Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
1998. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 MAGYARORSZÁGI HÍREK-A július 30-i kormányülést követő tájékoztatón a szóvivő közölte: 1999-ben szigorú költségvetése lesz az országnak, hogy csökkenjen az államháztartási hiány és folytatódjon a gazdasági növekedés. Ezért szélesíteni kell az adózók és az adóköteles tévékenységek körét, csökkenteni kell a kivételeket, valamint szigorítani kell a beszedést. A kiadási oldalon a takarékosságot, a belső tartalékok felszabadítását tűzi ki célul a pénzügyi tárca. Nagyobb hangsúlyt kap a vidékfejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása. A családi pótlék és a gyes alanyi jogon jár, a hitoktatás költségeit az állam fedezi. Ingyenes lesz az első diploma megszerzése, megerősítik a rendőrséget, és hangsúlyt fektetnek a magángazdaságok támogatására. Az államháztartás bruttó hazai termékéhez (GDP) viszonyított hiányának felső korlátját 4 százalékban határozták meg.-A Fidesz budapesti választnánya Latorcai Jánost választotta főpolgármester-jelöltjének. Az ülésen 39 szavazatból 37-en támogatták Latorcait, akit az MKDSZ, az MDF és az FKGP is támogatásáról biztosította. A következő főpolgármesternek nagyon nehéz dolga lesz, hiszen Budapest mintegy 230 milliárd forintra duzzadt köl- ségvetési hiányát csak határozott, radikális intézkedésekkel lehet orvosolni. —A Magyar Hírlap információi szerint elképzelhető, hogy Zwack Péter volt független országgyűlési képviselő, aki az Antall-kormány idején rövid ideig a washingtoni nagyköveti posztot is betöltötte, a közeljövőben belép az SZDSZ-be.-A MIÉP nem köt semmiféle szövetséget elveitől eltérő nézeteket valló politikai erőkkel hangoztatta Csurka István pártelnök sajtótájékoztatóján. A párt augusztus 20- án a Szent István-napi ünnepi rendezvényen olyan bejelentést tesz, amely eldöntheti a budapesti önkormányzati választás végeredményét. A liberális sajtó ugyanúgy, mint a közszolgálati Magyar Rádió és Magyar Televízió még mindig a "levitézlett szocialista-liberális kormány lekötelezettje". Továbbra sem tesz eleget közszolgálati feladatának, és nem tájékoztatja megfelelően a magyar közvéleményt.-Két héttel a határidő letelte után az összes jelenlegi és volt parlamenti képviselő leadta vagyonnyilatkozatát. A nyilatkozatok benyújtásának határideje július 20-án járt le, és addig az időpontig az érintettek döntő többsége eleget is tett kötelezettségének. Az összeférhetetlenségi törvénynek megfelelően 386 aktív és 199 távozó országgyűlési képviselő adott számot vagyoni helyzetéről.-A kormányváltás után 39 személy részesül miniszteri, 80 pedig államtitkári juttatásban. A miniszteri illetmény jelenleg havi 327.025, az államtitkári juttatás havi 307 ezer forint. Miniszteri juttatásban a 16 kormánytag mellett az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság tagjai, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az ombudsmanok, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke részesül.-Az elmúlt évtizedekben megtörtént az állam és az egyház szétválasztása, most arra kell törekedni, hogy a társadalom és az egyház közeledjen egymáshoz - mondta Hámori József a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, miután találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Kar képviselőivel. A megbeszélésen részt vett Semjén Zsolt, az egyházi kapcsolatok titkárságát veztő helyettes államtitkár is. Seregély István egri érsek, a püspöki kar elnöke méltatta a kormány jóindulatát, amit a konzultáción is tapasztalt. A vatikáni szerződés végrehajtásának biztosításáról közeljövőben tárgyalásokat kezd a kormányzat és a Szentszék delegációja. A Napi Magyarországban Semjén Zsolt helyettes államtitkár nyilatkozik, hangsúlyozva, hogy Európához csak a keresztény értékeit vállaló Magyarország csatlakozhat szervesen. A jövőben meg kell szüntetni az egyházak hátrányos helyzetét.-Évek óta folyamatosan növekszik az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények száma, amely az idén, az év első hat hónapjában 11 százalékban nőtt. A szervezetten elkövetett bűncselekmények száma 45 százalékkal emelkedett, melynek 90 százalékát a fővárosban követték el. Ez rendkívül nagy arány, még akkor is, ha köztudott, hogy az ország összbűnözésének 30 százaléka Budapesten történik. Többek között ezek is indokolják a rendőrségen belüli, minél sürgősebb személyi és szervezeti változásokat. Az elmúlt időszakban többször támadták a rendőrséget, hogy keményíteni akar, pluszjogokat óhajt magának és, hogy már így is túl szigorúak. Csak sokan nem veszik figyelembe, hogy a bűnözők is keményednek. Az elmúlt évben is tovább növekedett a hatósági személyek ellen elkövetett erőszakos cselekmények száma. Tovább nőtt az emberölések és az emberölési kísérletek száma. A testi sértések közül egyre több a halállal végződő, amikor a szándék nem az emberölésre irányúi, de az eredmény mégis csak emberhalál. Nem jobb a helyzet más kategóriákban sem: az országban 42 százalékkal több zseblopást regisztráltak, mint korábban, amelyből 53 százalékos emelkedést tudhat magáénak a főváros. A meglopottak között jelentős a külföldiek száma, s ők bizony rossz hírét kelthetik az országnak. A gazdasági bűnözés 55 százalékkal több mint az előző évben, és a 9,8 milliárd forint kár is igen jelentős. A vagyon elleni bűncselekménnyel okozott kár 23 százalékkal növekedett, és elérte 41,5 milliárd forintot.
