Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
1997. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 DR. HASZNOS MIKLÓS: NEMMZETI ÉRDEK ÉS AZ ALAPSZERZŐDÉSEK Az úgynevezett alapszerződések kérdése és fogalma újdonság a nemzetközi jogban is. Vannak nemzetközi szerződések és egyezmények, melyekhez csatlakozni lehet, és vannak két- vagy többoldalú, országok közötti szerződések. Ezek a szű- kebb körű szerződések azonban a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően nem tartalmazhatnak kevesebbet, mint amire kötelezettséget vállalt az illető ország a különböző egyezmények aláírásával és belső törvényi megerősítésével. A magyar külpolitika által eddig aláírt ún. “alap- szerződések” mindegyike Magyarország számára a jövőre nézve is nagyobb kötelezettségeket tartalmaz, mint pl. a helsinki egyezmény. Az ugyanis csak a határok erőszakos megváltoztásának tilalmát rögzíti, és nem mond le örökre és visszavonhatatlanul az esetleges tárgyalások és egyezmények alapján történő határmódosításokról. Mi lemondtunk erről a magyar-ukrán, a magyar-szlovák alapszerződésben, és most lemondunk erről a magyar-románban is. Mit kaptunk érte cserébe? Egy aláírt papírt, melyet nem tartanak be, és a mai kormányzat nem is nagyon protestál azért a nemzetközi fórumokon, hogy teljesítésre kényszerítse a szerződő partnert. Ezt bizonyítja a Vereckei hágói emlékmű ügye, valamint az alapszerződést követően hatályba lépett szlovák nyelvtörvény. Ugyanakkor a velünk szerződő másik fél részére lehetőséget biztosít arra, hogy a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeit megkerülje. Hiába utal a szerződés 15. cikke az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményére, hiába utal a melléklet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlására, ha a melléklet lábjegyzetében kikötik, hogy ez nem jelenthet kollektív kisebbségi jogokat és nem biztosíthat etnikai alapú autonómiát. Ennek aláírásával a magyar fél megtagadta a határainkon till élő magyarok érdekeit - nemcsak Romániában, hanem valamennyi elcsatolt területen. Eddig ugyanis pl. a magyar-szlovák alapszerződésben szereplő homályos utalások a nemzetközi egyezményekre azt jelentették, hogy az ott élő magyar kisebbség erre hivatkozva tudott védekezni. Most a magyar kormány kijelenti és aláírja, hogy szerződési akarata szerint ez nem jelenti a kollektív kisebbségi jogokat és az autonómiát. Ezzel precedenst teremt a magyar kormányzat arra, hogy ő maga sem veszi komolyan az Európa Tanács ajánlását. Nem a magyar és a román kormány hivatott arra, hogy értelmezze az ajánlás szövegét. Megtette ezt az Európa Tanács felkérésére az ún. Velencei Bizottság (Európai Bizottság a Demokráciáért a Jog révén), amely az 1201-es ajánlás 11. cikkelyének értelmezése során kimondta: uaz autonóm önkormányzat és a különleges státus összeegyeztethető az európai normákkal, joguk van hozzá a helyi közösségeknek, beleértve a kisebbségeket is...” Az 1201-es ajánlás 12. cikkelyének I. bekezdése leszögezi: “Jelen jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy csonkítja vagy korlátozza a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek egyéni jogát, illetve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó kollektív jogokat ...” Miért olyan sürgős ez nekünk? Miért kell túllihegni az integráció feltételeként támasztott feltételeket? Somogyi Ferenc államtitkár kijelentette: ennél jobbat nem tudunk elérni. Ezzel elismerte, hogy nem jó a szerződés, és hogy a másik fél hajthatatlan egy nemzetközileg ajánlott szöveg szerződésben történő rögzítésére. Akkor viszont elemi érdekünk, hogy ilyen szerződést ne írjunk alá, és a világ tudomására kell hoznunk, hogy kinek a hajthatatlansága és nacionalista érdekei miatt nem jöhetett létre a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő szerződés. Ezzel a súlyos politikai meghátrálással mi nem a saját, hanem Románia integrációs érdekeit és NATO-csatlakozását szolgáljuk - a szlovák nacionalisták lelkes tapsa kíséretében. Ezért nem tetszik a kormányzatnak az, hogy az ellenzék ezt a kérdést a parlament elé kívánja vinni; nem tetszik, hogy nyilvánosságot kap ismét egy olyan kérdés, amelyben a kormány bizonyíthatóan megszegte választási ígéretét azzal, hogy az európai csatlakozás érdekében lemondott a magyar kisebbségek érdekeinek védelméről. * (Ezt a cikket még a múlt évben kaptuk, helyhiány miatt csak most tudjuk hozni, de aktualitását most sem veszítette el.)
