Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-09-01 / 9. szám

1998. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 A mosoly országa FOCI-FOCI TARKA Befejeződött a labdarúgó-világbajnokság. Egy lab­darúgó-világbajnokságon mindig történik valami. Tovább megyek: egy labdarúgó-világbajnokságon mindig sok vala­mi történik. Tessék elképzelni, hány valami történik sok világbajnokságon. ímhol néhány sztori - az előzőkról. * 1930. Az Egyesült Államok válogatottja 6-1-re kikapott az argentinoktól. Ez úgy ment, hogy az argentinok rúgták a gólokat, Jack Coll, az amerikaiak edzője pedig egyfolytában tiltakozott a játékvezetőnél. A sípos ember végül elunta és kizavarta a mestert a pályáról. Coll erre dühében földhöz vágta a táskáját. Csörömpölés hallatszott, néhány kloroformos üveg összetört, kábító felhő szállt a magasba. Coll térde egyből megroggyant. Mire az öltözőbe támogatták, félig már aludt is. * 1938. Az osztrákok is kvalifikálták magukat a 16- os döntőre, de nem utazhattak el Párizsba. Közbejött egy történelmi anomália, Hitlerék megszállták Ausztriát. Aki­nek az osztrák válogatott tagja közül kedve volt rá, beszáll­hatott a német csapatba. Aztán vezettek is 2-0-ra Svájc ellen, a vége viszont 4-2 lett — már Teli Vilmosék javára. És akkor Sepp Herberger, a német foci atyamestere mondott egy nagyon okosat:-Az osztrák válogatott megverte volna ezeket a svájciakat. A német válogatott is. Együtt kikaptunk. Itt valami nem stimmel... * 1954. A magyar válogatott 3-2-re kikapott a nyugatnémetektől a döntőben. A két csapat játékosai eredményhirdetéshez sorakoztak a zuhogó esőben. És ak­kor Jules Rímet, a Nemzetközi Szövetség elnöke beszédet tartott egy ernyő alól. Hosszú beszédet. Nilo Suburu, a kitűnő uruguayi riporter meg is írta lapjában:-Ez teljesen helytelen volt. A németek alig várták, hogy összeölelkezhessenek a szurkolóikkal, a magyarok pedig, hogy jól kisírhassák magukat a zuhany alatt. Bőven elég lett volna a következő szavakat intézni a győztes csapat kapitányához." Gratulálok, fogja a Kupát és ne felejt­se el négy év múlva visszahozni" * 1966. Geoff Hurst belőtte, Gottfried Dienst pedig megadta az angol válogatott azóta is egyfolytában vitatott gólját. A Wembley-sradionban százezer ember ugrott talp­ra egyszerre. Harold Shepperdson, az angolok pályaedzője például a kispadról. És akkor Alf Ramsey, a britek szö­vetségi kapitánya valamit odaszólt neki. Egy szemfüles ri­porter észrevette az esetet, és a pokoli hangzavaron át odaüvöltött Shepperdsonnak: —Mit mondott Ramsey? A segédmester szintén üvöltve válaszolt:-Azt mondta, hogy üljek le! Peterdy Pál * * * * AUSZTRÁL KUTYA-CAPRICCIÓ Tudjuk a kutyadivat is változik állandóan, akár a cipő és ruha. Az angol faj hozta például divatba a görbe­lábú Boxert amelyiknek olyan képe van mint aminek neki­ment a birminghami gyorsvonat. Ez volt az a kutyafajta, amelyik sétálgatás közben figyelmeztetés nélkül harapott. Halkan és mélységes unalommal. Gésöbb akár a Brit Világbirodalom ezek a kutyák is kimentek a divatból. Ezután sokáig divatos volt a Poodle. Ezek éber kutyák, hű de éberek! Meghallják a járdán mászó legyet. De ha al­szanak a házat el lehet vinni a fejük fölül. Nagyon sze­retnek az ágy közepén aludni. Több helyen lerúgdalják ugyan őket, de éjjel egy és kettő között rendszerint újra visszamásznak. Ez a fajta igen kényes jogaira. Nálunk most Afgán vadászkutya őrület van. Két garázs, fűtött uszoda, Mercédesz kocsi, ez mind nem sokat ér ha nem ugrál féltucat Afgán kutya a ház körül. És még egy. A legutóbbi Mezőgazdasági Vásáron ír farkaskutyák mutatkoztak nagyon népszerűnek. Hetvenkét kilós "dögök" ezek, álmos, kábult tekintetekkel. Olyan képet tudnak vágni mint akik már hallották az összes ír vicceket. Kép­zeljünk el egy ilyen kutyát, amint éjjel egy és kettő között váratlanul felugrik az ágy közepére. Hivatalos körök állítása szerint ezek egy nyelvcsa­pásra képesek lenyalni a ház úrnője arcáról az egész make up-ot. Só Bemát *A Szent Márk téren Mr. Smith Velencében, a Szent Márk téren talál­kozik skót barátjával, McPhearsonnal.-Hát te hogy kerülsz ide?-Tudod, nászúton vagyok.-Gratulálok. És hol van a feleséged?-Otthon... Ő már volt Velencében. *Hia. a szerelem... A skót fiú büszkén mondja az apjának: -Vendéglőben voltam egy kislánnyal.-Hm. És mibe került neked ez a kiruccanás? — kérdi a papa.-Négy fontba.-De hát ez rettenetes!-Igen, de mit csináljak, ha a lánynál nem volt több pénz.

Next

/
Thumbnails
Contents