Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
1998. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XIII. rész 1215. november előtt II. András Przemysl várát visszaveszi (Fehér) Leszek krakkói fejedelemtől. Leszek Halics trónját Msztyiszláv novgorodi fejedelemnek, a magyar uralommal elégedetlen bojárok pedig Danyiil Romanovicsnak ajánlják föl. Msztyiszláv elűzi Kálmán királyt és elfoglalja a fejedelmi széket. Kálmán híveivel Magyarországra menekül, mig Danyiil Romanovics feleségül veszi az új halicsi fejedelem leányát, Annát.-II. András fia, Kálmán halicsi király részére koronát kér III. Ince pápától. (A korábban felkent halicsi királyt János esztergomi érsek valószínűleg 1216 nyara előtt koronázza meg.) November 11-30. III. Ince pápa az egyház fegyelmének megszilárdítása érdekében és az V. keresztes hadjárat meghirdetése céljából megtartja rómában IV. late- ráni zsinatot. Az egyetemes zsinaton magyar egyházi küldöttség is részt vesz. Az év folyamán II. András újból megnősül. Második felesége Jolánta, Courtenay Péter auxerre-i és namuri gróf leánya. A magyar király tekintélyes vagyont és jövedelmet biztosít feleségének, II. Fülöp Ágost francia király és Henrik konstantinápolyi latin császár rokonának.-Kán nembeli Gyula a nádor (tisztségét első ízben 1217-ig viseli), Vázsoly nembeli Atyusz az udvarispán (1217-ig), Simon az erdélyi vajda. 1215-1221 Magyarországi Pál (Paulus Hungarus), a bolognai egyetem kánonjogásza, hazája viszonyaira utaló megjegyzéseket (notabilia) fűz kánonjogi gyűjteményeihez. (Compilatio II-III. s valószínűleg I.). Tőle származik a magyar király főkegyúri jogára vonatkozó jogigény első elvi megfogalmazása. 1216. április 1. János esztergomi érsek és Róbert veszprémi püspök egyházi joghatósági kérdésekben egyezséget kötnek. (Az érsek elismeri a veszprémi püspük királynékoronázási jogát.) Nyara. (Fehér) Leszek krakói fejedelem lemond halicsi területi igényéről veje, Kálmán király javára és újból szövetséget köt II. Andrással. A magyar király Kálmánt sereggel Halics visszafoglalására küldi. Leszek és Kálmán hada legyőzi és a tartományból kiűzi Msztyiszláv fejedelmet, mire Danyiil Romanovics, a távozó fejedelem veje elhagyja az őrizetére bízott Halicsot. Kálmán király ősszel ismét elfoglalja a halicsi trónt. December 22. III. Honorius pápa megerősíti a (Szent) Domonkos által alapított Domonkos-rendet. Az év folyamán Ipoch az erdélyi vajda (1217-ig). 1216- 1222 Apód fia Dénes viseli a tárnokmesteri tisztséget. A birtokadományozások következtében megcsappant királyi földesúri bevételek pótlására reformokat vezet be; megkísérli pénzjövedelmekre alapozni a királyi háztartást. (Pénzügyi intézkedései: új adók kivetése, új pénzverő kamarák felállítása, sókamara szervezése, a regále-jövedelmek — kamarák, vámok — bérbeadása izmaelitáknak és zsidóknak, továbbá a pénzrontás fokozása.) 1217 előtt. Felépül Bényen (Esztergom vm.) a Hont-Pázmány-nemzetség által alapított pemontrei pré- postság. 1217 tavasza. II. András követei tíz hajót bérelnek Velencében, hogy a király hadait Spalatóból a Szentföldre szállítsák. A király Velence javára lemond Zárára vonatkozó igényéről, s a köztársasággal megállapodik, hogy a velencei és a magyarországi kereskedők arany, ezüst, drágakő, selyem és fűszer után vámot nem fizetnek, egyéb áruik értéke után pedig nyolcvanadot adnak. Az év első fele. II. András fontolgatja az új berendezkedésnek (novae institutiones) neveztt birtokpolitika feladását. Nyara. II. András híveire - köztük János esztergomi érsekre - bízza az ország kormányzását, és keresztes hadjáratra indul. (Útjának főbb állomásai: Zágráb; augusztus 23.: Spalató; Ciprus, október: Akkon.) November-december. A keresztesek Akkonból három alkalommal kísérelnek meg támadást a mohamedánok ellen. A Jordán folyó vidékére indított első akciót II. András, mig a másik kettőt Dénes fia Dénes vezeti. Ezalatt II. András hajóra száll és decemberben látogatást tesz a tripoliszi grófságban. Az év folyamán. Ipoch, majd Rafain az erdélyi vajda.-A saját birtokkal rendelkező és a királynak katonai szolgálattal tartozó társadalmi réteg megjelölésére először alkalmazzák a királyi szerviens (serviens regis) kifejezést. (Az elnevezés a szerviensek jogait 1222-ben rögzítő Aranybulla után terjedt el országosan)-A hazai forrásokban első ízben fordul elő a rendkívüli adó fogalma. 1217 körül. Az esztergomi építőműhely mesterei részt vesznek a halicsi Szent Pantaleon templom építésén. 1217- 1218. II. András távollétében Magyarországon felbomlik a rend. Az előkelők egy csoportja fellép a király intézkedései ellen, és az ellenszegülő János esztergomi érseket, az országnak a királytól kinevezett egyik kormányzóját megfosztja jövedelmétől és száműzi Magyarországról. 1218. január. II. András keresztes hadával szárazföldi úton hazafelé indul Akkonból. Útközben eljegyzi 4 T
