Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-03-01 / 3. szám

14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. március Khazakhstan meg Papua New Guinea (hamar ideírom a hívószámát: 675, hátha akar valaki egy odavaló törzsfő­nökkel beszélni). "Sajnálatos félreértés", tévedés lehet? Ugyan kérem! Micsoda bagatell társaság állíthat össze olyan nemzetközi névsort amelyből Magyarország kimarad? És az ellenőrzés? Ilyen naptárt tízezrek vesznek meg, milyen hanyag ellenőrök vagy tudatlan prókátorok kezén megy keresztül ilyen tervezés? Magyarország éppen ez évben ün­nepli állami fennálásának 1100 éves jubuleumát s ennél fontosabb talán a pápuák földje? Sajnálom, tovább nem olvasom lapjukat, de megír­tam nekik miért. Süvít a szél Késmárk felett... csak vésztjósló szél még, pusztítani akar bennünket. Legyünk őrök a vártán, ne aludjunk s ne nyugodjunk bele semmi elírásba, tévedésbe, mert ilyen kicsi porszemek temetnek el majd bennünket, ha összegyűlnek. (Figyelő) Szalay Gyula (Florida) Az új földesúr A közelmúltban Prágában lezajlott Zsidó Világ- kongresszus azon eskütétele, hogy - Izrael és az Egyesült Államok után -- Európában építik fel a világ zsidóságának harmadik oszlopát, földrajzilag elég tág teret hagyott a találgatásokra, hogy közelebbről mégis hol fog meredezni ez az "oszlop"?! Az idegen érdekeket szolgáló idegen pénzek ügye­letes befektetője, a polgárpukkasztó kijelentéseiről elhí- resült tőzsdeügynök, Soros György legújabb kinyilat­koztatása segített leszűkíteni a kört. Megtudhattuk tőle, hogy az osztrák-magyar határnál eddig a szovjet birodalom, most pedig az ő birodalma kezdődik. Semmi kétség tehát, hogy Magyarország lesz a gyűjtőhelye az elszegényedő Izraelből, és a szétesett Szovjetunió utódállamaiból más­más okból menekülő zsidóságnak, annál is inkább, mert a lengyelek, csehek, szlovákok és románok ebből nem kér­nek.' Soros György kijelentése is bizonyítja, hogy a zsidó betelepítések nem csurkai kitalációk. Valamivel szimpatikusabb lenne, ha alázattal kö­zelednének a magyarsághoz, ahogyan egy ajtó előtt álló vándor kér bebocsátást a háziaktól. Erről minden bizony­nyal le kell mondanunk. Úgy tűnik, "már bent vannak a házban". Akkor viszont lépjenek nyíltan a színre és vál­toztassák meg az ország felségjeleit. Tegyék ki a táblát Hegyeshalomnál: Ez az ország Soros Györgyé és népéé. Hadd tanuljon a világ Európa egyik legrégibb álla­mának sorsából! (M.F.) Cselikjánosné Sydney FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA MÁRCIUSI ÉVFORDULÓK 02. Arany János, Nagyszalontán született 1817. március 2- án: a legnagyobb magyar epikus költő. Hajdúivadék, föld­művelő házaspár: Arany György és Megyeri Sára kései, 10. gyermekeként. 1882. október 22-én halt meg. 03. Bajza József (1804-1858) költő, kritikus halála. 06. Hild József, építészmester. Pesten több mit 900 építkezése volt, s ezek közül több száz ma is áll. Pesten halt meg 1867-ben. 06. Kodály Zoltán zeneszerző, zenetudós, népzenekutató és zenepedagógus halála, 1967 Budapest. 1923-ban kompo­nálta alkotóművészetének egyik csúcsát, a Pdalmus Hunga- rica-t. 10. Teleki Sámuel (1845-1916) Afrika-kutató halála. 11. Eötvös Károly(1842-1916) író, politikus születése. 12. Paulay Ede (1836-1894) színházi rendező halála. 14. Kármán József (1769-1795) író születése. 15. Egry József, festőművész. Újlakon született 1883-ban. Mint a Balaton szerelmese a legtöbb képét ott festette (Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító stb.). 15. Paulay Ede (1836-1894) színházi rendező születése. 16. Puskás Tivadar (1844-1893), a telefonközpont és a tele­fonhírmondó feltalálója halála. 19. Jékely Zoltán (1913-1982) költő, író, műfordító halála. 19. Pázmány Péter, esztergomi érsek, bíboros, író. Protestáns családból származott, 1583-ban mostohaanyja befolyására kolozsvári diák korában katolizált. 19. Vámbéry Ármin (1832-1913) keletkutató, néprajz- és földrajztudós születése. 20. Misztótfalusi Kis Miklós (1650-1702) nyomdász, könyvkiadó és emlékíró halála. 21. Dayka Gábor (1769-1796) költő születése. 23. Zsolnay Vilmos (1828-1900) keramikusművész halála. 24. Bél Mátyás (1684-1749) földrajz- és nyelvtudós, magyarságkutató születése. 25. Arany László (1844-1898) költő, író és műfordító születése. Arany János fia. 25. Bartók Béla zeneszerző, zongoraművész és zenetudós. Nagyszentmiklóson született 1881-ben. Főbb művei: A fából faragott királyfi, A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin, Cantata profana. 1945. szeptember 26-án halt meg New Yorkban. 25. Vásárhelyi Pál (1795-1846) vízimérnök születése. 26. Kempelen Farkas (1734-1804) mechanikus halála. 27. Janus Pannonius, eredeti neve Csezmicei János, hu­manista költő, pécsi püspök. 1472-ben halt meg a horvát­országi Medvevárában. Pécsett temették el. 27. II. Rákóczi Ferenc születése, Borsi 1676. Erdélyi feje­delem, a magyarországi szövetkezett rendek vezérlő feje­delme, a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia. 28. Döbrentei Gábor(1785-1851) író, műfordító halála. 29. Kosztolányi Dezső (1885-1936) író születése. 29. Mindszenty József (1892-1975) bíboros születése. 31. Szabó Lőrinc (1900-1957) kültő, műfordító születése.

Next

/
Thumbnails
Contents