Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. szeptember | 10 Búcsúzunk Zalotay József Atyától Ravatalnál állva, első gondolatunk, szomorúsággal teljes érzelmeinkben az a gyász, amely egészen emberi és ugyanakkor a hívő ember számára az ima erejével a vigasztalás forrása. Egy emberi, földi kapcsolat megszűnik, egy örökéletbe kapaszkodó erő kezd érvényesülni és ad vigasztalást az emberi fájdalom, elhagyatottság enyhítésére. Gyászoljuk Zalotay Józsefet, a becsületes, művelt, mindig szolgálatkész, kedves, mosolytderítő embertársat. — sett történelméhez, szenvedéséhez, szegénységéhez, szégyenéhez, (amellyel annyiszor illették ellenségei!). Szeressük legfőképen úgy a jó Istent, hogy abban az Isten-sze- retetben — ha lehet még erősebben — éljen igaz hazaszeretetünk. Legyen a mi Isten, család, haza iránti szeretetünk szent elkötelezettség: egy múltat megbecsülő, egy jelent elfogadó és egy szebb magyar jövendőt "kiimádkozó", azt építendő szent elhatározás. Tartsuk meg őseink hitét, éljünk a remény erejében és ne szűnjünk meg forró szeretettel munkálkodni nemzetünk jövőjén. - Ez József atya végakarata, ez a számunkra élete munkásságával hagyott végrendelete. Amen. Ft. Mustos N. István, Sch.P. Gyászoljuk a jó, Istenét szerető, Urát szolgáló, Mesterének igéjét hirdető papot, aki az isteni tudományok tanáraként is élete végéig (magyar közmondás: "a jó pap holtig tanul" igazi értelmében) jó papként "tanulója" volt az őt szolgálatra hívó mennyei Tanítónak. — Jó magyar testvért gyászolunk. Akárhova vitte sorsa, magyar tudott maradni: történelmünket, népünket, nemzetünket, minden honfitársát tisztelő, minden magyart megbecsülő, becsületes római katolikus, magyar lelkipásztortól búcsúzunk. Búcsúzunk tőle: mert el kell fogadnunk az emberi élet törvényszerű valóságát, a múlandóság törvényét, de búcsúzásunkban ott van a viszontlátás "szent" reménye, amely hitünk erejére épülve kiterjeszti szeretetünket az örök élet távlatai felé és beleépül az örök élet isteni, teljes valóságába. Halott testvérünk hozzánk szóló, utolsó üzenetét három szóban összefoglalhatjuk: hit, hűség, hazaszeretet. Őrizzük meg őseink hitét és avval együtt a máriás, magyar hagyományokat. Legyen erényünk a hűség és maradjunk életünk végéig hűségesek ahhoz, amit drága őseinktől örököltünk: hűségesek Istenhez, az Ő Egyházához, árva magyar népünkhöz, annak viharokkal verdeZalotay atya táborimisét celebrál Baltimore-ban, a millecentenáriumi és a Szent István-napi ünnepségen 1996-ban. A SÍRBATÉTEL * Paptársai utolsó Isten-hozzádot mondanak József Atyának (Fotó: Nyitray Lajosné)
