Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
1997. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYARORSZÁGI HÍREK STOLMÁR G. ILONA A NÉPSZABADSÁGBAN SCHMIDT MÁRIA "A szakértői kormányzatról" című írásában állítja, hogy a kormánypártok 1994-es választási jelszavaiból — ideológiamentesség, világnézeti semlegesség, szakértő kormány ~ egyetlen önmeghatározás felel csak meg a valóságnak, az, hogy a jelenlegi kormány- koalíció mindkét pártja pragmatikus. Az MSZP "rendkívül gyakorlatiasan semmi másra nem tartott igényt a 70 éves kommunista örökségből, mint a felhalmozott vagyonra, az elfoglalt pozíciókra és a rendelkezésre álló információanyagra. Az ideológiát meghagyták azoknak, akiknek az kellett. A kisebbik kormányzó párt a zsákmányban való osztozkodás reményében nagyfokú realitásérzékről tett tanúbizonyságot, amikor egy csapásra meg\>ált radikális antikommunista és doktriner liberális elkötelezettségétől." Most örülnünk kellene, gondolhatjuk, ha már az MSZ(M)P lapja is eljutott ilyen éles kritika közléséig, s ez talán jelzi, mennyire elege van sok-sok párttagnak vagy hithű kommunistának is a beláthatatlan mértékű rablásokból. A történésznő így folytatja: "sokan egy hályogkovács biztonságával csetlenek-botlanak területükön (Bokros-csomag, Budapest Bank, energiaprivatizáció, egészségügyi reform stb.), miközben önigazolásként azt ismételgetik: nincs alternatíva!" Schmidt határozottan állítja: az ezredfordulóhoz közeledő Magyarországnak nem ilyan kormányra van szüksége, hanem határozott jövőképpel és ennek megfelelő ideológiával rendelkező, az ország legkiválóbb szakembereit, sőt az ország minden polgárát jó teljesítményre ösztönző, a realitásokhoz a legnagyobb rugalmassággal alkalmazkodni képes politikai elitre, amely képes az ország polgárainak biztonságát és növekvő jólétét is szavatolni. — Ezt mondjuk, írjuk mi is, a Hom-kor- mány (csalásos?) “megválasztása” óta! Ha mi mondjuk, akkor természetesen demagógia. A Népszabadságtól talán megfogadják elvtársai...? Ezért öröm ez a hír nekünk -is! A NEMZETKÖZI JOG DURVA megsértőinek büntetőjogi felelőssége évtizedek múlva sem enyészhet el — indokolta az 1956-os salgótarjáni sortűzügyben hozott döntését a Legfelsőbb Bíróság. (Mi pedig csendesen megkérdezzük: vajon miért kellett ezen ennyi évig vitatkozniuk az elvtársaknak és liberális bandatagjaiknak? Hiszen a Zétényi-Takács-törvényt is az elévülés miatt semmisítették meg?!) Az ügyben két éve hozott elsőfokú ítéleteket a felsőbb bírói testület több ponton megváltoztatta. Az öt év fegyházbüntetésre ítélt Orosz Lajos közü- gyektőli eltiltását 8 évről a maximális 10 évre emelte. Több vádlottnál azonban helybenhagyta a mindössze 2-2 éves börtönbüntetést és a 4-4 évnyi közügyektől való eltiltást. Bizonyítékok hiányában felmentette Toldi Ferencet, és minden, elsőfokon történt felmentést jóváhagyott. -- Ennyit ér 131 agyonlőtt és megszámlálhatatlan sebesült magyar! AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG megsemmisítette a KDNP decemberi választmányi ülésén hozott határozatokat, miután Isé- py Tamás frakcióvezető és néhány liberálbalos képviselőtársa ezt kérte, mert nem képesek elviselni, hogy kisebbségben maradtak az igazán keresztény, nemzeti érdekeket képviselő Gi- czy György vezette többséggel szemben. Az ítélet nem jogerős, Giczvék bejelentették: fellebbezni fognak. Az újabb vezetőségválasztó ülést azonban január 18-ig össze kellett volna hívni, mert a vezetőség mandátuma ekkor lejár. Miután a bírósági döntés “ex lex" állapotot eredményezett, az sem dönthető el, ki jogosult a szabályos összehívásra. Nemcsak a KDNP nagy többséggel újraválasztott elnöke, Giczy György, de más pártok vezetői is megijedtek attól, hogy a bíróságok ilymódon beleszólhatnak bármelyik párt életébe, belső ügyeibe, ami oda vezet, hogy akár a választásokat közvetlenül megelőző időben, egy, a mostanihoz hasonló döntés lehetetlenné teszi a párt választáson történő indulását, hiszen az elnök vagy a párt bármely vezetőjének személye, és a meghozott, többség által megszavazott döntések megsemmisítése a párt jogon kívüli helyzetét eredményezi, ami a választásból kizáró ok. Senki nem tartja ma véletlennek, hogy éppen úgy, mint a Rákosi-időkben, a bíróságok "ráhatásra" döntöttek az egyre erősödő nemzeti párt lebegtetéséről. Jó lenne, ha a nemzetellenes kolíció is hasonlóan járna: szavazni sem lehetne rájuk! KOSA LAJOS FIDESZES KÉPVISELŐ a Budapest Bank és a költségvetés kapcsolatait vizsgáló parlamenti bizottság elnöke nyilatkozta: a Budapest Bankot úgy emlegették, mint privatizációra jól előkészített pénzintézetet, ennek ellenére a magyar állam fizetett azért, hogy elvigyék a külföldi befektetők..., amelyről korábbi vezetője, Bokros Lajos pénzügyminiszter azt mondta: "a legjobban vezetett, legjobban felkészített" bank. Kosa azt tartja a legnagyobb bajnak, hogy a magyar államot óriási anyagi veszteség érte, de emellett a presztízsveszteség is felmérhetetlen. Éppen ezért érthetetlennek tartja, hogy a miniszterelnök. aki az alkotmány értelmében felelős a kormány által elkövetett hibákért, már a sokadik ügyben sem hajlandó semmiféle következtetésre jutni, s azt a fogalmat, hogy politikai felelősség nem ismeri, amikor önmagáról van szó. A képviselő feltette a kérdést: "...milyen következménye van például annak, hogy a privatizációs folyamatban botrányról botrányra tántorog a Hom-kormány? S most a politikai felelős Suchman Tamás visszatérését készítik elő. Úgy látszik, a politikai felelősség ebben az ügyben fél évig tart. Pedig nem akárhogyan bukott meg: a Tocsik-ügy a legnagyobb privatizációs botrány. .. A BB privatizációja nagyobb kárral járt, ha megnézzük az összegeket. Azonban a legdurvább visszaélések a Tocsik- ügyben történtek." Ennek ellenére az ügyben megbukott vezetők mind máshol vezérigazgatók, vagy fontos beosztásúak, aki pedig a legrosszabbul járt, Liszkai Tamás elvtárs, 6-7 milliós végkielégítést kapott és elengedték a lakáskölcsönét is. Ez ma Magyarország, ahol attól félnek: a maffia beépülhet a legmagasabb politikai körökbe is. Ez azért nevetséges, mert régesré- gen a legmagasabb politikai vezetés alkotja a maffiát! A MAGYAR TÁRSADALOM tűrőképessége, rugalmassága, munkához való viszony példáértékű -- nyilatkozta Inotai András, az európai integrációs stratégiai munkacsoport (ISM) vezetője. -- Az utóbbi kettőnek magunk is öriilnk. Ám az elsőt, a
