Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
1997. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 erpolitikusokká, másfelől az 1985 és 90 között történelmi távlatokban eszmélkedni és gondolkozni képes értelmiségiek, akik kötelességükként fogták fel a nemzet sorsában, jövőjében való gondolkodást és cselekvést." Ma az én baráti köröm tagjai, akiknek felfogását mindjárt az elején bemutattam. Orbán Viktorban remélik megtalálni azt a magyar vezetőt, aki mögött az ellenzék tömörülni tudna. Ehhez elsősorban el kell fogadni Csurka Istvánnak azt az ésszerű ajánlatát, hogy az ellenzék válasszon egy egységesítő, mindenki számára elfogadható vezetőt, mert csak egységes platformon van esély gyökeres rendszerváltásra. Megfigyeléseim szerint a magyar közélet nagyon hasonlít akár Izrael, akár Quebec megosztottságához. Azok a társadalmak, amelyek szinte középen osztódnak ketté, a legnehezebben kormányozhatóak demokratikus módszerekkel. Az 51 százalék nem erőltetheti rá akaratát a másik 49%-ra. Ha Magyarország el akaija kerülni ezt a középen történő kettészakadást, akkor minden nemzeti erőnek össze kell fognia. Ugyanis egy vészesen fogyó, a nemzethalállal mint reális és közeli lehetőséggel szembenéző népnek az internacionalista gondolkodás a sír felé vezető út. Ha nem sikerül olyan kormányt választani, amelyik a pénz-, gazdasági- és ipari növekedés elé helyezi a nemzet szaporodásának kérdését, beleértve a család-, gyermek- és egészségvédelmet, akkor mi magunk ássuk "a sírt, hol nemzet süllyed el". Megítélésem szerint ez ma a legégetőbb kérdése a magyar politikának. Ez a kérdés messze túlnő a napi politika kicsinyes határán, és a fennmaradás kérdésévé lett. Minden olyan magyar politikus, aki nem hajlandó magát és pártját ezen nemzeti érdeknek alávetni, a nemzet jövőjét árulja el! Lehet, hogy kiértékelésem elfogult és lehangoló. Szeretném, ha a jövő cáfolna rá borúlátásomra! KÉRJÜK, ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT! AZ ÉN OBJEKTÍVEM HAVI 7500 FIX "Havi 200 pengő fixszel, az ember könnyen viccel" • szólt a nóta a sokszor elátkozott ántivilágban. Ha más nem is, az kiderül a bugyuta dalocskából, hogy az egykoron meglévő alsó-közép-osztály munkája ellenértékéből úgy-ahogy, de megélt. KISS OSZKÁR Ma áléletet, délibábot kínálnak a maradék "középosztálynak". Csak bekell kapcsolni a tv-t, s a mai magyar, a csóróvá nemesedett közép tisztára mosott agyával izgatottan aggódik a dollármilliomos dallasiak sanyarú sorsáért, lelki és anyagi válságaiért, jó esetben 30 ezer forintos havi fixszel. A sorozat nagy tanulsága, hogy a nézőnek minden marhaság beadható, továbbá, hogy a milliomos nem vész el, csak átalakul. És mindig feltámad. A mi milliomos rétegünk is most alakul harcos ideológiai alapon álló, öntudatos élcsapatból semmitől sem (f)él(ő) csapattá. Ez a magyaros cowboy-élboly-tiszta téboly -, de alig ismert. Háttérben van. Mi egyszerűbb lelkek csak a másodosztályú milliomosocskákról tudunk, akik - hogy miniszterelnökünk gazdag kifejezéstárából idézzek - "elviszik a balhét", de a nagyoknak a sáros nyomdokába sem léphetnek. Közülük, úgy hírlik, hogy Hankiss Elemér, a "Találd ki Magyarországot" társaság elnökeként havi 1,1 milliót (+ÁFA) vesz föl a Környezetvédelmi Minisztériumtól. Horváth Ádám, a tv-t kitisztogató elnök munkássága gazdáinak 485 ezer forintot ér havonta, s mivel ez egy évben alig lenne hat millió, elég sűrűn jutalmakat kap. Ehhez képest szinte smafu a miniszteri alapfizetés, 134,550 forint, a képviselőké pedig a fele. Hozzájönnek ehhez a tisztségek után járó pótdíjak, költségtérítési átalányok, szállásköltség, hivatali személyzet költsége, meg ami belefér. A képviselői átlagjövedelem eléri, vagy meghaladja a miniszteri alapjuttatást, de mielőtt megsajnálnánk őket, jó, ha tudjuk, nekik is csurran-csep- pen, lásd a Bokros-féle 16 milliót. Horn és Göncz valamivel a 300 ezer forint alatt keresnek havonta, de kínoz a kíváncsiság, hogy külföldi útjaikon napidíjat kapnak-e. Demszky Gábor kénytelen beérni a miniszteri fizetéssel, plusz 50 százalék költség térítéssel. Ez így számára kész koldusbot, mert a nagyobb bankok főosztály- vezetői minimum 350 ezer forintért dolgoznak, persze keményen. A Németh-kormány volt elnökhelyettese, Med- gyessy Péter (kft.-i jövedelmeket sem nála, sem más esetben nem vettem figyelembe, noha van ilyen) havi jövedelme prémiummal együtt havi 1,2 millió, ami évi 14 és félmillió forint. Szóbeszéd szerint Surányi Györgyé ennek csaknem kétszerese, s így megközelíti azt a pénzt, amiből Friderikusz Sándor gazdálkodhat hetente. S ők csak a látható felszín. A mélyben? Ki tudja, milyen kövér cápák tarolnak? Hogy mindez miből? Én biz" nem tudom. De néhány apróságot el kell mondanom. A Horn és Kuncze eddigi uralkodása alatt 24-ről 31 milliárdra nőtt a bruttó adósságállomány, ami havonta alig kevesebb, mint félmilliárd dollár. Számoljuk ezt nagyvonalúan dolláronként százötven forinttal, ami csekély 75.000.000.000 Ft. (Igen, kérem, a 75 után 9 drb. nulla. Ha ezt visszaosztjuk a körülbelül tízmillió magyarral, akkor kiderül, hogy ez a Horn-Kuncze kormányzás havonta fejenként (csecsemőtől az aggastyánig) hét és félezer forint adósságnövekedést jelent. Mindez a gáz-, villany- benzin- stb. áremelésben lévő adón felül keletkező adósság, amit abban a boldogabb jövőben kell majd megfizetnünk, amely felé a kormányzó kettős vezetgeti kicsiny hazánkat. Havi 7.500 fix tehernövekmény a szakértelem ára. Ha ezek kormányoznák Itáliát, az olasz csizmából egy év alatt csak lyukas zokni maradna. Hogy mi kibírjuk-e ezt a kormányzást, azt nem tudom.
