Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-12-01 / 12. szám

16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. december KÖNYVISMERTETÉS Szép Márta: Nem csak kenyérrel... ...él az ember, folytathatnám a szép idézetet. Ez azonban a mai könyvpiacon nem sok érdeklődést vált ki a vásárlókból. Legalább al- vagy feleimként odaírtam volna: Négy évtized az amerikai emigráció szolgálatában. Dr. Szép Márta Floridából hazalátogatva, az idei júniusi könyvhéten dedikálta a Lakitelek Alapítvány segítsé­gével az Antológia Kiadónál megjelent kötetét. Ez a szépiro­dalmi mű regényes formában, szép magyarsággal, kitűnő mondatszerkesztéssel megírt életrajz. Szép Márta a debreceni református leánygimnázi­umban érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen magyar-angol szakon szerzett diplomát. Le­ánykori neve Dr. Harsányi Márta. Néhány évig a békéscsabai gimnáziumban tanárkodott, s ezalatt megpályázta és elnyerte a British Counciltól a kisgazda kormányzás alatt meghirdetett angliai ösztöndíjat. 1947 nyarán elhagyta az országot. Ráko- siék hatalomátvétele után nem kívánt visszatérni a kommu­nizmusba, mivel a szovjet csapatok kivonására még az oszt­rák államszerződés megkötése után sem került sor. Angliában vállalt tanári munkát. Az 1956-os forradalom leverése után a magyar me­nekültek megsegítésére két havi szabadságot kért. Ekkor is­merte meg későbbi féijét, dr. Szép Gáspárt, a budapesti Állat­orvosi Egyetem docensét, akit nemzeti és keresztény szellemű megnyilatkozásai miatt az ÁVÓ a szovjet hadbíróságnak adott át, amely őt 25 évi kényszermunkára ítélte. Az örök fagy és hó birodalmában, az észak-uráli Vorkuta szénbánya­lágerében dolgozott keserves, embertelen körülmények között, mintegy 300 ezer rabtársával. Dr. Szép Gáspár hét évet töltött a 7. számú aknához tartozó szénmezőn, s a szabadulást csak Sztálin halála hozta meg a magyar raboknak. A Szolzsenyicin dokumentumkötete által elhíresedett “Gulagokra” mintegy százezer magyar katonát, leventét és civilt vittek “háborús bűn” miatt, közülük mintegy 15 ezer főt az oroszok kivégez­tek. Sztálin halála után mindössze 3893-an tértek haza. Ezen felül 650 ezer magyar hadifogolyról tudunk, akik közül leg­alább 200 ezer elpusztult. A “malenkij robotra” hurcolt 120 ezerből 60 ezer pusztult bele a kényszermunkába. Ez volt a magyar “holocaust”!... Szép Gáspárt hazaérkezése után az ÁVÓ börtönbe zárta, ahonnan csak az 1956-os forradalom szabadította ki. Amint látta, hogy a szovjet intervenció és a Nyugat közöm­bössége miatt a magyar függetlenség és szabadság elveszett, az újbóli rabság elkerülése érdekében azonnal elmenekült Magyarországról. Angliát választotta, bár akkor angolul még nem tudott, de ez az ország volt “legmesszebb” a rabságtól. Itt találkoztak Mártával, akinek segítségével bejutott a Cam­bridges angol nyelviskolába, majd az Állatorvosi Egyetemre, ahol budapesti diplomája és tudása alapján megkapta a “kirá­lyi állatorvosi” diplomát. Mivel a vorkutai szénporral telített tüdeje nem bírta a nedves angliai éghajlatot, kivándoroltak Kanadába, ahol mindkettőjük diplomája érvényes volt, s ahol házasásgot kö­töttek. A kanadai államigazgatási szolgálatnál azonban Szép Gáspár nem számíthatott előrelépésre mint állatorvosi felü­gyelő. mert ez a “jog” csak a Kanadában születetteket illette meg. Áttelepültek az USA-ba. ahol sok küzdelem után meg­nyitotta magán-állatorvosi kórházát, rendelőjét Cleveland mellett, ahol sok magyar élt, és körükben jól érezték magukat. Húsz év múltán, nyugdíjba vonulásakor, a kezdetben szerény vállalkozást a környék legmodernebb, közismert és közked­velt állatkórházaként hagyta maga után. Márta ny ugdíjba vo­nulásáig tanitott a közeli egyetemi város angol intézetében, ahol az irodalom szakos külföldi diákok “mentora” volt, mi­közben az állatkórházban is segített fétjének. Szép Gáspár nemrég halt meg Floridában. Márta az ő emlékének szentelte könyvét, amelyből kitűnik az emigrá­cióba kivándorolt magyarság küzdelmes élete, kettészakadt nemzetünk sorskérdéseinek gondjai. A regény föalakja nem elképzelt személy, az események valóban átéltek, de az idő­pontok és cselekmények megváltoztatottak. nem mindig köve­tik a megtörténés sorrendjét. Szép Gáspár legszebb éveit elrabolta a tundrák mé­lyén rejlő szénmezők bányájának aknája, támajáratai, de büszke magyarságát, nemzeti és emberi tartását semmi sem tudta megtörni: sem az éhezés, sem a sanyargatás, sem az emigráció. Az 1989-es közép-kelet-európai változások után harmadszor is hazalátogatott, de negatív élményei, a fél év­százados kommunista elnyomás és szovjet megszállás alatt felnőtt nemzedékek közönyössége megdöbbentette, ezért ha­zatelepülésre nem is gondolt. Szülőföldje szeretetét azonban magában hordozta, amíg agyonhajszolt szíve meg nem állt. Elsősorban az ő küzdelmes életéről szól ez a regényes, szép könyv. A kötet kapható a Püski Könyvesboltban Budapes­ten, Győrött és New Yorkban, a Könyvtárellátónál (Bp. 1134 Váci út 19), Gondos Bélánál (1136 Pannónia u. 22.) és a Ma­gyarok Világszövetsége csarnokában (1052 Semmelweis u. 1­3.), valamint a Líra és Lant könyvesboltokban. Szegeden az Egyetemi Jegyzetek Boltjában. Hábel György Hatvanhatezer bevándorló Magyarországon Amerikából, Szíriából, Vietnámból is jöttek. Leg­többen Romániából. Az év végén számuk bő harmincezer volt. Második helyen a volt Jugoszlávia polgárai állnak, mig a volt Szovjetunióból érkezettek 8700-an vannak. Az en­gedélyt kapott kínaiak száma 479, a vietnámiaké 343. Szírek ketten, amerikaiak 183-an jutottak passzushoz.. A legtöbb bevándorló 1994-ben szerepelt a nyilvántartásban. Az illegálisan ott-tartozkodók számát a magyar hatóságok sem tudják pontosam. Illegális határátlépések Magyarországon: 1992- ben 16,305, 1993-ban 11,480, 1994-ben 10,532, 1995-ben 10,420, 1996-ban 9201 fő. Olvassa Amerika "egyetlen" MAGYAR ÚJSÁG-jál!

Next

/
Thumbnails
Contents