Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
1997. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 MAGYARORSZAGI HÍREK STOLMÁR G. ILONA EGY NAPPAL A NAGYBUDAPESTI pünkösdi zarándoklat előtt, pünkösd vasárnapra virradóra vandálok pusztítottak a főváros határában lévő máriaremetei bazilika parkjában. Ledöntöttek hét stációt a Krisztus keresztútját ábrázoló kőképek közül, leborították a Madonna-szobrot, megrongálták a Szent István-ivókutat. A kár több millió forint. Horn Gyula rádió-nyilatkozatában értelmetlennek és a felelőtlen erőszak újabb megnyilvánulásának” nevezte a történteket, amelyet - ellenzéki politikusokkal együtt - elítélt. Szerinte azt még nem lehet tudni, hogy a e borzalom mögött “vallási indítékok húzódnak-e meg”. Az ellenzéki képviselők nemcsak sajnálkozásukat fejezték ki, de szigorú és hathatós fellépést követeltek a kormánytól az egyre szaporodó egyházellenes terrorcselekményekkel szemben. A zarándoklatot a pusztítás ellenére megtartották, s a közadakozás megindult az értékes alkotások helyreállítására. Hogy a rendőrségi nyomozás is eredményes lesz-e a tettesek kilétének felderítésére, afelől nincsenek illúzióink, ismerve a liberális Kucze belügyminiszter eddigi, s főleg a kereszténység ellen elkövetettek, hitünk meggyalázása ügyeiben kifejtett tevékenységét! MAGYARORSZÁGON PÉNZHIÁNY MIATT a szükséges szívműtétek felét sem tudják elvégezni - hangzott el a szívgyógyász konferencián. Lozsádi Károly, a Magyar Kardiológusok Társasága elnöke szerint nem véletlen, hogy a szív- sebészeti centrumok rendre eladósodnak, ugyanis az egészségbiztosító nem képes az egészséges feltételek megteremtésére sem. Különösen azt nevezte aggasztónak, hogy' a 40-es éveikben járó férfiak halálozási aránya felettébb megugrott. A szív- és keringési halálozásban Magyarország az első Európában! Ez bizony, nagyon kétes dicsőség! MINDEN IGYEKEZET ELLENÉRE nem rendeződik a KDNP helyzete. A másodfokú bírósági döntés után még mindig legalább 50 per van folyamatban vidéken, a küldöttválasztásokat megkérdőjelezendő, illetve a megsemmisítésüket kérve - a vesztesek részéről. Eközben Pest megyében a bírósági döntés értelmében ismételten megtartották a küldöttválasztás, immár az előírt titkos szavazással. Mivel a novemberben (a bíróságon megkérdőjelezett) tisztségviselők kaptak ismét bizalmat (A Giczyt támogatók), a tavaly októberben puccsal megválasztottak megint a bírósághoz fordultak. Mára elmondhatjuk: veszélybe került a KDNP választásokon történő indulása, de már maga a párt léte is. Az országos választmányt Latorcai János természetesen mind a mai napig nem hívta össze. A KDNP ZILÁLT HELYZETÉT LÁTVA, Lezsák Sándor MDF-elnök levélben ajánlotta fel a ffakcióunió létrehozását a két párt között. Ajánlatában az vezérelte, hogy az országgyűlési házszabály értelmében ma már nem tíz, hanem csak 15 képviselő alkothat önálló frakciót. Ha a KDNP két részre szakad, sem a nemzeti-keresztény, sem a szélsőséges-liberális képviselőcsoport nem érheti el ezt a számot. (A frakció ma 21 képviselőből áll.) A KDNP-frakció vezére, Isépy Tamás, a liberális pereskedők egyik vezéralakja június elejére ígérte Le- zsáknak a döntést. Giczy György pártelnök május 24-re hívta össze a párt elnökségét, hogy megtárgyalják a kérdést. SZEKERES IMRE FRAKCIÓVEZETŐ szerint az MSZP betartotta választási ígéreteinek 70 százalékát, s ezután már az eldorádó következik: az életkörülmények javulása, gazdasági növekedés - és egyéb hazugságok. Ebben a műfajban ugyanis 100% fölött teljesítettek a kommunisták - mint ahogyan tették már 1919-től A FIDESZ KÉPVISELŐCSOPORTJA nyilvánosságra hozta az átvilágításuk eredményét, amely szerint közöttük egyetlen ügynök vagy ügynöki jelentést hivatalból kapó személy sem volt. - Könnyű nekik, hiszen életkoruk miatt egyáltalán nem is vehettek részt a politikai életben a kommunizmus ideje alatt, hiszen gyerekek voltak. Ha azonban megnéz(het)nénk a szüleik kartonjait ...! Bizonyára teljesen más kép alakulna ki (végre!) a Fideszről! CSEHÁK JUDIT EGYKORI egészségügyi miniszter, majd miniszterhelyettes (is) közölte: nem mond le képviselői tisztségéről, annak ellenére, hogy az ügynökbírák nem találták - hogy úgy mondjuk - “ártatlannak”. Kijelentése szerint ő hivatalból kapta ezeket a jelentéseket, s ő erről nem tehet. Horn Gyula is az ügynöktörvényt kezdte piszkálni és kritizálni, és a sajtó is megkezdte a szerecsenmosdatást Csehák esteiében (is). Úgy tűnik, egy pufajkás miniszterelnök alatt továbbszolgálhatnak a régiek hiszen a bolsevizmusért és a Szovjetunió kiszolgálásáért egyáltalán senki sem felelős! Az ügynöktörvény viszont nem rendelkezik arról, milyen szankciókkal sújtható az. aki ügynök múltja felderítése ellenére sem mond le vezető pozíciójáról! Tehát minden marad a régiben! A KISGAZDAPÁRT AZ ALKOTMÁNY olyan értelmű módosítását javasolja, hogy az mondja ki: a választásokat négyévenként mindig április hónapban kell megtartani. így elkerülhető lenne, hogy azok nyárra, a szabadságolások idejére tolódjanak ki, ezzel veszélyeztetve a választások csekély részvétel miatti érvényességét. Nem utolsó szempont azonban az sem, hogy így’ elkerülhető lenne, hogy a választók és az ország számára nem kívánatos vezérek ne tudják megnvújtani - hacsak hónapokkal is - uralkodásuk idejét. AZ USÁBAN MŰKÖDŐ FREEDOM HOUSE ismét csak “részben szabadinak minősítette a magyarországi sajtót. Utoljára 1994-ben, a Boross-kormány idejében volt szabad sajtó Magyarországon a világ egészét vizsgáló neves szervezet felmérései szerint. - Nekünk ez nem újság, hiszen jól ismerjük a kommunizmus és a bolsevikok természetét! AZ ADATVÉDELMI BIZTOS levelére hivatkozva követeli
