Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-12-01 / 12. szám
1996. december AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 MAGYAROK A GULÁGOKON Újabb hiányt pótló kötettel gazdagodott a 2. világháború végén és után szovjet rabmunkára hurcolt magyarok szenvedéseit bemutató dokumentumok száma. Lassan-lassan megtudjuk: mi történt valójában több százezer honfitársunkkal, hiszen a világban történtekből semmi sem marad örökké titokban. Megjelent Szekeres Imre Gyula: Nyolc év rabmunka a Szovjetunió vorkutai lágereiben; 1945—1953 című könyve. A szerző maga tudatja előszavában: ő nem író, s magyarázatot is ad arra. miért ilyen késői időpontban kerül az olvasók elé érdekes visszamelékezése: "...Amikor hozzáfogtam, úgy gondoltam, talán a végét meg sem érem. ... legfontosabb mégis az a lehetőség volt, hogy le lehetett írni nyíltan, valósághűen azt a velem-velünk történteket, amiről eddig nem volt tanácsos beszélni sem. Amikor a lágerből elengedtek rabtartóink, ezt mondták: ha nem akarunk visszakerülni oda, ahonnan eljöttünk, akkor tekintsük az egészet meg nem történtnek és igyekezzünk elfelejteni mindent. Nem volt véletlen az sem, hogy amikor 1969-ben megkaptam a rehabilitálásomról szóló szovjet dokumentumot, ennek eredményeként 15 év után itthon 'volt hadifogolynak' minősítettek át. Addig ugyanis priuszos voltam, amit bizony többször éreztettek is velem munkahelyemen." Ismerős történet! Ha kevés lett volna a sok éves -- a szerző esetében 8 év -- szenvedés. Rákosiék-Kádárék megtetézték továbbiakkal! A volt gulag-rabmunkásokra nem vonatkozott "dicső" bolsevik békeharci énekük: "A múltat végképp eltörölni..." Nyilvántartották és éreztették meg nem érdemelt és rettenetes múltjukat, sokakkal halálukig. Szekeres Imre Gyula visszaemlékezéseinek kiadatását Hábel György aranydiplomás erdőmémök -- a Bős-Nagymarosi Dunaszaurusz elleni harc egyik vezére -- segítette, aki a kötethez írt előszavában vallja: "Egyre kevesebben vagyunk, akik a második világháború borzalmaiból élve kerültünk ki. A magyar történelem, az utókor és elpusztult sok százezer bajtársunk iránti kötelességünk az igazság maradandó ismertetése, mert a békésebb viszonyok között felnövő nemzedékek el sem tudják képzelni, milyen szenvedéseket élt át népünk, s hogy milyen aljasságok történtek vele. Történelmünk legnagyobb tragédiái közé tartozik a II. világháború, de nem azért, mert elvesztettük. A győztes szövetséges hatalmak közötti érdekszféra felosztás alapján a hazánkat megszálló németeket a szovjet hadsereg verte ugyan ki, de a németek egy évig tartó megszállását és kegyetlenkedéseit 47 évig tartó sokkal kegyetlenebb megszállás váltotta fel. Ez volt a nagy tragédiánk." Bizony, az "ideiglenesen hazánkban állomásozók" miatt a belül élők. s az évekre lehurcolt magyarok határokon kívül — ha nem is egyformán de mind megszenvedte a "győztes hatalmak" nagy' győzelmét. Talán nem véletlen, hogy Galgóczi Erzsébet úgy fogalmazott még 1988-ban is: "nagyhatalmak átjáróháza" az a "huzatos" Duna-völgy, ahol mi. magyarok hazát építettünk magunknak. Hábel György így vall arról az élményéről, amikor először elolvasta az általunk is elolvasásra ajánlott könyvet: "Nemcsak a lágerek kegyetlen világának megismerése volt nagy élmény, hanem a szerző stílusa is. Pedig Szekeres Imre Gyula nem járt középiskolába, szakmunkás volt, ezért még inkább megérdemli az elismerést. Úgy éreztem, kitűnő élmény- beszámolóra leltem, amelyet nem szabad íróasztalfiókban vagy múzeumi levéltárban őrizni, hanem közkinccsé kell tenni." Mi most ezért, hogy valóban "közkinccsé" váljék, ajánljuk megv ételre és elolvasásra Szekeres Imre Gyula könyvét, azoknak, akik maguk is megjárták a gulagok poklát, azoknak, akik csak családtagjuk, ismerősük késői elbeszéléseiből kaptak némi képet a rabságról, de legfőképpen azoknak, akik előtt teljesen ismeretlen az a világ, amely európaiak millióit - köztük több százezer magyart - nyomorított meg vagy pusztított el. "Szolgáljon e könyv emlékül azoknak a bajtársaknak, akik ott pusztultak el, azoknak, akik ha betegen is, de hazatérhettek szeretteik körébe, azoknak, akik ifiúságuk legszebb éveit vészéttték el. És legyen ez a könyv a magyarság huszadik századi egyik legnagyobb tragédiájának mementója is." Minden dokumentum akkor válik igazán "mementóvá", örök emlékeztetővé, ha sokan vannak, akik tudnak róla. akik megismerik. Ezért fontos, hogy a hazától kényszerűségből elszakadtak és azok gyermekei is emlékezzenek! S.G.I. * A könyv ára 6.50 us-dollár postaköltséggel együtt. Megrendelhető: Szekeres I. Gyula, H-7144 Decs, Öreg u. 13. Hungary - Europe. Újra kapható; VARGA LÁSZLÓ KÉREM A VÁDLOTT FELMENTÉSÉT c. könyve. A szerző a 250 oldalas könyvében a két világháború közötti politikai korszakról, a keresztény reform-mozgalmakról, továbbá a Demokrata Néppártról ír és ismerteti a második világháború utáni politikai pereket és védelmeit. Ára 10 dollár (Money Order-en). Cím Dr. Varga László, H-1120 Budapest, Nagy Jenő u. 5. sz. "Legszebb ajándék a...."-azAmerikai Magyar Újság! Közeledik a Karácsony, már csak hetek választanak el a Szeretet Ünnepétől. Kérjük Olvasóinkat gondoljanak lapunkra is és a rokonaik vagy barátaik karácsonyi ajándék üveg bora mellé - vagy helyette-, tegyenek egy évi előfizetést is. Maradandó, szép és értékes ajándék: egész évre szóló. Kérjük előfizetőinket figyeljék a címzést. Ott azt is feltüntetjük, hogy mikor jár le az előfizetés. Az előfizetést - mint ahogy a szó is mondja -, előre kérjük beküldeni. Ezzel időt, fáradságot és ami szintén fontos, anyagiakat takarítunk meg. És a postázásnál sem történik fennakadás. Kérjük szíves együttműködésüket!
