Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. november összefogó kapocs legyen közöttünk, Isten dicsőségére szolgáljon. (...) A keresztényeknek rá kell érezniük arra, hogy a magyar nép számára mennyire fontos ez a kultusz, hogy első magyar királyaink, Szent Istvánnal az élen rámutattak arra, hogy Mária tartóerővé tud válni. S ezt a tudatot erősítik mai művészeink közül néhányan. Szervátiusz Tibor is ezzel a monumentális emlékművel, amelyben felmutatja az örök értéket. Az értéket, amely évszázadok, évezredek után is él, létezik. Ez a Szent István és Árpád fejedelem között álló ősi magyar Madonna mindig arra késztet bennünket, hogy megújuljunk hitünkben; azt sugallja, hogy a teljes emberhez hozzátartozik, hogy hitét, szeretetét, kultúráját eggyé tudja kovácsolni, össze tudja építeni. S ez a Kőbányán álló Nagyboldogasszony ehhez sugározza nekünk az erőt. ÉRSEKI BEIKTATÁS VESZPRÉMBEN A veszprémi székesegyházban szeptember 6-án délelőtt elbúcsúzott ünnepélyes főpapi szentmise keretében híveitől Szendi József kiérdemesült érsek, és beiktatták tisztségébe utódját, Mátfi Gyulát. Életrajzi adatai a következők: 1943-ban született Pördeföldén. A pannonhalmi bencés gimnáziumban érettségizett, majd a Szombathelyi Egyházmegyébe jelentkezett papnak. Teológiai tanulmányait a budapesti Hit- tudományi Akadémián végezte. 1969-ben szerzett doktorátust. 1967-ben Szombathelyen szentelték pappá. Pápán, Nyőgéren és Kőszegen lelkipásztorkodott. 1976-78 között Párizsban magasabb teológiai tanulmányokat folytatott, itt ökunemikus teológiából szerzett diplomát. 1978-tól 1980- ig püspöki szertartó, 1980-tól 1987-ig püspöki titkár volt. 1987-ben lett a Szombathelyi Egyházmegye püspöki irodaigazgatója. Hivatali tevékenysége mellett azonban széleskörű ifjúsági pasztorációt folytatott. Az egyházmegyei teológiai tanfolyamon alapvető hittant és kateketikát tanított. Márfi Gyula szombathelyi irodaigazgatót 1995. november 11-én a pápa egri segédpüspökké nevezte ki. December 2-án szentelték püspökké az egri bazilikában. Jelmondata: "A szeretet soha el nem múlik”. Címerében három égő gyertya, nyitott könyv és Szűz Mária nevének kezdőbetűje látható. A Te Deum és a Veni Sancte, a két latin himnusz hangzott el az ünnepi szentmisében. A hálaadás az egyházmegye 100. püspökének, Szendi József érsek búcsúzása miatt volt; a Szentlélek segítségülhívása viszont Márfi Gyula szolgálatának kezdetét jelezte. Isten áldása kísérje az új főpásztor életét és munkáját! 500 ÉVE TÖRTÉNT - AZ ELSŐ VÉSŐCSAPÁS 1497-ben síremlék elkészítésére kap megbízást egy 22 éves fiatalember. A megrendelő VIII. Károly francia király szentszéki követe: Jean de Villiers de la Grolaye bíboros. Aki a megbízást kapja, egy firenzei szobrász, Michelangelo Buonarotti. A bíboros, a halott Fiát ölében tartó Máriát álmodta meg síremlékül... Az első vésőcsapás 500 éve éri a carrarai márványtömböt. Két év után valóra válik a bíboros álma. Sokan vannak, akik nem hisznek a szemüknek, sőt kétségbe vonják, hogy az addigra 24 éves fiatalember az alkotó. Ezért aztán rávési latinul: A firenzei Michelangelo Buonarotti készítette. Hogy megerősítse mindezt, még a Szűzanya egyik kézfejére is bevés egy M betűt, amit csak 25 évvel ezelőtt fedeztek fel rajta. Michelangelo soha többé nem szignálja egyetlen művét sem. Nincs rá szükség, hisznek neki. Arra meg álmában sem gondol, hogy majdan milliók keresik fel alkotását. Pláne, hogy a (még előző) Szent Péter-templom sírkápolnájából átkerül az új bazilikába, ahol annak egyik kápolnájából a másikba vándorol, míg 1749-ben megnyugszik mai helyén. Valóban nyugszik, de csak 233 évig, amikor - éppen 25 éve - a zavart elméjű, Ausztráliában élő hazánkfia nekiesik kalapácsával... A két évig készülő szobor egyéves restaurálásra szorul. Ma üveg fal mögött ál, naponta ezrek áhítatától körülvéve. Sok mindent elmondtak már róla, és sok mindent elmondanak még a századok során. Egy biztos, nem lehet megindultság nélkül tekinteni rá, de a PIETÁ-t szemlélők arcára sem... A fájdalmas Anya és Fia szobra "él": imádságra indítja még az imádkozni nem tudót is. Egy egész világot gazdagít, nevel és indít könnyekre. Bár ebben nem kis része van a művésznek is, aki két éven át ütötte-verte, véste, csiszolta a kőkemény, hófehér márványt... APOR VILMOS PÜSPÖK BOLDOGGÁ AVATÁSA Már többször írtunk arról a nagy örömről, hogy II. János Pál pápa 1997. november 9-én a római Szent Péter bazilikában boldoggá avatja a győri mártír püspököt, Apor Vilmost. A detroiti ferences atyák zarándoklatot szerveztek erre az alkalomra. Kis csoport indul majd útnak november 5-én, hogy tanúja legyen ennek a történelmi eseménynek. E hírrel kapcsolatban kérdezzük: Miért tiszteljük Apor püspököt úgy, mint egy szentet? Apor Vilmos püspökben szemlélhetjük azokat az erényeket, amelyek nincsenek helyhez és időhöz kötve, ezért mindig megőrzik időszerűségüket. Bár nemesi származású volt, alázatos és szelíd tudott lenni. Szívén viselte a legszegényebbek sorsát. Nem egyszer saját ruháit adta oda nekik. Igazság érzete nem engedte, hogy szó nélkül hagyja alapvető emberi jogok sárbatiprását. Bátran kiállt azok védelmében. Szociális elkötelezettsége vezette őt az ilyesfajta kezdeményezések támogatására (Szoc. Misszió, árvaházak, stb.) Köztudott, hogy a más felekezetekkel fenntartott jó viszonya példás volt. Számára az ökumenének két alappillére létezett: 1. az önazonosság érintetlen megőrzése; 2. az egymás iránti kölcsönös tisztelet. Életét a női tisztaság védelmében áldozta, amit manapság is sok gyalázat ér. Erényeinek alapja a Krisztussal fenntartott bensőséges kapcsolat. Legyünk büszkék arra, hogy egyházunk egy újabb magyar boldoggal gazdagodik. Imádkozzunk, hogy Mind- szenty József, Márton Áron, Kaszap István és mások, minél előbb a magyar boldogok és szentek sorába kerüljenek. Sokszor énekeljük fohászkodva: "Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek. Hazánkat így mentsd megr
