Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-02-01 / 2. szám

1996. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 gadtak el mert féltek a szerb túlsúlytól. Ez jutott kifejezésre Ante Trombic memorandumában: "Népünknek semmi bi­zalma nincs az ilyen demokrácia ellenes kormányban. A ci­vilizáció szemponjából a mi országaink, Ausztria-Magyar- országon sokkal előbbre vannak, mint Szerbia és nem lesz­nek hajlandók alávetni magukat egy olyan kormánynak, amely nem éri el az ő szintjüket." Kérlelhetetlen népirtúk. A Duna-medence államszövetség létrejöttének nyilvánvaló hátráltatója véres dicsőségét visszavágyó Oroszország és csatlósa Szerbia lesz. Eleddig a pánszláv dinoszaurusz a francia reváns támogatását élvezve kénye- kedvére taposta a Nyugat által fennen hirdetett emberi jo­gokat. Újabban világuralmát a marxizmus embertelen ideo­lógiájával és eszközeivel megvalósítani képtelen orosz im­perializmus liberál-bolsevista vezére csődtömegén vod- kázva azon fáradozik, hogy a nyugati félteke tovarisainak segítségével újra betörjön a Közép-Európába. A délvidéki magyarság megmaradásának egyetlen lehetőségeként Sisa István, a "Nemzet Határok Nélkül" történelmi mű szerzője, javasolja egy területi kompromis­szum megkötését a szerbekkel, ami a Ferenc-csatornától északra egy széles sáv autonóm területté nyilvánítását je­lentené, amit a Dayton, Ohioban megkötött horvát-bos- nyák-szerb békeszerződés tesz különösen időszerűvé, tekin­tettel arra, hogy a szerbek balkáni hegemóniája leáldozó­ban van. Ezt a megállapítást az a törekvés támasztja alá, mely a szerbek népirtását, háborús bűnösségét és az emberi jogok lábbal tiprását illetve annak megbüntetését egyre gyakrabban és határozottan sürgeti nemzetközi körökben, Ugyannyira, hogy Karadzsics boszniai szerb vezető és Mladics tábornok kijelentették, hogy hajlandók lemondani, ha a hágai nemzetközi bíróság elejti az ellenük emelt vá­dakat. A Dayton-i egyezmény értelmében, háborús bűnösök nem viselhetnek közhivatalt, így nem kell lemondaniok. Status quo megváltoztatása pragmatikusan. Ami legjobban jellemző a mai világra, az az a szakadék, mely a technikai problémák megoldását lehetővé tévő modern tudományos módszereink és nemzetközi kér­déseink elavult megoldása között tátong. Nemzetközi szo­lidaritás messze mögötte ballag az anyagi haladásnak. Mi háromnegyed évszázada törekszünk hazánk területi status quójának a megváltoztatására idejétmúlt módszerekkel és elméletekkel. Kíséreljük meg ezalkalommal a célt elérni pragmatikus ideákkal és eszközökkel. Legyünk egyszer már a siker népe és nem letűnt eszmék tragikus áldozata. Cse­réljük fel az elbukott hős képletét az új honszerzés reális tervével. Egyesek a federalizmus, mások a Szent István-i Magyarország mellett foglalnak állást s némelyek belenyu­godtak a status quóba. A kérdés az is, mit lehet tenni a siker reményében és a felelet nem lehet álmodozás, sem ir­reális bizakodás, hanem csak reális felmérése a helyzetnek és cselekvés. Ez az amit elvár tőlünk az otthoni magyarság és ez a fiatalság, amely elfogadva a mi meghívásunkat, Ady- val egyött kérdi tőlünk: "Szabad-e Dévénynél betörnöm, Új idők, új dalaival?" És ez a fiatalság feleletet vár tőlünk las­san kiöregedő száműzöttektől, nem holnap, nem holnap­után, hanem ma. Győry Géza PUSZTASZER ÜZENETE-film a honfoglalás 1100. évfordulójáról ­Ez évben ünnepeljük a honfoglalás 1100. évfordu­lóját. A történelmünket, sorsunkat meghatározó esemény jelentőségét otthon, Magyarországon mindinkább el- szürkítik. Ezért komolyan valószínűsíthető, hogy a hon­foglalásról mindössze egyetlen egy, Nemeskürty István közreműködésével készült "PUSZTASZER ÜZENETE" c. film emlékezik meg. Az 1100 évvel ezelőtti első Országgyűlésünk színhelyén, a pusztaszeri (ma: Ópusztaszer) Nemzeti Em­lékparkban újjáteremtett és felállított Feszty Árpád: "A magyarok bejövetele" c. hatalmas körképének bemutatásán keresztül fogalmazza meg a film: - Nemeskürty István szavaival - a Magyarország további fennmaradása ér­dekében elengedhetetlenül kívánatos nemzeti összefogás szükségességét. A magyar történelem áttekintésével a film szól azokról a mérhetetlen áldozatokról, amelyeket Magyar- ország Nyugat-Európa védelmében hozott, és amelyeknek fizetsége Trianon lett. És - természetesen - abból eredően a szomszédos államok által a napjainkban hozott magyarel­lenes iskolatörvények, amelyek a határainkon túli (Szlo­vákiában Ukrajnában, Romániában, Jugoszláviában élő) magyarságot létében, anyanyelvének elpusztításában fenye­getik, és amelyek ellen a világmagyarságának egyetértő tá­mogatásával a Magyarok Világszövetsége által rendezett Debreceni Nagygyűlés, a filmben idézett gondolatokkal erőteljesen tiltakozott. Végezetül: Liszt Ferenc, "Hungária" kórusmű­vének megszólaltatásával a film megfogalmazza Pusztaszer üzenetét: "A pusztulástól megmentett Feszty körkép újjáteremtése bizonyítja, hogy a legválságosabb helyzetből is van, létezik feltámadás. A kórusmű utolsó sorai szerint: "Hősi nép, régmúlt ősök, fényes hősök példája int: Bízzál, bízzál, bízzál!" A film állami támogatás nélkül, csak súlyos anyagi áldozatok árán készülhetett el, ezért rendkívül fontos len­ne, hogy a film minél nagyobb számban, minél több helyre jutna el. A film videokazettán, melynek ára 25 dollár, meg­rendelhető az alábbi címen: Mr. Ferenc Dániel, 15213 Rosemary, Cleveland, OH 44111 Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani

Next

/
Thumbnails
Contents