Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-10-01 / 10. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. október NÉHÁNY SZÓ EGY MEGRÁZÓ KÖNYVRŐL Mióta összeomlott a Szovjetunió és Magyarországon is szabadon lehet írni azokról a szörnyűségekről, amelyeken százezrek, sőt milliók mentek át a kommunista uralom alatt, számos könyv látott napvilágot olyanok tollából, akik megjárták a szovjet hadifogolytáborokat, a GULAG hírhedt szibériai lágereit. Ezekről először Szolzse- nyicin könyveiből értesült a világ, aztán egymást követték az élménybeszámolók, amelyek megdöbbentő részleteket mutattak be azok szenvedéseiből, akik a háború utolsó hónapjaiban katonaként estek a szovjet csapatok fogságába, vagy akiket civilként az utcáról, néha a lakásukról hurcoltak el. A GULAG-lágerek életéről, az ott sínylődök sorsáról szóló könyvek sorából is kiemelkedik az a kötet, amely a napokban került a kezembe, s amelyet egyetlen lélegzetre olvastam végig, anélkül, hogy egy pillanatra le tudtam volna tenni. A könyv címe: "ELVESZETT ÉVEK" s írója Bien György Zoltán, aki 1945-től 1955-ig raboskodott Kolimán s ennek a tíz évnek a történetét olyan meg- rázóan s ugyanakkor olyan szemléltetően írja le, hogy az ember olvasás közben ugyanúgy átéli a munkatáborban raboskodó szerencsétlenek szenvedéseit, a mindennapi robot kínjait s apró örömeit is, amit néha egy dupla porció kása jelentett, mintha maga is megjárta volna a GULAG-ok poklát. Mindezt a hatást egyszerű írói eszközökkel., ön- sajnáltató nagy szavak nélkül éri el a szerző s ez a tárgyilagos stílus teszi igazán hitelessé a könyvet. A leírt szörnyűségek így is megrázzák az olvasót, aki azért szorít, hogy a szerzőnek sikerüljön túlélnie a megpróbáltatásokat. Ami végül is sikerült. Túlélte. Ez önmagában is csoda, hiszen tudjuk, hogy 380 ezerre tehető azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik orosz földön pusztultak el, a harcok során, majd később a lágerek agyonhajszolt áldozataiként. A szerző édesapja is az áldozatok között volt. Ahogy a könyvben olvashatjuk, Buda ostroma még tartott, amikor február 6.- án az NKVD két tisztje csöngetett be a Kinizsi utcai lakásukba s őt, a 16 éves gimnazistát és édesapját, az akkor 54 éves dr. Bien Zoltán szívgyógyász szakorvost bekísérték a szovjet parancsnokságra, akit a bádeni főhadiszálláson működő hadbíróság koholt vádakkal 15 évre Ítélte. Egy odesszai börtönbe szállították, ahol még annak az évnek az őszén tragikus körülmények között meghalt. A szerzőt "csak" 8 évi büntető-tábor kényszermunkára ítélték. Közel 15 ezer kilométeres viszontagságos út után az észak-kelet szibériai Kolima kegyetlen hírű bányáiba került, ahol 10 hosszú évet töltött, de csodával határos módon túlélte a borzalmakat. 1955-ben térhetett haza Budapestre. Az "56-os forradalom után Ausztriába mene-kült, majd kijutott Amerikába, ahol ma is él. Azért vett kezébe tollat, hogy megismertesse a Nyugat közvéleményével a szovjet rendszer mintegy 40 ezer büntető munkatáborának emberpusztító rémségeit. A szerző ezt a könyvet az odesszai börtönben elpusztult édesapja és a GULAG-táborok áldozataiként idegen földben, jeltelen sírokban pihenő rabtársai emlékének szenteli. Az "ELVESZETT ÉVEK" olyan könyv, amelyik missziót teljesít, mert azokat a tényeket tárja a világ nyilvánossága elé, amelyekről évtizedekig hallgatni kellett. Hogy mindaz egyáltalán megtörténhetett, azt a szabadvilág közvéleménye sokáig el sem akarta hinni. Bien György Zoltán a szemtanú hitelességével számol be élmémyeiről. így most már nem lehet letagadni, hogy Sztálin még a szintén tömeggyilkos Hitlernél is véresebb kezű, kíméletlen tömeggyilkos volt és áldozatainak száma minden képzeletet felülmúl. A könyvhöz Hábel György aranydiplomás erdőmérnök, ny. MÁV főtanácsos írt rendkívül érdekes előszót. Ebből megismerhetjük a GULAG-lágerek szervezetét (a GULAG rövidítés jelentése: Lágerek Állami Főhatósága) és adatokat kapunk a magyar áldozatokról. Ezek szerint a magyar hadifoglyok száma becslések szerint 650 ezer volt, akik közül 300 ezer halt meg. A "malenki robotra" elhurcolt civilek számát 120 ezerre tehetjük, akiknek közel kétharmada sohasem tért haza. Hábel Györgynek és feleségének egyébként igen komoly része volt abban, hogy a kötet megjelenhetett, közreműködésük nélkül ma aligha olvashatnánk Bien György Zoltán visszaemlékezéseit. Ezért egyébként a szerző is köszönetét mond könyvében. Stirling György BÉRELJEN LAKÁST KALIFORNIÁBAN AZ ONTÁRIÓI FÜGGETLEN MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ NÉGYESSY-LAKÓTELEPÉN NYUGALMAS, CSENDES, PARKOSÍTOTT KÖRNYEZET MAGYAROK KÖZÖTT KÖZEL A FREEWAY-HEZ ÉS BEVÁSÁRLÓKÖZPONTHOZ KIS LAKÁS: 300 DOLLÁR (Szoba, konyha, fürdőszoba, gardrób, nyitott terasz, virágos kert a lakás előtt) NAGY LAKÁS: 400 DOLLÁR (Nappali étkezővel, 1 hálószoba, fürdőszoba, gardrób, nyitott terasz, virágos kert a lakás előtt) THE FREE MAGYAR REFORMED CHURCH OF ONTARIO 1053 East Sixth Street ONTARIO, CALIFORNIA 81764 Tel.: (909) 981-9601, (909) 946-1430 Fax.: (909) 946-3713
