Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-12-01 / 12. szám

1997. december AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 sajnos ’56 volt szereplői is hibásak abban, hogy kívül marad­tak azon a körön, amelynek befolyása lehet az ország sorsá­nak alakulására. Egyrészt régi igazság, hogy amiért valaki a harcokban megállta a helyét, még nem biztos, hogy a béke­időben is alkalmas a vezetésre. Sajnos, a legtöbb szabadság- harcosra áll ez a tétel, amihez még az is hozzájárult, hogy a belső viták és ellentétek miatt többen hitelüket vesztették és lejáratták saját magukat. Ezzel sokat ártottak Ötvenhat emlé­kének is és kompromittálták azt az eszmét, amiért négy évti­zeddel előbb az életüket kockáztatták. Ez a magatartás sajnos a kívülállók közül sokakat elriasztott, mert nem láttak mást. mint hőbörgést és torzsalkodást, ami arra a forradalomra ve­tett rossz fényt, ami 1956-ban az egész világ csodálatát kivívta Végül még valami: a budapesti televízió a forrada­lom évfordulóján - a korabeli dokumentumokon kívül - be­mutatott egy erre az alaklomra készült játékfilmet is „Sza­badság tér ’56” címmel, amelynek cselekménye a forrada­lom napjaiban a budapesti amerikai követség épületében ját­szódik. A film azt kívánta bizonyítani, hogy az Egyesült Ál­lamok rútul cserbenhagyta a magyar forradalmat és semmit sem tett a magyarok érdekében. Eltekintve attól, hogy a film­ben több történelmi tévedés is akadt, kár volt a cselekményt ilyen irányban kiélezni, mert a nézőben amerikaellenes érzé­seket keltett. Mindenki tudja, hogy ’56-ban a magy arok többet vártak Amerikától - fegyveres beavatkozást, ejtőernyősöket és hasonlókat --, de ugyanakkor azt is tudjuk, hogy több tényező szerencsétlen egybeesése (szuezi válság, elnökválasztás, stb.) akadályozta meg azt, hogy Washington nem a magyar elvárá­sok szerint lépett föl 1956 őszén. Ám úgy érzem, a jelenlegi politikai helyzetben nem volt szerencsés amerikaellenes fil­met vetíteni a magyar állami televízióban. Ez csak fokozza a magyarok tudathasadásos lelkiállapotát: egyrészről törik ma­gukat. hogy bekerüljenek a NATO-ba és mindenben utánozni igyekeznek Amerikát, másrészről nem szűnnek meg ócsárolni a Jenkiket” és mindent, ami amerikai. Mindent összevéve - bár az ötvenhatos ünnepségek incidens nélkül zajlottak le, ami a magyarországi kiélezett po­litikai helyzetben, amikor a pártok egymás ellen acsarkodnak, önmagában is említésre méltó -- a visszaemlékezések lehettek volna méltóbbak is a nagy évfordulóhoz és a nemzeti ünnep­hez. És ennek legméltóbb betetőzése egy állami emlékmű fel­állítása lenne: míg a Szabadság téren még ma is ott éktelen­kedik a szovjet hadsereg „felszabadítását” dicsőítő monumen­tális emlékmű, addig 1956 emlékét csak néhány szerény, ma­gánerőből létesített szobor őrzi az országban. S ezen érdemes elgondolkozni... 500 négyzetméteres telken, 300 négyzetméteres, el- toltszintű családiház Magyarországon, Pécsett eladó. A telekhez 6000 négyzetméteres patakkal átszelt, zöld­övezeti birtok is tartozik. Tel.: (406) 979-9087. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége /PO- FOSZ./ szoros együttműködésben és szövetségben a többi hasonló jellegű Egyesülettel elérkezettnek látja az időt, hogy véleményét hallassa az ország helyzetével kapcso­latban különös tekintettel a közelgő választásokra. Mi nem politikai párt vagyunk és nem is párt- politikával kivánunk foglalkozni, de a nemzethez való ra­gaszkodásunk miatt váltunk politikai fogollyá és éppen ezen történelmi jogunknál fogva érezzük kötelessé­günknek, hogy szavunkat hallassuk. Szövetségeink mindég is a kommunizmus és bolsevizmus minden fajtájának ellenségei voltak, hiszen a tagságunk már azokban az idők­ben szegült ellene, amikor azért akasztófa és börtön járt. Ma az úgynevezett rendszerváltás hetedik eszten­dejében a helyzet a magyarság szempontjából szinte katasztrófálisnak látszik. Hogy kik és hogyan játszották át először a gazdasági, majd politikai hatalmat, arról külön tanulmányokat lehetne írni, nem ennek a levélnek a témája. Mi nem azt vitatjuk, hogy a korábbi tervutasításos rendszert nem cserélték le piacgazdaságira, mi azt vitatjuk, hogy ugyan azon káderek milyen jogon irányítják ma is a politikai és gazdasági élet minden területét. Meg­győződésünk, hogy ma a határvonal - és ez minden politikai pártra érvényes - nem jobb és baloldal, szocialisták és kon­zervatívok között húzódik, hanem, hogy vannak emberek és csoportok, akik gátlástalanul kiszolgálnak minden sza­badrablást, persze közben igencsak tömik a saját zsebeiket is és vannak, akik bár bizonyos kényszerpályán való mozgást a nemzetközi trendek alapján elfogadnak, de kere­sik a kiskapukat, amik lehetőséget adnak a NEMZET el­sődleges érdekeinek figyelembe vételére. Sajnálattal kell megállapítani, hogy a nemzet kirablása immáron tíz éve folyik és ebben a korábbi nomenklatúra és holdudvara igen csak élenjáró szerepet töltött és tölt be. Ezért létkérdése most a nemzetnek, hogy ne essen újra bele abba a szinte megmagyarázhatatlan önpusztításba, hogy korábbi elnyo­móit demokratikus úton újra a nyakába ültesse. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a kommunista rendszerben elkövetett, a nemzetiszocializmus bűneit is meghaladó, emberiesség ellen elkövetett bűnök megtor- latlanúl maradjanak és a korábbi bűnösök rablott javaik­ban váljanak nagykapitalistákká, mig a korábbi meghur­coltak ott tengődjenek továbbra is a társadalom peremére szorítva. Mi nem kivánunk akasztófákat, börtönöket és meghurcolásokat, de ezeknek az embereknek, akik a ko­rábbi hatalomban tevékenyen részt vettek a nemzet színe előtt számot kell adjanak ténykedésükről és el kell tünniök a politikai és gazdasági életből. A pénz mindenható hatalmánál fogva a média természetesen döntő többségben az ő kezükben van. A mi hangunk elveszik, mert nem tud megszólalni. Ezért gondol­tuk, hogy a nyugati magyarság médiájának támogatását kérjük. Kérjük, hogy itthoni dolgainkról adjon részletes ismertetést, közölje azokat a nyilatkozatokat és esemé­nyeket, melyeket a közvéleménynek meg kellene ismernie. v. Krasznay Béla alelnök

Next

/
Thumbnails
Contents