Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. február alakítást végeztek a kastélyon, amelyben tűz pusztított; a földszinti és I. emeleti helyiségeket boltozattal látták el és megépítették a saroktornyokat. Ezekre a munkákra utal a földszinti nagyterem boltozatán (1650) és az északnyugati tornyon (1659) levő felírat. A XIX. században az épületben nagyobb tatarozás, illetve komolyabb javítás vált szükségessé. Ekkor kapta az 1961-es helyreállítás előtti, romantikus kiképzést. A szép, reneszánsz ablakokat fakeretű csúcsíves ablakokkal helyettesítették, a kastély keleti oldalán a középtengelybe indokolatlanul egy felvonóhidat építettek, és pártázatos kőfallal kerítették be a kastély parkját. A század végén a milleneumi időkre jellemző módon még több apró átalakítást végezte. Ekkor hozták haza Kuruc Vay Ádám, Rákóczi marsaljának hamvait. Ebben az időben a vajai kastély nagy ünnepségek színhelye volt. A legfelső emeleten kialakították az un. Rákóczi-termet, amelynek mennyezetfestménye Zsigmond király nikápolyi csatáját (1396) ábrázolja. NYÍRBÁTORI VÁR Története: Nyírbátor Szabolcs-Szatmár megye történelmi emlékekben egyik leggazdagabb városa. Egykori várának alakját és pontos helyét nem ismerjük. Környéke: A Báthori Istvánról elnevezett múzeumban megismerhetjük a környék helytörténetét, néprajzát, és természettudományos nevezetességeit. Itt legjelentősebb a bátorligeti ősláp életét, élővilágát bemutató kiállítás. Nevezetes még az országos hírű, hálóboltozatos református templom, a múzeum közelében a minorita templom barokk oltárai, fafaragású szobrai és a gimnázium udvarában a Rom-kert, ahol a Báthori kastély alapfalai láthatók. Ugyancsak helyi idegenforgalmi jelentőségű még a Tinódi-pince, amelyben csoportos látogatás esetén italkimérés is van. Nyírbátorból szép túrát tehetünk Bátorligetre. A községhez két védett terület is tartozik. A Fényierdő - amely egészen különleges és teljesen elzárt erdőrész valamint a 30-as évek óta védett Bátorliget, ahol az ősláp, a különleges rovarfajták, valamint a jégkorszaki növénymaradványokkal teli virágos erdő olyan látvány, amelyhez hasonló legközelebb csak a Kárpátok alhavasi övében található. Különösen ajánlatos a terület látogatásához május elejére felkészülni - hiszen talán akkor a legszebb. NAGYKÁLLÓI VÁR Története: A község nevének hallatára felcsendül bennünk a híres "Kállai kettős" dallama, amely az 1967-ben elhunyt Kodály Zoltán feldolgozása által az egész világon ismertté vált. A történelmi levegőjű községnek 11 ezer lakosa van. Az Alföld keleti részén, mocsaras, lápos területből kiemelkedő, vízmentes szigeten épült Kálló vára, és itt alakult ki a mai település. Az egykori vár a XVIII. században teljesen elpusztult és helyére a növekvő Kálló települt. A vár falai sehol sem maradtak a felszínen, s így pontos helyét csak ásatással lehetne tisztázni. Valószínűleg a tatárjárás után épült egyszerű pa- lánkvár formájában. Legrégibb, ismert tulajdonosa a Kállay család volt. Első ított adatunk 1323-ból való, amikor Szabolcs megye nemesei magyagyűlést tartottak Nagykállón. Hadászati szempontból a török háborúkig nem volt jelentős, inkább megerősített földesúri székhelynek, birtokközpontnak számított. A török előnyomulásával azonban egyszerre fontossá vált. Az alföldön a közelben húzódó határ védelmében elsőrendű szerepet kapott. Földrajzi helyzete, végvári jellege miatt sokszor cserélt gazdát. 1595- ben Báthori Zsigmond az erdélyi fejedelemséghez csatolta, de nemsokára visszakerült a magyar király birtokába. Rövid idő múlva azonban Bocskai István foglalta el. Eredetileg itt telepítette le hajdúit is, és mint Nagykálló lakóit nemesi kiváltságokkal ruházta fel őket. Rákóczi Ferenc szabadságharcának kezdetén Kálló vára újra a labancok kezébe került, de rövid ostrom után Rákóczihoz pártolt, aki az ittalált ágyukkal és lőporral felszerelte saját tüz- örségét. A vár jelentőségét mutatja az is, hogy a kuruc felkelések eltiprása után, 1711-ben a császáriak teljesen lerombolták, hogy elpusztíthassák az idegen uralom ellen szervezkedő mozgalmak egyik tűzfészkét. A megsemmisített káliói várról az egykori leírások, katonai felszerelések és metszetek adnak felvilágosítást. A XVI. század közepén megszervezték a végvárak láncolatát. Köztük Kálló vára is szerepelt. Ekkor építették át olaszbástyás rendszerbe. Az ó-olasz bástyák a négyzet alakú vár négy sarkán helyezkedtek el. Ekkor az egész várost palánkkal vették körül Ebből az időből Kálló várának számos ábrázolása ismert. A város egyik parkjában áll az ún. Rákóczi-torony, legömbölyített sarkú, tagozatlan toronyteste, amely a káliói végvárral lehetett összefüggésben, mert az 1600 évekből származó metszeteken már látható. Kapcsolatát a várral és eredeti rendeltetését csak régészeti feltárás tudná tisztázni. Környéke: Feltétlen érdemes megtekinteni az egykori híres megyeházát, valamint - a ma még, sajnos, feltáratlan - több mint 400 éves hatalmas várrendszer régi bástyáit. Remélhető, hogy nem kell sokáig várni a feltárómunkák megindulására, és hamarosan megindulnak a kál- lóiak által oly titokzatosnak tartott föld alatti folyosók is. * Ezt a rovatunkat különböző könyvekből és útleírásokból állítjuk össze. Többek között; a két kötetes VÁRTÚRÁK KALAUZA, a négy kötetes MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA, a két kötetes MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON stb. * * * Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani
