Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-07-01 / 7-8. szám
1997. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 31 A mosoly országa Itt a világvége! Azért vagyok zabos a nukleár-tudósokra, mert ahelyett, hogy kitalálták volna az atommeghajtású ringlispilt (nejem a digitális tökgyalúnak vagy a nok- kedliszaggatónak jobban örült volna), a Föld elpusztításán szorgoskodnak. Miután a világmindenséget az Úr alkotta, kizárólag csak Neki van joga azt megsemmisíteni. Hét napba tellett, amig létre jött a levegő, a víz, a növényzet, az állatvilág (a kígyó kimaradhatott volna), s utoljára megteremtette az embert. A Mindenható ekkor már kissé fáradt lehetett, mert a Homo Sapiens, a teremtés koronája (?) nem a legjobbra sikeredett - példa rá szerénységem. Amióta eszemet tudom, majdnem minden évben megjövendölte valamelyik árokszéli próféta a közelgő világvégét. A 30-as évek elején - lehettem úgy 10 éves - lenn nyaraltam Endrődön nagyszüleimnél. Öregapám a Friss Újságot járatta és abban olvastam, hogy július 13-án vége lesz a világnak, aki csak teheti, gyónjon-áldozzon meg, hogy tiszta lélekkel, bűntelen surranjon át a másvilágra. Ne is mondjam, már napokkal előtte a frász kerülgetett a félelemtől, alig tudtam aludni. Hogy hogy nem, éjfél fele valaki belopakodott a kertünkbe, nyilván tyúkot akart lopni. Az állatok közt kitört a pánik, egetverő kotkodácsoláss, gágogás, röfögés verte fel az éj csöndjét. A csirkék kiugráltak az udvarra, s mint a veszettek rohangáltak összevissza, az anyakoca malacaival úgy futott körbe-körbe, mint Ben Húr quadrigájával az arénában. Teljes volt a káosz. Szentül meg voltam győződve, hogy elérkezett a nagy pillanat, indulunk a túlvilágra. Hogy a jóslatok egytől egyig hazugságoknak bizonyúltak, misem bizonyítja jobban, minthogy itt kopogtatom ezt az öreg írómasinát. Nos nem tagadom, elkapott a fantáziálhatnék és magam elé képzelem a végső megsemmisülést, amint az Úr - mintha csak tapsolni akarna - összecsapja tenyerét, s a közte libegő Földünket, úgy lapítja össze, mint egy szúnyogot. így tehát a nyissz nem tarthat soká. De az sem lehetetlen, hogy a Teremtő vesz egy mély lélegzetet és egyszerűen lefújja a levegőréteget a földtekéről. Nagyon erőlködnie nem kell, mert ez igencsak vékonyka. Ezáltal minden, ami csak mozog, kirepül a galaxisba. Mondtam is nejemnek, ha ez bekövetkezik, lehet, hogy repülés közben találkozunk valahol az űrben Horn Gyulával, amint kalimpálva száguld a Merkur felé. Ahogy magamat ismerem, biztos oda szólok neki: - Na mi van Gyula, röpködünk, röpködünk? Hol a pufajkád? Meg ne fázz már nekem! - A világvégében számomra csak az a vigasztaló, hogy a többszörös milliomos Soros György éppen úgy kinyiffan, mint én, a szegény kis emigráns. Mindenesetre megnyugtató érzés. Kiss Zoltán Fizessen elő Amerika egyetlen "MAGYAR ÚJSÁG"-jára. A PIROSKA ÉS A FARKAS Belépett Piroska a nagymama házába. Benyitott a szobába, és megállt az ágynál, melyben a gonosz farkas feküdt a nagymama hálósapkájában.-Jaj, nagymama, miért van neked ilyen hosszú füled?-Azért, hogy jobban halljalak téged, kis Piroska. -Mond nagymama, miért van neked ilyen nagy szemed?-Azért, hogy jobban lássalak téged, kis Piroska. -Áruld el nekem nagyi, hogy miért olyan nagy az orrod?- Te piszkos kis antiszemita némber - ugrott ki az ágyból a gonosz farkas, és egy harapással megette a szegény kis Piroskát. Soós Géza *-Mit csinálna Magyarország, ha nő lenne? -Letagadna a korából negyven évet. *-Az államvédelmi hatóság mindenható őrnagya megkezdi a kulák kihallgatását. Jelen vannak az össze kinzóeszközök.-Hát idefigyelj, szól az őrnagy. Látod mi vár rád. De most vicces kedvemben vagyok. Egyik szemem üvegből készült. Ha megmondod melyik, elkerülöd a kínvallatást. -A jobbik, - szól a kulák. Az őrnagy megdöbben:-Honnan tudod?-Mert abból csupa jóság sugárzik felém... ROBIN HORN Amit elvesz a szegényektől, azt a gazdagoknak adja
