Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-03-01 / 3. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. március MAGYARORSZAGI HÍREK STOLMÁR G. ILONA FEBRUÁR 15-ÉN TARTOTTA ismételt Országos Választmányi ülését a Kereszténydemokrata Néppárt. Mint ismeretes, a decemberi ülés határozatait a bíróság - példátlan módon beavatkozva ezzel a párt belügyeibe - Isépy Tamásék keresetére megsemmisítette Latorcai János, az OV elnöke nem volt hajlandó a februári ülés összehivására sem, mondván: akkor írja alá a meghívókat, ha a Giczy György pártelnök vezette nagy többség elismeri a birósági döntést, lemond a fellebbezésről, ezzel elfogadja,Jiogy a decemberben megválasztott Mizsey Zsuzsa OV-elnök helyett. Latorcai e tisztség viselője továbbra is. Giczyék erre nem voltak hajlandók, s Mizsey Zsuzsa és a párt elnöke összehívta a tanácskozást, ám nem vezetőség választásra, hanem az alapszabály módosítására került sor. Ez igazi huszárvágás! A küldötteknek ugyanis ehhez joguk volt, annál is inkább, mert a kb 250 meghívottból 199- en meg is jelentek. A tanácskozást megelőzően Giczy György a Népszavának nyilatkozta: “szándékos károkozás motiválta azokat, akik pereket indítottak és belső vitákat keltettek”, ám ő mégis azt mondja: “meg kell találni a rózsát a jelen keresztjében!” Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Latorcai Jánost és Isépy Tamást más pártból már rég kizárták volna, s bár személy szerint sohasem fogja kezdeményezni ezt, ha a párt tisztulási folyamata megköveteli, és a testületek is így ítélik meg, nem fog megszakadni értük a szíve. Giczy változtatlanul érvényesnek tartja az 1995-ös állásfoglalásukat: a KDNP a teljes ellenzéki összefogásban gondolkodik. Nem fogadhat el semmiféle olyan együttműködést, amelyben egy másik párt dominál, s amiben annak az elképzeléseit kellene megvalósítania. Ezt a szerepkört már eljátszották egyszer az MDF csatlósaként - tette hozzá. Magától értetődőnek tartja, hogy az ellenzéki pártvezetők rendszeresen találkoznak, ez volna ugyanis az FKGP, az MDF, a Fidesz, a MIÉP és a KDNP közötti egyeztetés első feltétele. A pártelnök az MDNP-t azért nem említette, mert “Szabó Ivánék parlamenti csoportosulása se nem ellenzéki, se nem párt!” Meggyőződése: eljön az a pillanat, amely egymás mellé sodoija, vagy kényszeríti az ellenzéket, mert a kormány leváltásához széleskörű ellenzéki együttműködés szükséges. Az alapszabálymódosítás a pártbóli kizárás feltételeit bővítette, kimondták: a kereszténydemokráciához méltatlan viselkedés is kizáró ok. A módosításnak nincs visszamenőleges hatálya, így a pártegység ellen elkövetett múltbeli cselekedetek miatt nem kezdeményezhető senkinek a kizárása. Az alapszabály abban is módosult, hogy ezután a választmány alakuló ülését csak az országos elnökség vagy a pártelnök, egyéb választmányi ülést pedig - ha a választmányi elnök erre nem hajlandó, mint most pl. Latorcai - a pártelnök hívhatja össze. Giczy szerint a KDNP egységes, de hozzátette: egyetlen demokratikusan működő pártban sem lehet joga a kisebbségnek arra, hogy diktatórikusnak nevezze a pártvezetést csak azért, mert az képviseli a többségi akaratot, és nem ő. A KDNP decemberi ülésén egyértelműen többségi akaraton nyugv ó döntést hozott, így azokat senkinek sincs joga vitatni vagy megváltoztatni. Akik ezzel kísérleteznek, azok nem vele, vagy a pártvezetéssel, hanem a választmánnyal állnak szemben. Nem vettek részt az ülésen azok a politikusok, akik perben állnak saját pártjukkal (Isépy frakcióvezető, Rubovsz- ky György, Leitner Gábor, Pálfi Dénes, Rapcsák András). Ott volt azonban Csépe Béla, Varga László, Keresztes Sándor és Semjén Zsolt. Keresztes tiszteletbeli elnök bejelentette: Varga Lászlóval közösen megkezdték a Barankovics-platform szervezését a “párt egységének helyreállitása” érdekében. Varga beszédében kompromisszumra szólított fel, s ennek érdekében bizottság felállítását kezdeményezte, de a küldöttek leszavazták. Keresztes Sándor az alapszabálymódosítás napirendre elfogadása után azonnal elhagyta a termet. Isépy a történtekről azt mondta a Népszabadságnak: a demokrácia ismérveihez tartozik az is, hogy a kisebbség jogait is tiszteletben kell tartani. Furcsállotta azonban, hogy keresztényi indíttatásból a “beengedés” helyett a kirekesztés feltételeinek taglalásával foglalkozott a testület. Mi pedig azt furcsálljuk, hogy Isépy ekkorát — hogy finoman fogalmazzak -- “csúsztatott”! A választásokhoz közeledve, egy, Giczy elnöksége óta folyamatosan erősödő, már-már mértékadónak minősült pártot bíróságra vinni, vajon “keresztényi” cselekedet-e? A 15-i ülés után a párt problémái megoldottnak tűnnek, de a parlamenti viszonyai nagyon kétségesekké váltak. Ha ugy anis a nem túl nagy KDNP-frakcióból a feljelentők és társaik - a Barankovics-platform szervezői - kiváln(án)ak, akkor a maradék csoport nem éri el a módosított házszabály által megkövetelt 15 főt, így megszűnik a frakció, s e csoport képviselői kénytelenek lesznek átülni a függetlenek csoportjába. Ez a “pozíció” viszont nem teszi lehetővé, hogy az egyedüli nyilvános, országos szereplési lehetőséggel, a TV parlamenti közvetítéseivel élve, határozottan képviselhessék pártjuk álláspontját, s ez a választások előtt ilyen rövid idővel rendkívül veszélyes. TÖBB EZER KISTERMELŐ több száz munkagéppel zárta el részlegesen Bács-Kiskun, Csongrád és Szolnok megye 18 településén a főútvonalakat. A tiltakozó akciót a megnövekedett adó- és társadalombiztosítási terhek miatt szervezték. Petíciójukra mind a mai napig nem kaptak választ. Kósa Gyula, a tüntetés fő szervezője Kiskőrösre hívta a pénzügyi és mező- gazdasági tárca képviselőit egyeztetésre. Ha ez nem hoz eredményt, akkor sokkal nagyobb, teljes útelzárásos tiltakozást szerveznek a gazdálkodók, őstermelők. Szolidaritása kifejezéséül a MIEP Hajdú-Bihar megyei szervezete a KDNP támogatásával forgalomlassító akciót szervezett. Három lovaskocsi és két mezőgazdasági gép a 4. sz. főútvonalon indult el Debrecenből Ebes felé. A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR konferenciája megdöbbenéssel értesült arról, hogy az oktatásban, a nevelésben és a szociális területen közszolgálati tevékenységet el
