Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-07-01 / 7-8. szám
1998. júl- aug AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 33 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XII. rész 1208 június 21. után II. András menedéket ad Henrik isztriai őrgrófnak és Eckbert bambergi püspöknek, Gertrud királyné testvéreinek, akik azért jöttek Magyar- országra, mert a német birodalomban azzal gyanúsítják őket, hogy részesek (Sváb) Fülöp német király meggyilkolásában. (1211-ben térnek vissza otthonukba.) Az év folyamán II. András beavatkozik a halicsi bojárok és fejedelmük, Roman Igerjovics viszályába. Korlát fia Benedek erdélyi vajda vezetésével sereget küld Halicsba. Benedek elfoglalja Halicsot, foglyul ejti Roman Igerjovi- cset, Magyarországra küldi, és maga veszi át Halics kormányzását (1209-ig). A bojárok kísérletet tesznek arra, hogy a hatalmaskodása és erkölcstelen élete miatt népszerűtlen Benedektől megszabaduljanak, de a halicsi trónra meghívott Msztyiszláv pereszopnyicai fejedelem nem tudja elűzni a magyar kormányzót.-Miklós az udvarispán (1210-ig, Korlát fia Benedek az erdélyi vajda (1209-ig).-Készen áll Lebényben (Moson vm.) a Győrinemzetség által alapított bencés monostor II. András összeíratja az apátság birtokait, szolgálónépeit és azok kötelezettségeit.-A nemzetséghez tartozás kifejezésére hiteles oklevélben első ízben használják a nemzetség értelmű genus szóból származó de genere titulust. Használata ettől kezdve rohamosan terjed és hamarosan általánossá válik. 1208 körül II. András, főemberei tanácsára, szakít elődei birtokpolitikájával, s ettől kezdve várakat, vármegyéket, földeket és jövedelmeket örökölhető örökbirtokként bőkezűen adományoz híveinek. (Új berendezkedésnek - novae institutiones - nevezett birtokpolitikája, melyet több más személy között János esztergomi érsek is ellenez, nem egészen tíz év után, 1217-ben megtorpan.) 1208 - 1218 Jean de Limoges (Johannes Lemovi- censis) francia ciszterci szerzetes, a Libellus de dictamine szerzője áll a zirci apátság élén. 1208 - 1235 A váradi káptalan írásba foglalja a váradi székesegyházban lefolyt istenítéleteket és az eléje került egyéb ügyeket. A Váradi Regestrum bejegyzései a jelzett időből 389 jogesetet: a társadalom különféle helyzetű csoportjainak (várnépeknek, várjobbágyoknak, udvarnokoknak, vendégeknek, jelöletlen státusú személyeknek stb.) státusperét, illetve kihágási ügyét (lopás, gyújtogatás, leányrablás, kuruzslás stb.) tartalmazzák. A perekben a bizonyítás a liturgikus keretek között megtartott istenítéletre (tüzesvas-próbára) vagy ritkán esküre épül. Az 1550-ben kinyomtatott Váradi Regestrum az istenitélettel kapcsolatos szertartás szövegét is magába foglalja. 1209. Roman Igorjevics megszökik magyarországi fogságából és testvérével, Vologyimerrel szövetkezve hazakergeti Korlát fia Benedek halicsi kormányzót. Halics fejedelme ismét Vologyimer lesz, aki hiába küldi fiát Magyar- országra, a magyar király nem adja ki neki Danyiil Roma- novicsot.-Győr nembeli István fia Csépán, majd Győr nembeli Pot a nádor (1212-ig), Korlát fia Benedek, utóbb Kacsics nembeli Mihály az erdélyi vajda (1212-ig). A király sógora, Bertold kalocsai érsek a dalmát - horvát bán (1212-ig).-Róbert kancellár (székesfehérvári prépost, majd veszprémi püspök) újítása nyomán első ízben tevékenykedik alkancellár (vicecancellarius) a királyi kancelláriában. Tamás alkancellár a kancellárt a királyi oklevéladás ügyének intézésében helyettesíti. Az új tisztség Ugrin kalocsai érsek kancellársága idején (1230 - 1235) állandósul. 1210. A főurak egy csoportja összeesküvést sző II. András ellen. Az összeesküvők megkísérlik Magyarországra hívni Géza hercegnek, III. Béla öccsének a fiait. Görög földre küldött követeiket azonban még Spalatóban elfogják, s ezzel tervük meghiúsul.-II. András hatékony segítséget nyújt Borii bolgár cárnak a Vidinben és környékén támadt felkelés leverésére. Az Iwachin szebeni ispán vezette magyar segédcsapatban szász, olacus, (oláh) székely és besenyő egységek harcolnak.-Az Assisi Szent Ferenc által az előző évben alapított Ferenc-rend reguláját III. Ince pápa szóban megerősíti. (A rendalapítást formailag 1223. november 29-én III. Honorius pápa hagyja jóvá. 1210 körül megkezdődik a II. századi kalocsai székesegyház újjáépítése. (A munkálatok 1230 előtt befejeződnek. Az újjáépült székesegyházból való a vörös márványból faragott kalocsai királyfej.)-III. Béla névtelen jegyzője (Anonymus; P. mester) megírja Gesta Hungarorum-át, a magyar honfogla-lás és megtelepedés regényes történetét. (Szilágy Lóránd szerint 1196 és 1203, Horváth János szerint 1215 és 1217 között keletkezett.) 1211. február 12. III. Ince pápa megtagadja János esztergomi és Bertold kalocsai érsek egyezségének jóváhagyását, mert az csorbítaná az esztergomi érsek jogait, és az esztergomi érsek mellett a kalocsai érseknek is biztosítaná a király koronázási jogát, ami az ország veszedelmére fokozná a trónörökösök közt a versengést. Egyúttal elutasítja a király kérését, hogy Erdélyben szebeni püspökséget szervezzen, és azt a kalocsai érseki tartományhoz kapcsolja.
