Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-10-01 / 10. szám

1997. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 szeretet. Következésképpen az emberek közötti kommuni­kációnak is legfőbb közvetítője a szeretet. A médiatábor legtöbb előadása és gyakorlata szin­tén azt bizonygatta, hogy korunk fejlett kommunikációs rendszerei mellett egyre jobban sorvad a közvetlen emberi érintkezés, és ezért gyengülnek közösségek és lazul a közösség Isten és ember között is. Az e-mail-rendszerek és internet mellett - de akár segítségével is - több figyelmet kellene fordítani egymás meghallgatására és megértésére. ORSZÁGOS KATOLIKUS EGYETEMISTA TALÁLKOZÓ A teremtett világ iránti felelősségünk, környeze­tünk megismerésének és védelmének feladata volt a fő témája az idei - a sorban a hatodik - nyári tábornak, melyet a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete (KEFE) szervezett augusztus 2-6. között az Ady-ligeti Ju- lianna-majorban. Budapesten kívül sok-sok nagyvárosból érkezett az a csaknem száz fiatal, aki kíváncsi volt a fel­vetett témára, melyet előadások, kiscsoportos megbeszé­lések alkalmával dolgoztak fel. Az előadók a ter­mészettudományok, a teológia, a művészetek, a hu­mánökológia szemszögéből vizsgálták a "környezetvédelem" tágan értelmezett fogalmát. A tábor minden szempontból sokszínű volt, programjában az elméleti jellegű témák mellett kézműves foglalkozás, táncház, túraverseny is helyett kapott, s jóllehet a katolikus egyetemisták egye­sülete hirdette meg, minden érdeklődő fiatalt szívesen lát­tak. ÖRMÉNYORSZÁG A szovjet utódállamban az oroszországihoz hason­ló vita alakult ki az új egyházi törvényről. A parlament által elfogadott törvénykiegészítést ugyanis nem szentesítette Levon Ter-Petroszjan elnök. Úgy véli, a tervezet számtalan ponton nem felel meg a demokratikus jogállam követel­ményeinek, így alapos átdolgozásra van szükség. A szekták elterjedését korlátozó törvény kísértetiesen hasonlít az orosz duma által elfogadotthoz: igaz, ezúttal az örmény apostoli egyház részesülne aránytalanul nagy kivált­ságokban. A jövőben új egyház alapításához 200 alapító tag aláírására lenne szükség az eddigi ötvennel szemben. ALBÁNIA A kontinens legszegényebb országában először neveztek el utcát katolikus szentről. Tirana érseke, Rrok Mirdita szentelte fel a főváros Don Boscoról (1815-1888) a szaléziek alapítójáról elnevezett utcáját. A szegény gye­rekek védelmezője 1846-ban Torinóban "ifjúsági falut" építtetett, amelyet 500 hasonló követett szerte Európában. - Bízunk benne, hogy a szeretet misszionáriusa, a nemrég elhunyt szent életű apáca, Teréz anya is kap egy utcát Albá­niában, hiszen ott született 1910-ben. KÉRJÜK, HÍVJA FEL BARÁTAI FIGYELMET LAPUNKRA A Szúz Máriáról nevezett magyarországi Ferences Rendtartomány Isten akaratát elfogadva tudatja, hogy P. Vitéz Ferenc Baán ferences szerzetespap 1997. augusztus 13-án elhunyt P. Baán 1917. március 6-án Bágyogon (Sopron megye) született. Az esztergomi Ferences kollégium Szera- fikumban kezdte középiskolai tanulmányait, majd hi­vatásában megerősödve belépett a rendbe. 1933-ban tett szerzetesi fogadalmat és 1940-ben nyerte el a papszentelés kegyelmét. 1941-től Szentantalkolostor káplánja volt, 1943-tól Veszprémben hitszónok. 1944-ben pedig iparis­kolai hitoktató Nagykanizsán. Onnan vonult be katonának. 1947-től Kapuváron lelkipásztor. 1950-ben itt érte a rendek feloszlatása. 1956-ig Budapesten gyárimunkás. 1957-ben újra szerzetesi közösségben járhatta hivatásának útját az Egyesült Államokban. Az erdélyi ferencesek amerikai Szent István Kusztódiájához csatlakozott. Először a youngstowni (OH) ferences kegyhely és misszió munkatársa volt. 1961-től Farrelben (PA), plébános. 1964- től Barbertonban (OH) plébános és az egyházközségi iskola vezetője. 1973-tól a youngstowni Magyarok Nagy­asszonya Egyházközség plébánosa, majd 1988-tól szintén Youngstownban az Alvema kolostor házfőnöke és az amerikai Csíksomlyó kegyhely rektora. 1989-ben, végleges hazatelepedése előtt pár hónapot még Fairfielden (CT) töltött. Amerikai tartózkodásának szinte egész ideje alatt aktív, sőt vezető szerepet vállalt az emigráció különböző szervezeteiben, különösen az 1956-os Szabadságharcos Világszövetségben. Amikor az otthoni változásokról értesült, fel­ajánlotta, hogy örömmel hazatér, ha a rendtertomány elfo­gadja. Szeretettel hívták haza. Hazatérése után a sümegi kolostor házfőnökeként és a kegytemplom igazgatójaként kezdte otthoni működését. A templomtorony és a kolostor homlokzatának restaurálása az ő nevéhez fűződik. Ő kezdte el a Várhegy oldalának rendezését, azzal a szándékkal, hogy imádkozóhely és ifjúsági találkozóhely legyen. 1990-ben Szombathelyen mondta aranymiséjét. Egészségi állapotának romlása miatt 1994-ben átadta a sümegi közösség vezetését, de ott maradt lelkipásztornak. Bár a felelősség terheit letette, de a kolostorról, a temp­lomról és Sümegről szőtt szép terveit tovább álmodta. 1997 tavaszán a székesfehérvári papi otthon lakója lett. Itt érte az Úr hívása. P. Baánt 1997. augusztus 26-án a sümegi ferences kegytemplomban bemutatott szentmise áldozat után he­lyezték örök pihenőhelyére a sümegi ferences sírkertben. "Istenem és mindenem!n (Assisi Szí Ferenc)

Next

/
Thumbnails
Contents