Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. júl.- aug. ÉVFORDULÓK Július 1. Semmelweis Ignác (1818-1765) orvos születése (Buda). 2. Móricz Zsigmond (1879-1942) író születése. 4. Szervátiusz Jenő (1903-1983) szobrászművész születése. 4. Szinyei Merse Pál (1845-1920) festőművész születése. 5. Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festőművész születése. 10. Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök születése. 11. Reviczky Gyula (1855-1899) költő halála. 16. Benczúr Gyula (1844-1920) festőművész halála. 17. Egressy Béni (1814.1851) zeneszerző, író halála (Pest). 17. Móra Ferenc (1879-1934) író születése. 18. Nyirő József (1889-1953) író születése, Székelyzsombor. A gyulafehérvári papnevelő intézetben, majd a bécsi Paz- maneumban végzett tanulmányai után 1912-ben szentelték pappá. Nagyszebenben hittantanár, 1915-től a Kolozs vm-i Kidé község plébánosa. 1919-ben az egyházi rendből kilépett. Előbb molnár, majd a Keleti Újság c. lap munkatársa s később szerkesztője. 1924-ben tűnt fel Jézusfaragó ember c. novelláskötetével, majd később a Kopjafák c. elbeszéléseivel a magyar próza nagy Ígérete lett. Főbb művei a fentieken kívül: A sibói bölény, Isten igájában, Uz Bence, Madéfalvi veszedelem, Havasok könyve, íme az emberek, stb. Madridban halt meg 1953. október 16-án. 19. Makkai Sándor (1890-1951) református hittudós, író halála. 23. Cholnoky Jenő (1870-1950) földrajztudós születése (Veszprém). Meghalt e hó 5-én Budapesten. 25. Dugonics András (1740-1818) író, matematikus halála. 26. Fáy András (1786-1864) író halála. 27. Dohnányi Ernő (1877-1960) zeneszerző, zongoraművész születése (Pozsony). 27. Eötvös Loránd (1848-1919) fizikus születése (Buda). 29. Árva Bethlen Kata (1700-1759) írónő halála (Fogaras). 30. Jelky András (1730-1783) emlékíró, utazó születése. 30. Tompa Mihály (1817-1868) pap-költő halála (Hanva). A népi-nemzeti irányzat egyik legjelentősebb képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja. Apja csizmadia volt, anyja lánykorában cseléd. Apja szüleinél nevelkedett. Tanítója ismerte fel tehetségét. 1839 őszén került a sárospataki kollégiumba. Szoros barátság fűzte Petőfihez, Arany Jánoshoz, Vas Gerebenhez. A Gólyához c. verse miatt a kassai haditörvényszék elé idézték, kéziratait elkobozták s falujába, Hanvára internálták. Itt írta rejtett értelmű költeményeit: A madár fiaihoz, Télben, Új Simeon, A sebzett szarvas, Ikarus, stb. Arany Jánoshoz élete végéig meleg barátság fűzte. 31. Liszt Ferenc (1811-1886) zeneszerző, zongoraművész halála (Bayreuth). Első zenei nevelője, Liszt Ádám, az Es- terházy-uradalom gazdatisztje volt. Kilenc éves korában lépett fel először Sopronban és Pozsonyban. 31. Petőfi Sándor (1823-1849) halála (Fehéregyháza). Augusztus 1. Arany László, - Arany János fia - (1844-1898) költő, író és műfordító halála. 1. Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök halála. 3. Gárdonyi Géza (1863-1922) író születése (Agárd). 4. Babits Mihály (1883-1941) író halála. 6. Mányoki Ádám (1673-1757) halála. Korának egyik legjelentősebb magyar festője. A szokolyai ref. pap fia; előbb Hamburgban, majd Hannoverben tanult festeni. Porosz udvari szolgálatban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenc feleségével, majd magával a fejedelemmel is, aki csakhamar udvari festőjévé nevezte ki. A barokk arcképfestészet kiemelkedő tehetségű mestere volt. Korai művei közül kiemelkedik a Szépművészeti Múzeum tulajdonában levő Önarcképe, II. Rákóczi Ferenc magyarországi (1708) és danzigi (1712) arcképe. 8. Kölcsey Ferenc (1790-1838) születése (Sződemeter): költő, kritikus, politikus, a reformkor egyik legjelentősebb alakja; az MTI tagja. Atyja Kölcsey Péter, álmosdi földbirtokos. Korán árván maradt, himlő miatt bal szemét elvesztette. Tizenhárom éven át a debreceni kollégiumban nevelkedett. Jogi tanulmányait is ott végezte. Az ügyvédi mesterség "igen kedve ellenére" volt, így nem ügyvé- deskedett. Előbb apai birtokára Álmosdra, majd a Szatmár vm-i Csekére vonult vissza. Itt mint főjegyző működött és gazdálkodott a birtokán. Idealizmustól áthatott, mélyen érzelmes lírai költeményeken kívül elsőül írt balladaféléket. Kísérletet tett népdalban is. Élete utolsó éveiben novellákat írt. Közéleti munkásságában a nép jogaiért, a jobbágyság felszabadításáért szállt síkra. Hymnusát mint nemzet imádságot 1844-ben zenésítette meg Erkel Ferenc. E hó 24-én halt meg Csekén. 13. Borsos Miklós (1906-1990) szobrászművész születése. 13. Semmelweis Ignác (1818-1865) orvos halála (Bécs). 17. Benedek Elek (1859-1929) író halála (Kisbacon). 21. Székely Bertalan (1835-1910) festőművész halála. 22. Kazinczy Ferenc (1759-1831) halála (Széphalom). 25. Kós Károly (1883-1977) író, építész, grafikus halála. 27. Galgóczy Erzsébet (1930-1989) írónő születése. 27. Szemere Bertalan (1812-1869) író, politikus születése. 28. Márton Áron (1896-1980) erdélyi katolikus püspök, író születése (Csíkszentdomokos). 29. Bél Mátyás (1684-1749) ev. lelkész,, történetíró, tanár, korának kiemelkedő tudósa. Pozsonyben halt meg. Kézműves család fia, Halléban tanult. Besztercebányán káplán, majd a gimnázium rektora, 1714-től 1719-ig a pozsonyi líceum igazgatója. Ezt követően lelkészként működött. Az iskolai tantervet korszerűsítve bevezette a földrajz, a magyar történelem tanítását s a francia nyelvet rendkívüli tantárgyként tanította. 29. Janus Pannonius (1434-1472) születése. 29. Karinthy Frigyes (1887-1938) író halála. 30. Pollack Mihály (1773-1855) építész születése. 30. Reményik Sándor (1890-1941) költő születése. 30. Szenczi Molnár Albert (1574-1639) zsoltárfordító, nyelvtudós születése (Szene).
