Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-04-01 / 4. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. április Luka, Szarajevó és Brcko térségében is. * Mint az várható volt, a Magyar Demokrata Fórum belső ellentétei oda vezettek, hogy a Lezsák Sándor pártelnökké választása után kettészakadt a parlamenti frakció: az elnökségért való küzdelemben alulmaradt Szabó Iván 16 képviselővel Magyar Demokrata Néppárt néven új pártot alapított. Lezsák Sándor sajnálattal vette tudomásul a frakció kettészakadását, de hangsúlyozta, hogy csak a képviselőcsoport válik ketté, a Demokrata Fórum nem. Ez persze csak önvigasztalás, mert az MDF-ben már eddig is rivalizáló Lezsák-féle nemzeti vonal és a Szabó Iván mögött álló liberális csoport között már eddig is áthidalhatatlan ellentétek voltak, amelyek most nyilván el fognak mélyülni és párt tagjainak is dönteniük kell: melyik irányzatot támogatják? A pártszakadást különbözőképpen kommentálták a parlament többi pártjai: Giczy György, a KDNP elnöke szerint a kereszténydemokraták továbbra is az ellenzéki együttműködés hívei és nem aszerint válogatják meg partnereiket, hogy melyik párt színeiben ülnek a parlamentben. Orbán Viktor a Fidesz véleményét abban összegezte, hogy a mostani tisztázó viták új helyzetet teremtettek ugyan az ellenzéken belül, de ennek lehetnek előnyei is. A Kisgazdapárt szóvivője örömmel üdvözölte, hogy Lezsák Sándor nem alkudott meg és nem kötött elvtelen kompromisszumot a párt egybentartása érdekében, hanem egyértelműen a nemzeti elkötelezettségű politika mellett döntött. * Február 17.-én lezajlott a nagy garral beharangozott pesti Operabál. Hatvanvalahány év után ismét a bálozó közönség vette birtokba a Operaház minden helyiségét, a deszkapallóval lefedett széksorok fölött kialakított táncparkettet éppúgy, mint a páholysorokat és az elnöki fogadótermeket. Egy belépőjegy ára vacsorával potom 50 ezer forintba került, de vacsora nélkül már meg lehetett úszni 25 ezerből is. Ott volt "egész Budapest", az új menedzser- réteg képviselői, a rendszerváltás újgazdagjai, a művészvilág ismert alakjai és természetesen a politikusok színe- java. Felvonultak a párizsi tervezésű estélyiruhák és csillogtak a vagyonértő ékszerek. (Mesélik, hogy az egyik felékszerezett hölgyben valaki felismerte azt a hajdani úttörő-vezetőt, aki a gyerekeit arra a mozgalmi dalra tanította, hogy "királyok, hercegek, grófok, burzsoák és nap- lopók, reszkessetek, mert feltámad az elnyomott proletár"...) A televízió egy teljes órán át tartó élő adásban közvetítette a dolgozóknak a báli forgatagot és a riporter többek közt megszólaltatta a főétekmestert is, aki arról tájékoztatta a TV-nézőket (akik közül egyesek talán éppen töpörtyűt vacsoráztak...), hogy ilyen színvonalú ételválaszték Ferenc József koronázása óta nem volt Magyar- országon. Kérdés, milyen hatást tett mindez azokra, akik filléres gondokkal küszködnek és nem tudják, másnap miből vesznek kenyeret? A legszomorúbb az, hogy a jótékonycélúnak meghirdetett estélyről már a TV-köz- vetítés folyamán kiderült, hogy az Opera átrendezése, a nézőtér és a színpad teljes átalakítása és az egyéb felmerült kiadások olyan összegre rúgnak, hogy jó, ha sikerül veszteség nélkül megúszni az egészet. Nyereségről senki ne is álmodjon. Nesze neked jótékonycél! * Melescanu román külügyminiszter fogadta az RMDSZ küldöttségét, amely Markó Béla elnök vezetésével a két ország közti alapszerződéssel és a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatos véleményét ismertette, néhány pontban módosításokat javasolva. A konzultáció az álláspontok közeledése szempontjából hasznos volt, ami nem mondható el a hírhedt magyarellenes Funar kolozsvári polgármester legújabb akciójáról, amely az ellentétek kiélezését célozza. Gheorghe Funar március 15. közeledtét használta fel arra, hogy egy minden eddiginél durvább levélben követelte a román-magyar tárgyalások azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg Magyarország és az RMDSZ nem teljesíti az általa megfogalmazott feltételeket. * Az MDF-ben eldőlt a hatalmi harc, mert a legutóbbi pártvezetőségi választáson Lezsák Sándor nagy szavazataránnyal legyőzte a liberális szárny jelöltjét, Szabó Ivánt. Mindkét oldal azzal vádolja a másikat, hogy hűtlenné vált az "antalli politikai örökséghez" és a pártban olyan szellem honosodott meg, amely egyenlő az "antalltala- nítással". A Magyar Demokrata Fórum válságban van és a párt a 94-es vereség óta nem talált magára. Bajok vannak a kereszténydemokratáknál is: a legutóbbi versengés Giczy György és Isépy Tamás között a frakcióvezetői helyért mélyebb ellentétekre utal és a KDNP kettészakadása sem tartozik a lehetetlenségek közé. A polgári fronton nincs egyetlen párt, amelyik egységes lenne: a Fideszben hasonlóképpen nagy a széthúzás, de legújabban az eddig megdönthetetlennek hitt Torgyán hegemóniája ellen is megindult a támadás. A hajdani "harminckettők", a pártszakadáskor különvált régi kisgazdák ismét aktivizálódtak és nem tudni, mindez hová fog vezetni? Szomorú, de való, hogy a két év múlva esedékes új választás közeledtével összefogás helyett a széthúzás jelei tapasztalhatók a jobbközép politikai erők berkeiben. Megosztottan pedig nem lehet legyőzni a jelenlegi kormánykoalíció két pártját, mert azok egységesek a hatalomban. * Nemzetközi integrációs szimpóziumot tartottak Budapesten, melynek témája az Európai Unióhoz csatlakozni szándékozó országok felkészítése volt. Itt elhangzottak olyan számítások, amelyek a felvétel költségeit igyekeztek megbecsülni, mind az Unió, mind a leendő tagországok oldaláról. A témához hozzászólók szerint a négy visegrádi ország integrálása az EU kölségvetésének kb. egy százalékát emésztené föl, a tagjelöltek számára pedig a csatlakozás a GDP 2 - 2,5 százalékába kerülne, míg a NATO-belépés költségeire csak a GDP alig egy százalékát kellene fordítaniok. A budapesti szimpóziumon résztvett dr. Werner Hoyer német külügyi államminiszter