Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-03-01 / 3. szám
1997. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 HÍREK INNEN-ONNAN Nincs kétfejű vezetés az RMDSZ-ben - nyilatkozta Markó Béla. a szövetség elnöke. Arra célzott, hogy nézeteltérések vannak közte és a tiszteletbeli elnök. Tőkés László református püspök között. Az elnök és az operatív vezetés - Takács Géza ügyvezető elnök irányításával - felel a szövetség politikai vonaláért, ők azok, akiknek nyilatkozatai kötelezik a szövetséget - mondta, utalva arra, hogy' Tőkés püspök az utóbbi időben külföldön is támadta az RMDSZ politikáját, irányvonalát és nem értett egyet a magyar szervezetnek a kormányban történt részvételével. Az RMDSZ támogatja a romániai kormány készülő intézkedéseit, amelyeket a koalíciós pártok Constantinescu államfővel és Ciorbea miniszterelnökkel tekintettek át. A nemzetközi pénzintézetek támogatása és a készülő költségvetés megszorító intézkedéseket tesz szükségessé a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel. - És ha ezeket a hazai tapasztalatainkból már jól ismert “megszorító intézkedéseket” hangosan támogatja az RMDSZ mint kormányzó párt, bizony, hamarosan igaza lehet Tőkés Lászlónak: a rohamosan romló helyzetért a románok természetesen a magyarokat fogják okolni. Még az eddigieknél is jobban, hiszen évtizedek - ha nem századok! — óta erre nevelték őket. A kárpátaljai beregszászi járásban konfliktushelyzet alakult ki a tanárok és az iskolák mind súlyosabb anyagi helyzete miatt. A megye egyetlen magyar többségű járásának pedagógusai az 1996-97-es tanév első felében egy általán nem kaptak fizetést, amiért a közelmúltban tiltakozó gyűlést tartottak Beregszász központjában, a járási közigazgatás épülete előtt. Ezt követően - mivel a tantermek fűtésére sincsen pénz - a hatóságok öthetes téli szünetet rendeltek el. Ugyanekkor a megyei közigazgatási főosztály ukázt adott ki arról, hogy az iskolákban be kell vezetni a formaruhát, amely tanulónként várhatóan közel egyhavi fizetésbe - 60-65 hrivnyába - kerül. Az intézkedés ellen a szülők tiltakoznak, mert gyerekeiknek még a tankönyvek árát is alig tudják előteremteni. (MN) A Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség - anyagi nehézségeik miatt megkésve - emléktáblát helyezett el Beregszászban a református templom falán a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére. Dalmay Árpád, a szervezet elnöke avatóbeszédében arról is szólt, hogy a magyarlakta település kiállításokat, tudományos és irodalmi konferenciákat szentel az idei nevezetes évfordulóinak. Ezek közül a legjelesebb, hogy Beregszász (akkor még Lampertszásza) 1247-ben, 750 évvel ezelőtt kapott városi rangot IV. Béla magyar királytól. A jubileumról az idei beregi hét keretében emlékeznek majd, amelynek Vásárosnamény után ezúttal Beregszász lesz a házigazdája. (MN) Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AEZ) a háromszéki Árkos község Szentkereszty-kastélyában tartotta háromnapos évi közgyűlését, ahol Zsigmond Győző elnök számolt be az öt éve hivatalosan is bejegyzett szervezet munkájáról. Sok ezer tanulót megmozgatva számos versenyt, vetélkedőt szerveztek Erdély-szerte elemi és középiskolásoknak, tudományos konferenciákat tartottak, támogatták az anya- nvelvápolással kapcsolatos kutatómunkát, pályázatokat írtak ki, diákok százait táboroztatták anyanyelvi táborokban, megjelentették az AESZ-füzetek két számát, és két tanácskozást tartottak Szovátán, az egyiket az erdélyi beszédművelő köröknek, a másikat a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének. A szövetség idei tervei között szerepel a Magyar nyelv napja Nagyváradon című vetélkedő, Kolozsvárott az Aranka György országos kiejtési és nyelvhasználati verseny, Kézdivásárhelyen a Körösi Csorna Sándor anyanyelvi vetélkedő megszervezése szakközépiskolásoknak. A szórványban élő kisiskolásoknak anyanyelvi tábort szerveznek Illyefalván, Tasnádon a Partium nyelvművelőtábort, Szovátán pedig anyanyelvi konferenciát tartanak. A különböző vetélkedőkön díjazott tanulók és pedagógusaik az anyaországba utazhatnak, ahol különböző nyelvi rendezvényeken vesznek majd részt. Ilyen élénk nyelvművelő és nyelvvédő munkához csak tiszta szívből gratulálhatunk, s reménykedünk, hogy lesznek a nyugati világban olyan magyar egyének és szervezetek, akik anyagi támogatást is nyújtanak az erdélyi szervezetnek. Jó lenne az anyaországban is egy ilyen egyesület! A magyarok által csak szórványban lakott horvátországi Dráva-mente vidékén több horvát iskolában magyar anyanyelvápoló tagozat létrehozását kezdeményezték. A felmérések szerint Zsdálán már elindították a magyar nyelv tanítását az óvodában és az általános iskolában, Légrádon pedig 19 gyerek jelentkezett az anyanyelvápoló tagozatra. Mindezzel ugyan nem érték el a délszláv háború előtti szintet, de az eszéki kétnyelvű óvodában és iskolában, a megszállt Dráva- szög egyes tanintézményeiben, valamint Zágrábban újra tanulhatják a horvátországi magyar gyerekek az anyanyelvűket. A határon túl működő magyar református iskolák megsegítésére rendeztek jótékonysági estet a debreceni Református Kollégium gimnáziuma szervezésében. Az eladott jegyekből 800 ezer forint gyűlt össze, de ennél jelentősebb összeggel tudják támogatni a tizenhárom erdélyi, felvidéki és kárpátaljai gimnáziumot, mert sokan átutalták nagyobb adományukat. A mostani bevételt a rozsnyói és a rimaszombati gimnázium megalapítására fordítják, illetve a Kárpátalján már működő intézmények felújítását és bővítését segítik belőle. Milyen jó lenne, ha a nyugati világban is akadnának ilyen jótékonykodók! Hiszen a támogatásra szorulók köre a rabságból rabságba “felszabadult” elszakított kisebbségeinknél is egyre bővül. S milyen csodálattal szemlélhetné az utókor a magyar emigráció alapította iskolákat...! Ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg New Yorkban a Magyar Baptista Gyülekezet fennállásának 90. évfordulójáról, ahol Kulcsár Sándor lelkész szólt az utóbbi években számban is gyarapodó közösség életéről, küzdelmeiről, a magyar nyelv megőrzésében elért sikereiről. A testvéregyházak képviseletében Kereskényi Sándor, a 69. utcai református egyház leiké
