Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. január VARGA LÁSZLÓ: Az Interparlamentális Unió konferen- ciajan (Dr. Varga László országgyűlési képviselő, lapunk régi barátja és támogatója, múlt év októberében a magyar parlamenti küldöttség tagjaként résztvett az Interparlamentáris Unió Bukarestben tartott konferenciáján. Erről küldött Budapestről hosszabb beszámolót, amely még máig sem veszítette el időszerűségét s ezért azt - az illusztris szerző hozzájárulásával helyenként szükség szerint megrövidítve — e számunkban közöljük S.Gy.) Az Interparlamentáris Unió 1995. október 9 és 16 között Bukarestben tartott konferenciát, melynek fő témája a parlamentek harca a korrupció ellen s az ebben való együttműködés volt. (A szerző ironikus megjegyzése: "Nem tudom, véletlen volt-e, hogy a fenti téma megbeszélésének színhelyéül éppen Bukarestre esett a választás?...") A központi témán kívül még két téma napirendre tűzését kérték: az egyik a nemzeti kisebbségek ügye, a másik a francia atomrobbantás elleni tiltakozás volt. Sajnos az utóbbi pár szavazattal többet kapott, mint a nemzeti kisebbségek ennél sokkal fontosabb ügye. A különböző bizottságok a konferencia főtémáin kívül természetesen más témákat is tárgyaltak, így az emberi jogok érvényesítését, a szociális kérdéseket, végül a nemzetközi terrorizmus és a kábítószerek ügyét. A konferencián 14 ország parlamenti képviselői vettek részt. Magyarország küldöttségét Szűrös Mátyás vezette s a delegáció tagjai KDNP, MDF és SZDSZ képviselők voltak. Az IPU-ról tudni kell, hogy az már több mint száz éve működik s így a világ egyik legrégibb nemzetközi szervezete. Annakidején Jókai Mór is résztvett a magyar küldöttségben. Az IPU eljárási szabálya szerint a plenáris üléseken minden delegáció 10 percet kap, ami megosztható. Ezzel párhuzamosan folynak a bizottsági ülések, majd a konferencia utolsó reggelén a bizottsági határozatok fölött van vita és szavazás. Az IPU is keresi helyét a megváltozott világban, hogy megfelelhessen a korszerű igényeknek. Jelenleg az IPU célja, hogy szorosabban működhessen együtt az Egyesült Nemzetekkel, annak parlamenti szerveként. Valószínűleg az olvasó részére is meglepő, hogy miként foglalkozhat egy olyan jelentős nemzetközi szervezet, mint az IPU, főtémaként a korrupcióval és az ellene való küzdelemmel. Oka egyszerű: a demokráciát aláássa a korrupció, melynek révén egyes közéleti személyek megvesztegetéssel, vagy anyagi juttatásokkal illetéktelen előnyökhöz jutnak. Mivel pedig az IPU minden tagja parlamenti képviselő, így lehetőség nyílik arra, hogy a világ törvényhozásai napirenden tartsák a korrupció elleni küzdelmet. Aminek leghatásosabb eszköze a személyes példaadás. Az atomkísérletek ellen hozott határozat elsősorban a franciákat érinti, de ugyanakkor vonatkozik a kínai, az amerikai és az angol atomkísérletekre is. A kísérletek letiltása önmagában helyes lenne, de ugyanakkor tekintetbe kell venni, hogy a tudományos kutatást leállítani nem lehet. Nem utolsósorban a nemzeti kisebbségi jogok kérdése is robbanó természetű, ami több kárt okozhat, mint a francia atomkísérlet, ahogy ezt a volt Jugoszláviában zajló események bizonyítják. Egy hét alatt körülbelül 160 felszólalás hangzott el, többségükban az alábbi témákról: a szociális kérdések megoldása, a nemzetközi terrorizmus és a kábítószerek terjedésének megakadályozása, végül a környezetvédelem kérdése. Ami a magyar delegáció szereplését illeti, Szűrös Mátyás mértéktartó, de határozott hangnemben szólalt fel a magyar kisebbség érdekében, amit a román sajtó ter- mésztesen támadásnak minősített. Találkoztunk az RM- DSZ vezetőivel, Markó Béla elnökkel az élen és hosszú beszélgetést folytattunk az együttműködésről. Véleményük szerint egy magyar-román alapszerződés megkötésének lehetőségei nem kedvezőek. Találkoztunk dr. Albu Zoltán bukaresti református magyar lelkipásztorral, aki 700 családot tart egybe és őrzik hitüket, nemzeti hagyományaikat. Felkerestem Pál Antalt, a bukaresti magyar katolikusok lelkészét is, aki arról tájékoztatott, hogy híveinek száma gyarapodik. Az oktatási törvény súlyos csapás az erdélyi magyarságra: a beolvasztás ravasz és hatásos módszere. Az IPU-hoz tartozó kereszténydemokrata pártok megbeszélésén a román helyzetről a beszámolót a Nemzeti Paraszt Keresztény Párt ifjúsági csoportjának elnöke, Radu Muntenau tartotta, akinek a következő kérdést tettem fel: "Mi az oka, hogy a román kormány megakadályozza a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását, amivel önmagának is árt, mert a békét és a demokratikus fejlődést is akadályozza?" A válasz ez volt: Romániában nincs diktatúra, de önkényuralom van s így demokrácia sincs: a kormány még mindig fél teljes jogot biztosítani a polgároknak. A október 9.-i fogadáson sikerült találkozni a román köztársaság elnökével, Ion Iliescuval, akinek csak annyit mondtam: "Elnök úr, olyan kisebbségi törvényt írjon alá, amely jó a magyar kormánynak, de a magyar kisebbségnek is. Ez a béke alapja." A diplomáciai szokásoknak megfelelően helyeselt. A konferenciát a Ceausescu által megálmodott, elkezdett és halála után befejezett olyan méretű épületben rendezték, amely a világon ma sehol sem látható. A volt diktátor úgy képzelte, hogy a Piramis Palota előtt 500 ezer ember előtt fog beszélni és dicsőségét ünnepelni. A palota bántóan csillogó, óriási termekkel, márvány lépcsőkkel, nappal is világító száz és száz csillárral. Az embert mégsem nyűgözi le, inkább egy diktátor rögeszméjét tükrözi. A Piramis Palota előtti tér akkora, hogy a budapesti Hősök tere legalább háromszor beleférne. Az építkezésen legalább 40 ezer munkaszolgálatos dolgozott. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA
