Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-05-01 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 1998. május Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA X. rész 1185--1I98 A királyi udvari iroda, a kancellária vezetője: Adorján, majd a Katapán (másképpen Koppány) nembeli Katapán kancellár tevékenysége alatt kialakul a francia és pápai írásbeliség hatását mutató királyi oklevelek végleges formája: a királyi kancellária önállósul a királyi kápolnától és hivatallá fejlődik. III. Béla jegyzője, a ges- taíró Anonymus is a kancellária személyzetéhez tartozik. 1186. augusztus 25. Párizsból Magyarországra in­dul (Capet) Margit, II. Fülöp Ágost francia király testvére, II. (Plantagenet) Henrik angol király Henrik nevű fiának özvegye, akit III. Béla király feleségül kért, miután Matil- dot, az angol király unokáját, Oroszlán Henrik leányát nem kapta meg házastársul. III. Béla az ősz folyamán megérkező (Capet) Margitot feleségül veszi. Az év folyamán III. Béla összeíratja a királyi birto­kon élő udvarnokok kiváltságos rétegét, a szabad ud- vamokokat, mert az udvarnokok közül sokan önkényesen közéjük sorolták magukat, hogy ezáltal a királyi bevételek rovására kedvezőbb helyzetbejussanak.-III. Béla elfogatja anyját, Eufrozinát. Előbb Ba- rancs várába záratja, majd a bizánci birodalomba száműzi. Október 2. Szaladin szultán, Egyiptom és Szíria uralkodója a keleti és latin államok hadseregének leverése után elfoglalja Jeruzsálemet. Ősze. Velence sikertelen kísérletet tesz a tőle 1181-ben Magyarországhoz pártolt Zára visszafoglalására. 1188. január 21. után II. (Plantagenet) Henrik angol király tájékoztatja III. Bélát, hogy II. Fülöp Ágost francia kárállyal részt kíván venni a VIII. Gergely pápa ál­tal meghirdetett III. keresztes hadjáratban, s kéri, hogy hada biztonságos magyarországi átvonulása érdekében élelemről gondoskodjék. A magyar király támogatja tervét és ígéri kérése teljesítését. Az angol király halála (1189) meghiúsítja a tervet; fia I. (Oroszlánszívű) Richard és a francia király nem a Magyarországon átvezető utat vá­lasztja. Az év folyamán Vlagyimir elűzött halicsi fejedelem III. Bélához menekül. A magyar király seregével elfoglalja Halicsot, s kormányzójává András fiát teszi meg, Vlagyi­mirt pedig bezáratja.-A dalmát városok miatt harcban álló III. Béla és Velence két évre békét köt.-Konrád, Montferrat őrgrófja levélben hívja III. Bélát Szaladin szultán megtámadására. A magyar király nem vállalkozik keresztes hadjáratra.-Domonkos az udvarispán. (Tisztségét 1193-ban még viseli.) 1189. május 31. I. (Barbarossa) Frigyes német-ró­mai császár óriási keresztes hadával Magyarországra ér­kezik. III. Béla biztosítja a sereg átvonulását, s vásárokról gondoskodik, hogy a keresztesek élelmet vehessenek. Esz­tergom közelében június 4-én III. Béla és felesége, Margit, fejedelmi fogadtatásban részesíti és gazdagon megaján­dékozza a császárt, aki a királyné kérésére a fogoly Géza herceg érdekében közbenjár a királynál. III. Béla szabadon engedi öccsét, és sereggel előre küldi a keresztesek útjának biztosítására. A császár néhány napos esztergomi, óbudai tartózkodás és Csepel-szigeti vadászás után útnak indul, majd június végén Nándorfehérvárnál hajóit III. Bélának ajándékozza, és seregével, valamint a hozzá csatlakozott magyar keresztesekkel elhagyja az országot. November 19. A magyar keresztesek többsége Adrianopolisz vidékéről visszafordul, mert III. Béla haza­rendelte őket. Intézkedésének valószínű oka veje, II. (Angelosz) Izsák bizánci és I. (Barbarossa) Frigyes német­római császár konfliktusa. December 25. I. (Barbarossa) Frigyes követei a karácsonyt Óbudán ünneplő III. Béla előtt ellenségeske­déssel vádolják a magyar király vejét, II. (Angelosz) Izsák bizánci császárt. Az év folyamán III. Béla király sereget küld Halics- ba kisebbik fia, András herceg megsegítésére. András hada hűségesküre kényszeríti a halicsi bojárokat, majd legyőzi a halicsi fejedelmi házból származó és Szmolenszkből táma­dó Rosztiszláv herceg megfogyatkozott seregét. A megse­besültén foglyul ejtett herceg hamarosan meghal.. 1190. február. II.(Angelosz) Izsák bizánci császár és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár Adriana- poliszban békekötéssel zárják le a keresztesek és a bizán­ciak ellenségeskedését. A békekötést III. Béla is előse­gítette. Augusztus 6. A magyarországi fogságból meg­szökött Vlagyimir fejedelem lengyel segítséggel elfoglalja Halics trónját és András herceget, III. Béla király fiát haza­kergeti. Az év folyamán Velence és III. Béla megújítja a fegyverszünetet.-Akkon ostrománál német zarándokok ápolóren­det alapítanak, amely 1198-ban Német Lovagrenddé fejlő­dik. 1190 körül III. Béla megalapítja a szebeni prépostságot.-A kettős keresztet első ízben alkalmazzák cí- mermotívumként: III. Béla dénárjain pajzsba foglalt kettős keresztet ábrázolnak.-Perugiai Bemát, Imre királyfi nevelője az eszter­gomi székesegyháznak adományozza a Tractatus in cantica canticorum című művet, amelyben az első hazai húsvét- számítási táblázat található.

Next

/
Thumbnails
Contents