Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 1997. június tiszteletbeli elnöke, John Addison Howard. A család helyzete civilizációnkban címmel Lopez Trujillo bíboros, a Családok Pápai Tanácsának elnöke tartott előadást. A zárónyilatkozatban a résztvevők megfogalmazták aggodalmukat, amiatt, hogy a világ számos országában elutasítják a család intézményét, amely pedig alapvető szociális egység, az ország jólétének, stabilitásának és erkölcsi rendjének legfontosabb támasza. A dokumentum leszögezi: a család lényegét Isten rendelése szerint a férfi és nő egész életre szóló házasság-szövetsége alkotja. A család célja, támogatást nyújtani a férjnek és a feleségnek ahhoz, hogy beteljesítse a férfi és női szexualitást, és biztosítsa az emberi faj folytonosságát, szívesen fogadja és felnevelje a gyermekeket. A szülők és gyermekeik olyan egyedülálló természetes közösséget alkotnak, amely nélkülözhetetlen az ember lelki, erkölcsi és értelmi fejlődéséhez. A nyilatkozat leszögezi: sok olyan biotechnológiai, szaporítási módszer, mint a génmanipuláció, a lombikbébi, a klónozás veszélyeztetheti a házasságot, a családot, az erkölcsöt és a vallást. Elítél továbbá minden politikát, amely aláaknázza a családot, hiszen az ilyen politika a társadalom alapját rombolja. * ÉLETÜNKETÁ CSILLAGOK IRÁNYÍTJÁK? Valaki megkérdezte tőlem, hogy mi a véleményem a horoszkópról. Az illető összetévesztette a következő két kifejezést: asztrológia és asztronómia. A kettő ugyanis nem ugyanaz. Az asztrológia csillagjóslás; az asztronómia pedig csillagászat, az égitestekkel foglalkozó tudományág. Nos, a következő a válaszom: Az asztrológia, az emberi kíváncsiság szüleménye, az ősi pszihológiai megfigyeléseket próbálja átvinni a csillagok állására. Csak a múltunkat ismerhetjük, a jövőnket nem. A keresztény ember a jövőt illetőleg is Istenre bízza magát. Istent sértjük meg azzal, ha komolyan vesszük az asztrológiát. Már az ószövetségi szentírás is tiltja. Noha a bolygók és a csillagok Isten teremtményei, és a természet részeként hatnak ránk, mint pl. a légnyomás, a fák, de minket, alapvetően szabad embereket nem irányítanak. Mégis miért ekkora napjainkban az érdeklődés az asztrológia iránt? Egyesek elveszítették istenhitüket, hitpótlékot keresnek; mások viszont döntéseik következményeit, a felelősséget szeretnék a csillagokra hárítani. Megszemélyesítik, emberi tulajdonságokkal ruházzák fel őket, s ez már egyfajta bálványimádás. A nem hívőnek a pszihológus segíthet problémái megoldásában, a keresztény embernek is. A hívő esetében a leglényegesebb, milyen viszonyt sikerült kiépítenie Istennel. A mély, személyes kapcsolatot nem helyettesítheti a csillagjóslat. * LEGYÜNK AKTÍV VILÁGIAK Eltelt harminc év a II. vatikáni zsinat óta. A kialakított új egyházkép lehetővé tette, hogy egyre jelentősebb helyet kapjanak a világiak az egyházban. Tíz évvel ezelőtt a püspökök szinodusa a világiak helyzetével foglalkozott. Kidolgozták a világiak teológiáját, felvetettek számos problémát, sok megoldást is előterjesztettek, mégis az általános érzés, hogy a laikusok a hallgató többséget alkotják az egyházban. Természetesen vannak új módon tevékenykedő világiak az egyházban nálunk is. A nagy többség azonban kívül reked az eseményeken. Nincs elegendő vállalkozó szellemű világi, aki föláldozná szabadidejét, kényelmét, megszokott életvitelét, hogy az egyházban tevékenykedjen. Az egyházi tevékenységen nemcsak a templomi szolgálatot értjük, hanem mindazt, ami az életet - elsősorban a hitéletet - képzi: a gyerekekkel, a fiatalokkal való foglalkozást, családok találkozóját, idősek, betegek, szegények fölkeresését és ellátását, a hit fényének kiterjesztését az élet minden területére, a munkára, a szabad időre, a társadalmi életre. Vannak aktív világiak. A karitatív szolgálatot végzők, a felolvasók, éneklő vagy imacsoportban közreműködő és más területen tevékenykedő hívek. Tudatosítani kell minden világi hívővel, hogy ő is az egyház alkotóeleme, az ő tevékenységétől is függ, hogy milyen, illetve milyenné lesz egyházunk. Mindenki tudatában kell hogy legyen küldetésének: lelkiismerete szerint hozzá kell járulnia saját környezetében a világmindenség megszente- lődéséhez. * "DICSŐSÉGES LÁSZLÓ, LÉGY KÖZBENJÁRÓ!" "Üdvözlégy kegyelmes Szent László király, Magyarországnak édes oltalma. Szent királyok közt drágalátos gyöngy Csillagok közt fényes séges csillag." (Középkori ének) Szerte a világon, ahol magyarok élnek, él Szent László emlékezete. Templomok, kápolnák védőszentje, helységek, utcák nevében ma is köztünk van. Az idei ünnepe, június 27-e hirdesse példamutató életét, erényeit, nemcsak nekünk, hanem mindazoknak, akik emlékét idézik és pártfogását kérik. Ezért fontos, hogy gyakrabban ismételjük: Szent László, segíts! Szent László lovagkirály legyen az a "fényes csillag" életünkben és munkánk között, amely rávilágít a helyes útra. Bízom benne, hogy minél többen élik át, hogy példája és őrködő szeretete ma is eleven. Népünk és kereszténységünk életében, szívében örökké él Szent László emléke. Ezt nem pusztíthatta el az ateista-kommunista hatalom lelket gyilkoló, testet gyötrő vad uralma sem. Nagy Lajos király több mint 650 évvel ezelőtt az ország nagyjaival Nagyváradon felkereste Szent László sírját, hogy szentünkhöz imádkozva, közbenjárására világosítsa meg Isten, hogy mit tegyen népe és a kereszténység érdekében. Mert tudta, hogy a kettő összetartozik, csak így maradhat fenn a történelem viharában. Hogy imája meghallgatásra talált, országa gyarapítása és bölcs törvényei bizonyítják. Miért példakép számunkra is Szent László, úgy is mint szent, úgy is mint nemzetünk királya? Vállalod-e őt,
