Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. január A MILLENNIUM KRÓNIKÁSA Zala György (1858-1937) művészetéről Szlovéniában, a Lendvahegyen, a magyar halártól alig négy kilométerre áll az egykori Bánffy-, majd Esterházy-vár, melynek erődítményhez illően vastag, középkori falai közt nyílt meg Zala György szobrászművész kiállítása. Bár a művész családi okok miatt igen fiatalon elkerült c tájról, a lendvaiak felélesztették városuk neves szülöttének emlékét, megszerezték portrészobrát múzeumuk számára, sőt, terveik szerint az épülő művelődési ház Zala György nevét viseli majd. A mester nevet hallva mindenkinek a budapesti Hősök terén álló millenniumi emlékmű jut eszébe, holott munkássága ennél lényegesen sokrétűbb, gazdagabb. A Mintarajziskolában Huszár Adolf tanítványa, majd Bécsbcn és Münchenben képezi magát. Nagy mesterségbeli tudással, zsebében akadémiai bronzéremmel és dicsérő oklevéllel tér haza. Gondolatvilágát a görög-római mitológia és a klasszikus jelképrendszer hatja ál, mintázótechnikája virtuóz, elegáns. Első jelentős műve a Mária és Magdolna szoborcsoport, klasszikus Pietá- kompozíció; mély, végletes érzelmeket tükröző, nagy lendületes formákból építve. 1884-ben a Műcsarnokban 200 darab 4 frt.-os aranyat nyer vele - és megrendeléseket emlékszobrokra, köztereket díszítő alkotásokra. Egykori tanára, Huszár Adolf hirtelen halála miatt befejezheti az aradi vértanúk emlékművét, megmutatva, hogy méltó volt az előlegezett bizalomra... Első önálló köztéri munkája szintén a szabadságharc eszmevilágához kapcsolódik: az 1849. május 21-i ostrom győztes honvédéinek állít emléket. A budavári Dísz-téren jellegzetes hislorizáló szobormű áll: irodal- mias, romantikus. A honvéd a harc végét jelezve leeresztett kardot tart, magasra emelt baljában győzelmi zászló. Az ágyú- csövön tapos, mint egykor Szent György a sárkányon... Mögötte a győztesnek kijáró koszorúval a Hungáriát megtestesítő szárnyas Géniusz alakja. Romantikusan jelképszerű, hogy a brüsszeli cég, amely a bronzöntést végezte, állítólag ágyúk ércét beolvasztva tett szert a szükséges nyersanyagra. Az emlékmű az évfordulóra, de még a századfordulóra sem készült el. Hosszas hányattatás - pénzhiány, háborús események, a tanácsköztársaság „beleavatkozá- sa”, megrongálódás, újabb pénzhiány és infláció - után több mint harminc esztendő múltán nyeri el végleges formáját: 1929. május 26-án avatják. Nem volt több szerencséje az Erzsé- bet-emlékszoborral sem. 1899-ben - alig egy évvel követve a tragikus eseményeket - a Park Klub felkérésére az 1867-es koronázáskor készített fényképek alapján megmintázta a királyné mellszobrát. Az emlékmű tervét (Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészekkel közös munkája) 1902- ben Torinóban aranyéremmel tüntették ki, sőt idehaza a pályázatot is megnyerte. A mű kivitelezésére anyagi, helykijelölési és városrendezési problémák miatt mégis csak 1924-ben s a felavatásra pedig 1932- ben (!) kerülhetett sor. A politikai változások során leemelt Erzsébet szobor 1986-ban történt újrafelállításakor - ezúttal a róla elnevezett híd túlsó, budai hídfőjénél -, az áhítatos tiszteletet jelképező, klasszicista templom- építményre emlékeztető architektúrát már nem rekonstruálták. A mű hangulata megnemesedett, kitisztult. A finom vonású, bájosarcú, előkelő hölgy pádon ül, tekintete mélázó. Ezt látva megértjük, amit Jókai mondott a királynéról: „... az ő legmagasabb politikája a szeretet volt”. Zalát a szecesszió, a századforduló újfajta irányzata alig érintette meg. Amikor azonban nem kötik hivatalos előírások, mégis oldottabban mintáz, fantáziáját szabadabbra engedi, kis lépéseket tesz a de- korativitás, az újfajta szimbólumtcremtés felé. Jó lehetőséget adnak erre mindenekelőtt a síremlékek. Zala oeuvre-jének talán legszebb nőalakja díszíti a Bayer- Krucsay sírboltot. Sajátos költőiséggel ábrázolja a halált: a festői redőkbe rendezett leplek alig takarják a kőlapba lassan belevesző figurát: a végleges távozás előtti utolsó pillanatot képes megragadni. A nagy pályázatok és megbízások között, olykor ezekkel összefüggésben, számtalan portrét, arcmást, mellképet készített megrendelésre vagy saját elgondolása alapján. Az uralkodópár - 1. Ferenc József és Erzsébet királyné képmását az ország több városában is felállították, Andrássy Gyula képmása a miniszterelnök klasszicista előképekre visszatekintő lovasszobrával (egykor a Parlament déli oldalánál) párhuzamosan készül. Deák Ferenc mellszobrát is megmintázza, az előzővel együtt a királyi palota Hauszmann féle ún. krisztinavárosi szárnyának egyik díszelőcsarnoka számára. A több tucat reprezentatív, hivatalos megbízásra készült portré között tovább tallózva találunk politikusokról (Teleki Pál. Horthy Miklós, Eszterházy Móric), fővárosi vezető személyiségekről (Bárczy István, Ripka Ferenc), valamint írókról és művészekről (Jókai Mór, Benczúr Gyula, Ligeti Antal) mintázollakat. Emellett megörökítette a budapesti polgárság jeleseit, társaságbeli szépasszonyokat, ismerősöket és barátokat; utóbbiakat különösen könnyű kézzel, friss, könnyed mintázással, érzelmi gazdagsággal. 1900-ban a párizsi világkiállítás magyar szekciójának kormánybiztosa. Érdemei elismeréseként a francia köztársasági elnök a becsületrend lovagkeresztjével tünteti ki. Egyike a legismertebb hazai szobrászművészeknek. Ennek ellenére a művészeti élet sajátos dinamizmusa eredményeként életében még önálló kiállítását sem rendezik meg. Erre először Lendván kerül sor, halála után közel hatvan esztendővel! A kiállítás megnyitásához tudományos konferencia is csatlakozott, amelyen e sorok írója vetítcltképes előadást tartott Zala Györgyről. Ismeretei szerint a művésznek ugyan egyenesági leszármazottai nem voltak, de 1962-ben elhunyt feleségének unokája és dédunokája - a gyász- jelentés adatai szerint - az Egyesült Államokban él. Pontos címük nem ismeretes. A további kutatásnak azonban igen nagy hasznára lenne, ha Pallér Ferencné és Szerényi Katika, olvasva e sorokat emlékeikkel és ismereteikkel segítséget nyújtanának Zala György, az ember és a művész portréjának pontosabb és részletesebb megrajzolásához. Szatmári Gizella Hálásan köszönjük Kedves Olvasóink karácsonyi jókívánságait és a sajtóalapra küldött adományaikat.
