Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-01 / 1. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG . 1998. január A Külföldi Magyar Cserkészszövetség Sajtótájékoztatója MAGYAR ÖRÖKSÉG-DIJ A 8 éve működő “Magyarországért Alapítvány” kuratóriuma által felkért Bíráló Bizottság legutóbbi döntése alapján az utolsó fél évszázad legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésében, a “Magyar Örök- ség”-dijjal tüntette ki a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget. A kitüntető cimet bizonyító oklevelet 1997. szeptember 21-én, vasárnap délután adta át a Kuratórium és a Bizottság a kitüntetetteknek, közöttük Lendvai-Lintner Imrének, a Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnökének, aki a Szövetséget képviselte. Juhász László professzor lauditiójában összefoglalta a Külföldi Magyar Cserkészet történetét és kimagasló érdemeit. A szervezet bölcsője a második világháborút követő menekülttáborokban ringott és elsődleges célja volt a magyar ifjúság nevelése és magyar öntudatának megtartása, a cserkészmozgalom etikai és pedagógiai nevelési módszerének keretében. Csapataik gomba módra szaporodtak a bevándorlókat fogadó országokban és 1951-ben a szervezet központja is áttelepült Amerikába. Az utánpótlás biztosítására különös gonddal szervezték meg a vezetőképzést cserkészházakat és cserkészparkokat létesítettek, az anyanyelv megőrzésére hétvégi iskolákat szerveztek, a vezetők számára kötelezővé tették a különbözeti magyar érettségit és megszervezték hozzá a szükséges tanfolyamokat. Nagy súlyt fektettek a könyvkiadásra, tankönyvekkel, cserkészkönyvekkel együtt közel száz kötetet adtak ki. A kommunizmus bukása után éveken át vezetőképző táborok sorozatát rendezték a kárpát-medencei magyar cserkészet újraindulásának megsegítésére, és több mint 30 ezer cserkészpedagógiai könyv szétosztásával támogatták őket. A nyugati magyar szétszórtság egyházainak, egyesületeinek, kulturális közösségeinek ők nyújtják az utánpótlást. Jól ismerve a befogadó országok nyelvét, jelentősen résztvesznek a magyarság és a magyar kisebbségek emberi jogaiért folytatott küzdelemben. Egyik munkaközösségük angol nyelvű magyar történelmi és politológiai műveket gyűjt, kiad és adományoz amerikai és egyéb külföldi könyvtáraknak. Az adományozott könyvek száma felülmúlta a 30 ezret. Ennek a páratlanul eredményes nyugati magyar szervezetnek az 1996- ban elhunyt Bodnár Gábor volt az irányítója, serkentője, vasakaratú vezetője. Bodnár Gábor még életében végrehajtotta a nemzedékváltást. Az utódok ma talán más eszközökkel, de töretlen hűséggel vezetik tovább a Szövetséget. Lendvai-Lintner Imre a következő szavakkal köszönte meg az elismerést: “A Magyar Örökség-díjjal kitüntetett személyek és szervezetek nevében köszönetünket szeretném tolmácsolni a Magyarországért Alapítványnak, a minket jelölőknek, valamint a Bíráló Bizottságnak. A díj, amelyet ma kaptunk, elismerése annak, hogy reális eredmények, alkotások, sikerek állnak minden kitüntetett mögött. Ez már megtörtént. A ma, a jelen, az pedig az elismerés jóleső érzése, de ugyanakkor ez a díj kötelez is minket, hogy továbbra is küzdjünk, teljesítsünk, alkossunk, ne szalmalángok, tiszavirágok legyünk. Miként a Külföldi Magyar Cserkészszövetségben elődeink - Bodnár Gábor, dr. Maty- tyasovszky-Zsolnay Miklós, dr. Némethy György és társaik - munkája juttatta el a mai naphoz, a jelenlegi cserkészvezetői nemzedéket, mind külföldön, mind az anyaországban, mind az utódállamokban kötelez ez a díj, hogy az elkövetkező években a Magyar Örökség-díj ne egy csillogó pillanata legyen munkánknak, de a folyamatos felfelé ívelő ifjúságnevelő munkánk egyik állomása. Két rövid gondolattal zárnám mondanivalómat. Teleki Pál miniszterelnök és az első magyar fő- cserkész mondta: Az Úristen nehéz helyre rendelt bennünket, de megálltuk helyünket, és megálljuk most is. De hogy továbbra is megállhassuk a helyünket, nem elég ezt csak hirdetni, hanem dolgozni is kell. Márton Aron, a nagy erdélyi püspök mondta: Megkell tanulnunk és elsősorban a jövő nemzedéknek a tudatába kell égetnünk, hogy a népért végzendő munka nem külön foglalkozási ág, hanem a hivatással elválaszthatatlanul együttjáró kötelesség. Aki a közösségben él, az a közösségnek munkával és felelősséggel tartozik. Mindnyájunknak, akik a magyar jövőt szolgáljuk, útmutató irányítást adhat ez a két gondolat. ” A Mádl Ferenc professzor által vezetett zsűri ez alkalommal a következőket iktatta be “a magyarság láthatatlan szellemi múzeumábaKarácsony Sándor, Pilinszky János. Ravasz László ref. püspök (posztumusz), Külföldi Magyar Cserkészszövetség, Tempfli József nagyváradi róm, kát. püspök, az erdélyi magyarság ökumenikus lelkületének ápolásában kifejtett munkájáért, Gvurkovics Tibor író. Kosa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri Sándor közösen a “Tízezer nap” című filmért. A Magyar Örökség-díj előzetesen kitüntetettjeinek sorában többek között a következő neveket találjuk: László Gyula régész. Neumann János fizikus. Tőkés László püspök, Papp László olimpiai bajnok. Nemeskürty István író, Mako- vecz Imre építész, Balczó András olimpiai és világbajnok, a könyvkiadó Püski házaspár, Márton Áron püspök. Kovács Margit keramikus, Jancsó Adrienne előadóművész, Latinovits Zoltán színművész, Kodály Zoltán, Sütő András, Buday Ilona énekes. Kós Károly építész, István a király rockopera. Valahol Európában című film, az Aranycsapat (futball), Duna Televízió... Cseh Tibor A természet könyvéből A természet örök könyvét forgatni ne szűnjél, Benne az Istennek képe leírva vagyon. (Vörösmarty)
