Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-09-01 / 9. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. szeptember A magyar egyház és nemzet, népünk története szorosan összekapcsolódik a keresztény hittel. A magyar honfoglalás 1100. és az első bencés monostor, Pannonhalma alapításának 1000. évében a Szentatya ismét Magyarországon. Róma első püspöke, Szent Péter apostol huszonöt éven át irányította egyházát. II. János Pál, a zarándok pápa előtt az a feladat áll, hogy utat mutasson a kereszténység huszonegyedik évszázada felé. DOMONKOS JÁNOS Napjainkban, az átalakulás megannyi nehézségével küzdő népünknek, szüksége van erkölcsi támogatásra, hogy személyes tanuságtételéből, tanításából merítve erőt, reménnyel lépjünk át majd az évezred küszöbét. "Kedves magyarok! Arra van szükség, hogy mindannyian egyetértésre jussatok az igazi humanizmus olyan alapvető értékeiben, mint az igazság, az igazságosság, a szabadság, a kölcsönös tisztelet és a szolidaritás. Olyan értékek ezek, amelyeknek a gyökere a Jézus Krisztus megváltó kegyelme által felemelt és megerősített emberi természetben van. Magyarországi látogatásom szeretné elősegíteni az egyház és a nemzet újjászületését." (II. János Pál pápa, 1991. augusztus.) A katolikus egyházfő reményt sugárzó egyéniségének, hétköznapjainak, apostoli szolgálata kedvezőbb megértéséhez nyújt segítséget Marco Tosatti író és Gianni Giansanti fotóművész (fordította Lukács Tamás és Csányi Mónika) a Gulliver Könyvkiadó Kft. gondozásában magyarul most megjelent, gazdagon illusztrált, kivételes szépségű könyve, nemes veretű albuma. A remekbe sikerült műalkotás négy nagy fejezete közül az első téma A ZARÁNDOK PÁPA eddigi életútjával, az 1978. október 16-án Rómában megválasztott Karol Wojtyla, az 58 esztendős krakkói biboros-érsek Szent Péter mostani utódjával ismertet meg bennünket. A második részben feltárul A VATIKÁN BELÜLRŐL, mig a harmadik téma II. JÁNOS PÁL MINDENNAPJAI. A zárófejezet A PÁPA UTAZÁSAI olyan élménnyel szolgálnak, mely áhítattal tölti el a tömegeket, hisz ő Krisztus földi helytartója, s bejárva a földkerekséget Róma szellemét személyesen közvetíti az egyházak híveihez. A SZENTATYA a pápai szolgálat részeként vállalja az utazásokat. Pedig az elmúlt századokban az a hagyomány uralkodott, hogy a katolikus egyház feje ritkán mozdult ki Rómából. Utazásairól ő azt vallja: - A katolikus egyház feladata az, hogy egyetemességét láthatóvá tegye... A pápa által közvetített üzenet létfontosságú a katolikus hívek számára mindenhol a világon. - A pápa útjai jelentős nemzetközi eseménnyé váltak. Számára a repülőgépen eltöltött órák igazi pihenést jelentenek, aminek rögtön vége szakad, mikor leszálláskor elkezdődik a zsúfolt program, a találkozók, beszédek, utazások: a lelkipásztori látogatások elmaradhatatlan részei. Ő a történelem első szláv pápája, az 1522-ben megválasztott utrechti VI. Hadrian óta az első nem-itáliai egyházfő. Karol Wojtylát egyesek a világ plébánosának nevezik. Találó cím, de sokoldalú személyiségének csak egy aspektusára világít rá. A Vatikán, különösen Michelangeló építészeti remekműve, a Szent Péter bazilika, a katolikus egyház szellemi hatalmának márványba és bronzba öntött, kézzelfogható megtestesítője. A városállam a világ egyik legnagyobb hatású, legelterjedtebb vallásának a székhelye. A pápa három párhuzamos struktúrát irányít palotájából: VATIKÁN VÁROST, mely aprócska világi hatalom arra szolgál, hogy a szentatya erkölcsi és pásztori hatalmát bármely állam hatásától mentesen gyakorolhassa; SZENTSZÉKET, mely követeket akkreditáló nemzetközi szervezet, mely különböző színtű diplomáciai kapcsolatban áll a világ mintegy 120 államával; valamint az EGYETEMES EGYHAZAT. Az egyház elsődleges feladata a katolikus tanok védelme és terjesztése. Őszentsége szigorú időbeosztás szerint él, ami alól csak néhány különleges alkalom jelent kivételt. Naponta az emberek százaival, ezreivel találkozik. A kápolnában imádkozással töltött órák és sajátos munkamódszere alakítják ki életvitelét. Néhány éve - a történelem folyamán először - a jelenlevő zarándokok legnagyobb csodálatára a pápa nagypénteken belépett a Szent Péter bazilikába és gyóntatni kezdett, mint bármelyik egyszerű pap. Azóta a "pápai gyóntatás" a húsvéti szertartások részévé vált. "Az ember azért utazik, hogy éljen, és azért él, hogy utazzon", vallotta meg állítólag II. János Pál egy közeli barátjának. Az apostolok is utaztak - szól a vatikáni magyarázat. Még ma is - amikor előre haladott kora és betegsége bizonyos mértékig csökkentik szónoki képességeit - a hívek százezreit képes megmozgatni szavával, mozdulatával vagy pillantásával. Átlagosan évente 4 nemzetközi és 8 itáliai utat tesz. Kiszámították, hogy a Föld és a Hold távolságát többször is megtette már. II. János Pál pápát, ahova csak ellátogat, mindenfelé milliók köszöntik. Ő a Vatikántól akár ezer kilométerre is "saját otthonába" alszik. Nem fogadja el soha sem a vendéglátó kormány által felkínált szállást. Többnyire a pápai nuncius rezidenciáján, esetleg a püspöki palotában, vagy egyszerűen egy kolostorban száll meg. Ugyanez a szemlélet az oka,
