Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-06-01 / 6. szám
1998. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA XI. rész 1198. június 16. III. Ince pápa megengedi, hogy Imre király hívei keresztes hadjáratra tett fogadalmuk teljesítését elhalasszák, mig az országban a nyugalom helyre nem áll. Szeptember 14. előtt III. Ince pápa Rómába idézi János pannonhalmi apátot, mert András herceggel összeesküdött Imre király ellen. Az év folyamán Imre király elrendeli, hogy az esztergomi érsek minden királyi jövedelemből, továbbá a szepesi és a pozsonyi vámokból tizedet kapjon; az érseknek adja az esztergomi királyi várban álló befejezetlen királyi palotát. (Az épület végleg 1249-ben, illetve 1256-ban kerül az érsekség tulajdonába.)--Ézsau, majd Mog a nádor (tisztségét másodszor 1199-ig viseli). Ézsau, utóbb Turoy fia Péter viseli az udvar- ispáni tisztet. 1199. március 10. Imre király a váci székesegyházban tettleg bántalmazza Boleszló váci püspököt, András herceg hívét, és az egyház kincstárából elkobozza az összeesküvők leveleit. 1199 nyara, Imre király a rádi (Somogy vm.) csatában legyőzi öccsét, a lázadó András herceget, aki VI. Lipót osztrák és stájer herceghez menekül. 1199 ősze. Imre király panaszt tesz III. Ince pápánál a váci püspököt védő Boleszló váci, Elvin váradi és János veszprémi püspök ellen, mert András herceget ellene uszították. Az év folyamán Imre király az ellene fegyveres támadást szervező Mog nádort megfosztja méltóságától, Ják nembeli Mika (Mihály) addigi udvarispánt kinevezi nádorrá, az udvarispáni hivatalt pedig Csanád nembeli Vej- tehnek (Vejtének) adja. (Tisztségét az előbbi 1201-ig, az utóbbi 1200-ig viseli.)-Legforus az erdélyi vajda. (Tisztségét ő is 1200-ig viseli.) 12. század vége. Megkezdődik a gyulafehérvári székesegyház építése római stílusban. (Befejeződik 1241 előtt.) 1200 nyara. Imre király és András herceg Gergely pápai legátus előtt kibékül. Imre király is felveszi a keresztet, András herceg visszakapja dalmát-horvát hercegségét. Október 11. előtt Perugiai Bernát Spalató és Trau városokból kiűzi a bogumil eretnekeket. Kulin boszniai bán befogadja a Boszniába menekülő eretnekeket és menedéket biztosít számukra. Október 11. III. Ince pápa Imre királyt a boszniai bogumil eretnekség felszámolására szólítja fel. Az év folyamán Legforus erdélyi vajdát Eth váltja fel. 1200 körül. Imre király házasságot köt Konstan- ciával, II. Alfonz aragóniai király lányával —András herceg házasságot köt Gertrúddal, IV. Bertold isztriai és krajnai őrgrőf, merániai (tengermelléki) herceg leányával.-A főesperesek beköltöznek a püspöki székhelyekre.-Két provence-i trubadúr: Pierre Vidal és Gau- celm Faidit Imre király udvarában időzik. A lovagi kultúra tért hódít a királyi udvarban.-Elkészül a Szent László legenda és Szent Gellért kisebb legendája. (Az utóbbit más nézet szerint 1100 körül írták.)-Megkezdődik az Irtis melléki obi-ugorok eltörö- kösödése. 13. század eleje. Befejeződik az esztergomi vár építése.-A kanonokok közös élete (vita communis) a káptalanokban bomlásnak indul.-Elkészül a magyar Trója- és a magyar Nagy Sán- dor-regény. 13. század első fele. Beginaházak alakulnak Magyarországon. Később rendi (főleg domonkos) felügyelet alá kerülnek. 1201. Imre király hadjáratot vezet Nemanja fia István szerb nagyzsupán ellen, s István testvérét, Vukant segíti a nagyzsupán székbe.-Imre király meghatározza a pataki (Sárospatak) vendégek (hospites) kiváltságait.-Achilles az udvarispán, Gyula az erdélyi vajda.-III. Ince pápa némi módosítással jóváhagyja az 1112 és 1116 között készült Hartvik-féle Szent István legenda szövegét. 1202. november 9. előtt Imre király a Morava völgyében hadjáratot veet Kajolán bolgár cár ellen. November 24. A IV. keresztes hadjárat Velence számára elfoglalja Zárát; a keresztesek és a velenceiek súlyos pusztítást okoznak a városnak. (Az elűzött záraiak 1203. április 25. után visszafoglalják városukat.) Az év folyamán Imre király felveszi a Szerbia királya címet.-Benedek a nádor, Gyula az udvarispán, Benedek az erdélyi vajda. (Az előbbiek 1204-ig, az utóbbi pedig 1203-ig viseli tisztségét.)-Imre király aranybulláján, az első magyar érempecsét hátoldalán először jelenik meg az Árpádok családi
