Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-09-01 / 9. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. szeptember ATLANTÁBAN KIALUDT AZ OLIMPIÁT LÁNG... Augusztus 4-én este befejeződött minden idők legnépesebb olimpiája: az atlantai stadionban bevonták az ötkarikás fehér zászlót és két hét után kialudt a stadion fölé magasló fáklya tüze, mely « akárcsak a régi görög játékok színhelyén, Olympiában messzelátszóan hirdette: itt most békés küzdelmek folynak, különböző népek atlétái mérik össze tudásukat baráti erőpróbák keretében. Az első modern olimpia, az athéni után száz évvel az atlantai versenyek is a népek közti béke és barátság szellemében kezdődtek és az egész emberiség bízott abban, hogy legalább ezt a centennáriumi találkozót nem zavarja meg semmiféle incidens. Tévedtünk. Akadtak olyan elvetemült emberek, akik a népek békés találkozóját sem átallották megzavarni: és Atlantában az első hét végén bomba robbant. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy viszonylag kevés áldozatot szedett. Clinton elnök rögtön bejelentette: a versenyek folynak tovább, nincs változás a programokban. Csak éppen az ellenőrzést szigorították meg rendkívüli mértékben és ezzel sikerült is elejét venni minden további rendzavarásnak. Ami a versenyeket illeti, a rendezésre nem lehetett különösebb panasz, egyedül a szállításoknál volt néha fennakadás, de a közlekedési gondok ma már minden nagyvárosban olyan méreteket öltöttek, amelyekkel megbirkózni szinte lehetetlen. Gondoljuk csak meg: a 197 országot képviselő közel tizenegyezer atlétát s azok kísérőit elhelyezni és a többfelé folyó versenyek helyszínére szállítani szinte emberfeletti feladat elé állította a rendezőket, ezért a zökkenőket meg kell bocsátani. Atlanta ugyanakkor többmillió vendéget is vonzott és ezek azért jöttek, hogy lássanak valamit: a versenypályák körül állandó volt a torlódás, a dugó. A jövő útja úgyis az lesz, hogy a világ- versenyek számára lakatlan területet kell kijelölni és ott kell felépíteni a stadionokat meg az olimpiai falut. Másképp megoldhatatlan lesz egy ekkora sportesemény lebonyolítása. Az eredmények igazolták a várakozást. A vetélkedés óriási volt, mert az érmekért sokkal több felkészült versenyző küzdött, mint annakelőtte, hiszen a múlthoz képest legalább tíz-tizenkét "új" ország csapata szerepelt az olimpián. Világcsúcsok és olimpiai rekordok dőltek meg s a lelátók népe fantasztikus teljesítményeknek tapsolhatott, olyan számokban is, amelyek azelőtt nem is szerepeltek az olimpiák műsorán. A nemzetek nem hivatalos pontversenyében az Egyesült Államok csapata végzett első helyen 101 aranyéremmel, ami egyedülálló az amerikai sport történetében. Ámbár a magyar atléták az olimpia első napjaiban némi csalódást okoztak végül is tisztes eredménnyel zárták a versenyeket: az összesen 21 éremmel, amelyek közül 7 arany, 4 ezüst és 10 bronz, a nemzetek sorrendjében a 12. helyet érték el. Mi tagadás, több aranyat vártunk (mindig az 1952-es helsinki 16 arany és 26 ezüst meg bronz lebeg lelki szemeink előtt, de azóta bizony megnőttek a követelmények), ám nincs okunk panaszra. A magyar versenyzők becsülettel helyt álltak, noha eleinte sorozatos balszerencse üldözte őket. De ha vége jó, minden jó! Az Egyesült Államok atlétáinak jó szereplése nem keltett meglepetést, viszont várakozáson alul kevés érmet szerzett az egyébként második helyen végzett újraegyesített Németország csapata, ahhoz képest legalábbis, hogy ha annakidején összeadtuk a két Németország érmeit, azok jóval többre rúgtak. Oroszország a harmadik helyre szorult, ami érthető, hiszen a hajdani Szovjetuniót képviselő at-léták most szétosztódtak az önállóvá lett volt tagországok között és azok színeiben versenyeztek. A Washington Post olimpiai összefoglalója érdekes kimutatást készített arról, hogy ha a győztes atlétáknak kiosztott érmeket úgy csoportosítjuk, hogy milyen lélek- számúak a sportban eredményes országok, azaz: hány millió lakosra esik egy érem, a sikertáblázat egészen más képet mutat. Ha csakis az érmek mennyiségét vesszük alapul, akkor az első négy helyet olyan népes országok foglalják el, mint az Egyesült Államok, Németország, Oroszország és Kína, ám ha a lakosság számát nézzük, az Egyesült Államok a 41. helyre szorul, Németország a 21., Kína pedig a 74. helyre kerül. Az első öt helyet különböző sziget- országok foglalják el, utánuk az első kontinentális ország Magyarország tízmillió lakossal és 21 éremmel. Tehát nincs okunk szégyenkezni. - S. Gy. * * * A magyar olimpiai pontszerzők Aranyérmesek Czene Attila Egerszegi Krisztina Horváth Csaba Kolonics György Kiss Balázs Kőbán Rita Kovács István Rózsa Norbert úszás, 200 m vegyes úszás, 200 m hát kajak-kenu, C-2 500 m atlétika, kalapácsvetés kajak-kenu, K- 500 m ökölvívás, 54 kg úszás, 200 m mell Ezüstérmesek Csípés Ferenc Kajna András Adrovicz Attila Horváth Gábor Csollány Szilveszter Güttler Károly Köves Csaba Navarrete József Szabó ferenc kajak-kenu, K-4 1000 m torna, gyűrű úszás, 200 m mell vívás, kardcsapat
