának" ajánlhassák fel. De a hitetlenek sem hagyták el a Dómot megrendülés nélkül. Ezt bizonyítják a politikai élet személyiségei, a volt kommunista párt tagjai, akik minden szégyen nélkül nyilatkozták, hogy ez egy egyedülálló tárgy, nem volt és nincs hozzá hasonló az egész világon. Mert erről van szó! Ahogy II. János Pál mondotta május 24-én a Dómban tett látogatása alkalmával: "A Lepel kihívás az emberi értelem és tudomány felé. A Lepel az új evangélizálás leghatásosabb eszköze. A Lepel Embere a mai ember szenvedését is ábrázolja, amellyel, sajnos a világ minden részén találkozunk". A pápa hosszú percekig térdelve imádkozott ez előtt a megható látvány előtt és mielőtt elhagyta volna a Dómot, még egyszer visszatért eléje, szinte nehezére esett elválni ettől a megkínzott embernek a képétől. Nemcsak az olasz köztársasági elnök, Oskar Luigi Scalfaro, tett látogatást a Dómban, hanem más nemzet magas rangú képviselői is, a belga király és királynővel az élén. A Lepel látása, azoknak is akik nem hívják Szent Lepelnek, felejthetetlen élményt jelentett. Ez az "unikum" senkit nem hagy közömbösen. A kérdés: kié ez az emberi lenyomat? mindenkiben felmerült. A választ erre tudományos vonalon lehetetlen megtalálni. Mint ahogy mindeddig semmiféle tudományos kutatás nem tudott választ adni arra, hogy miként jött létre ez az emberi test lenyomata. A legnevesebb világhírű kutatók, akik már évtizedek óta végeznek kísérleteket a rejtély megoldására, ma már azon a véleményen vannak: valószínűtlen, hogy ezt a választ valaha is megtalálják. Ma a legfontosabb téma ennek a felbecsülhetetlen értékű tárgynak a megőrzése az elkövetkező generáció számára. Amit ez a kiállítás elénk tárt, komoly biztosíték a jövőre nézve. A sok évszázados vándorlás után, végre a Lepel Embere is megtalálta "végleges lakóhelyét" ahol minden természeti csapás ellen védelmet kap, a tűz ellen is, amely története során háromszor veszélyeztette épségben maradását. De létezik egy Mindenek Fellett Álló Gondviselés is, amely figyelmeztetni akarja az emberiséget, hogy a Lepel Embere mindannyiunkért szenvedett. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni egy mellettem álló középkorú olasz nő megjegyzését: "Istenem, mind ez a mi bűneinkért történtr /ÉLETÜNK/ * * *-Magyarország december 7-ig válaszol a bősi erőművel kapcsolatos újabb szlovák beadványra. A bíróság csak ezután dönt arról, hogy elkezdi-e az eljárást vagy további részleteket kér az érintettektől. Ez derült ki azon az egyeztetésen, amelyet a hágai Nemzetközi Bíróságon folytatott a két ország jogi képviselője, Szénási György és Peter Tomka. Szénási elmondta: Budapest arra készül, hogy a szlovák beadványtól függetlenül önálló kérdéseket tegyen fel a bíróságnak. Az eddigi elemzések alapján úgy tűnik, hogy a szlovák beadvány nagy része nem felel meg a követelményeknek. "Magyarország elmarasztalására, a határidők meghatározására vonatkozó kérések nem terjeszthetők elő az első alávetési nyilatkozat alapján, függetlenek a hágai bíróság első ítéletétől". Kérjük, figyeljék a címzést, ott azt is feltüntetjük, hogy mikor jár le az előfizetés
