Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-05-01 / 5. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. május Az orosz ortodox egyház Szent Szinódusa nem lát jelentős előrelépést Nyugat-Ukrajnában az ortodox és a görög katolikus egyház viszonyában. A sajtóközlemény szerint a két egyház viszonya a nyugat-ukrajnai és a kárpátaljai konfliktus rendezésének eredményeitől függ. Kínában, Sanghaj külvárosában április 15-én megnyitották az első lelkigyakorlatos házat. A várva várt eseményt több éves munka előzte meg. Az építkezés költségeinek egy részét az európai jezsuiták fedezték. Az 51 szobás házat az egyházmegyében működő szerzetesnővérek vezetik. Angolában, amely a világ egyik legszegényebb, de leggazdagabb országa is, az észak-olasz kapucinus atyák 50 éve hirdetik az Evangéliumot. Az ásványi kincsekkel bővelkedő ország képtelen megoldani súlyos gazdasági problémáit. A 21 évig tomboló véres polgárháború félmillió személy halálát okozta, százezer gyermek vált rokkanttá, milliók kényszerültek otthonaik elhagyására. Afrika ezen részén a missziós munka 1645- ben kezdődött. Az első kétszáz évben 228 kapucinus szerzetes életét oltották ki, úgyhogy Angolát a kapucinusok temetőjének nevezték. Jelenleg 88 szerzetes tevékenykedik az országban. Ismét megtekinthető Leonardo da Vinci világhírű Utolsó vacsora című freskója a milánói Santa Maria déllé Grazie kolostor ebédlőjében. Éveken át tartó aprólékos munkával a szakemberek megjavították a nedvességtől és falrepedésektől megkárosított alkotást. A nagy reneszánsz mester 1495 és 97 között alkotta kiemelkedő művét, de nem hagyományos technikával. A restaurátorok szerint még egy évig tartó javításokra van szükség, de a nagyközönség kisebb csoportokban már megtekintheti az Utolsó vacsorát. Kétezerben a Szent Péter-bazilika tündöklő szépségben fogadja majd a Szentévre Rómába érkező 24 millió zarándokot. Az egy év óta folyó restaurálási munkálatok célja, hogy a bazilika visszakapja monumentális egyszerűségét és ünnepélyességét, amely mindig is fő jellemzője volt az épületnek. VATIKÁNI DOKUMENTUM A Vatikán által kiadott Shoah-dokumentum vegyes fogadtatásra talált a világ zsidó közösségeinek körében. A holocaustról megjelent vatikáni nyilatkozat szenes része a Szentévre való készületnek, hiszen a keresztények és a zsidóság kölcsönös megbékélésére és őszinte bűnbánatra ösztönöz mindnyájunkat. Amíg Közép- és Dél-Európában elismeréssel fogadták, az Egyesült Államokban és Izraelben "kiábrándítónak" találták. Izrael főrabbija, Kíeir Lau, (a holocaust túlélője) a dokumentumot bírálva úgy fogalmazott, hogy XII. Piusz magatartása egyenesen "szánalmas volt", pedig "szörnyű dolgokat akadályozhatott volna meg" -- állítja. Mások a pápa "hallgatását" bírálják, vagy éppen azt állítják, hogy a dokumentum "megszépíti" XII. Piusz világháború alatt játszott szerepét. Valóban hibát követett el XII. Piusz pápa, vagy' az őt bírálók értelmezik hamisan a történelmi tényeket? XII. Piusznak a világháborúban betöltött szerepéről részletesen szól egy tavaly olasz nyelven megjelent könyv, amelyben korábban nem ismert dokumentumok is napvilágra kerülnek. A szerző, Margherita Marchione történész kijelenti: "Semmiképpen sem állítható XII. Piuszról, hogy gyáva, hallgatag ember volt, többet azonban nem tehetett, hiszen nem akarta, hogy az európai katolicizmus végveszélybe kerüljön." Úgy vélekedik: XII. Piusz minden lehetőséget kiaknázott az egyház és az európai zsidóság érdekében. Amíg a világháború után "sok zsidó mondott köszönetét a pápának, sok katolikus még ma sem tudja, milyen veszélyben volt az egyház a hitleri korszakban" — áll a könyvben. Marchione úgy látja, "botrányos, hogy továbbra sem ismerik el XII. Piusz érdemeit". A neves zsidó történész, Pinchas Lapide úgy nyilatkozott, hogy közel egymillió zsidó köszönheti XII. Piusznak az életét. "Akkor hát, a számtalan bizonyítékkal való szembesülés után miért nem akarják elismerni a történészek ~ teszi föl a kérdést a könyv szerzője --, hogy át kell értékelni Piusz pápának a II. világháborúban betöltött szerepét?" A kérdés most, a vatikáni dokumentum megjelenése után, nagyon is időszerű. PÜSPÖKSZENTELÉS II. János Pál pápa, aki egyúttal a püspökök testületének a feje is, újabb apostolutóddal bővítette a magyar hierarchiát: a 47 éves Spányi Antalt tharrosi címzetes püspökké és az Eszter- gom-Budapesti főegyházmegye segédpüspökévé nevezte ki. A püspökszentelés március 28-án, szombaton volt a Szent István-bazilikában Budapesten. A KERESZTÉNY ORVOSOK MAGYARORSZÁGI TÁRSASÁGÁNAK NYILATKOZATA Mint keresztény orvosok, fontosnak tartjuk kinyilvánítani az alábbiakat: 1. Ismeretes, hogy fejlett lányok 12-14 éves korban is képesek egészséges gyermeket szülni, miközben maguk sem kerülnek egészségügyileg kockázatosabb helyzetbe, mintha művi terhességmegszakításon esnének át. 2. Úgy véljük, hogy nincs joga sem a szülőnek, sem a közvéleményeknek abortuszra, azaz egy élet kioltására kényszeríteni még egy 13 éves lányt sem. 3. Örülni kellene, ha a gyermek apja kész a kialakult helyzetben a ráháruló feladatokra (házasságkötés, gyermeknevelés). 4. Külön köszönet azoknak a jóakaratú embereknek, akik az anyaméhben fejlődő személy számára olyan anyagi támogatást juttatnak, amelyet megszületése után kaphat meg. 5. A televíziótól elvárjuk, hogy nyíltan foglalkozzék a művi terhességmegszakítás számos igen súlyos következményével is; terhességmegszakítást követő tünetegyüttes (mely sokszor csak évek múltán jelentkezik testi, lelki zavarokkal), koraszülésre való hajlam, meddőség, társsal való kapcsolat megromlása, műtéti szövődmények. Hisszük, hogy az emberi élet a fogamzással kezdődik, hogy Isten szeretetből adta boldogulásunkra a törvényeit, és a nemi életnek egy férfi és egy nő maradandó házassági kötelékében van a helye. A médiának az objektív tájékoztatáson túl nagy
