Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. júL- aug. Nyugat jóindulatát eléggé még meg nem erősített hatalma iránt. Erre célzott akkor, amikor fiához, Imréhez írott intelmeiben az egynyelvű, egynemzetíségű ország gyöngesé- gével példálózott. Az apostoli munkát az ezredév fordulóján Szilveszter pápa egy korona küldésével jutalmazta, mely korona későbbi formályában, mint Magyar Szent Korona, a magyar államiság és alkotmányosság szimbólumává vált. A mélyen vallásos István felvette az apostoli királyi címet és országát Szűz Mária oltalmába ajánlotta: a Patrona Hungáriáé évszázadokon át volt a magyarok reménysége és menedékük hitük megtartásában. A megkoronázás annak az államalkotó műnek betetőzése volt, amelyet 896-ban Árpád kezdett meg, a kalandozások korának lezárásával Géza folytatta és végül István fejezett be. Ha ő nem veszi fel népével együtt a kereszténységet és nem kapcsolja be országát a nyugati kultúrkörbe, ma nem ünnepelhetné a magyarság a honfoglalás ezeregyszázadik évfordulóját. István szentté avatásával az Egyház nemcsak a nagy király térítő munkáját és egész életművét állította példaképül a keresztény népek elé, de méltányolta azt a hallatlanul gyors fejlődést is, mellyel az alig egy századdal előbb Európába betoppant nép megteremtette Mária Országát és véglegesen gyökeret vert a Kárpátok karéjában elterülő medencében. A szentistváni gondolatnak ma is aktualitása van, de nem olyan értelemben, hogy a magyarság másoktól kér bebocsátást Európába: a magyar nép már 1,100 évvel ezelőtt bent volt Európában és felépítette magának a Hazát, amely mindig nyugathoz tartozott. Az elmúlt évtizedekben sokan mindent elkövettek, hogy Magyarországot keletre tólják és elvágják a szálakat, melyek egy évezred óta nyugathoz kötik. De a magyarság számára létkérdés, hogy ezt a Nyugat is tudomásul vegye és elismerje. Szent István király ünnepén a honfoglalás 1,100. évfordulójára emlékezve kézenfekvő összefüggések kínálkoznak: a Gondviselés kezét kell látni abban, hogy száz évvel a honfoglalás után, amikor az Árpád halálát követő kalandozások kora már-már veszélyeztette a magyarság sorsát, Géza fejedelem országlása után egy olyan államférfiúi képességekkel megáldott uralkodó került a trónra, mint István. De államalkotó adottságokról tett tanúbizonyságot a magyar nép is, amikor a hét törzs összefogása - - vérszerződés! - és az új haza elfoglalása után 902-ben Pusztaszeren megtartotta az első országgyűlést. Ahogy gróf Teleki Pál tréfásan mondta egyszer: - Őseinknek székük még nem volt, de parlamentjük már volt. És az 1,100 év is bizonyít valamit... Szent István nagy király volt, de a nép, melynek vezetésére kijelölte a sors, a nép is helyt állt olyan töténelmi viharokban, melyek másokat már elsodortak volna Európának e huzatos pontjáról... KÉRJÜK, KIOLVASÁS UTÁN NE DOBJA EL LAPUNKAT, ADJA ÁT ISMERŐSÉNEK, HÁTHA Ö IS MEGKEDVELI ÉS ELŐFIZET RÁ. Magyar történelmi események a Honfoglalás körüli időből 820-as évek. Belháború dúl Kazáriában. A kazár uralom ellen fellázadt és a kagán seregétől verességet szenvedő kabarok a magyarokhoz menekülnek. 830 körül. A magyarok elszakadnak a kazároktól és kiváltak a kazár birodalomból. 839. Magyar csapatok az Al-Dunánál, a Déli-Kárpátok előterében harcolnak. 854 körül. Kitör az első háború a besenyők és a magyarok közt. Egy magyar néptöredék az összecsapás során a Kaukázus déli oldalára, Perzsia határvidékére költözik. 860 körül. Konstantin (Cirill) szerzetes a Krim félsziget táján magyarokkal találkozik, akik meghallgatják szavait és kíséretével együtt sértetlenül továbbengedik. 862. A Kárpát-medencében első ízben megjelenő kalandozó magyarok támadást intéznek a frank birodalom ellen. 881. A magyarok és a kabarok serege Szvatopluk morva fejedelem oldalán Bécs alatt a keleti frankok ellen harcol. 882. Egy magyar "király" (feltehetőleg fejedelem) a Duna tájékán magához hívja, ünnepélyesen fogadja és megajándékozza Metód szerzetest. - Áz orosz őskrónika szerint Kijevben egy hegyet Magyar hegynek neveznek. 886 - 889. VII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár 948 és 952 között írt tudósítása szerint a Levedi vajda fősége alatti magyarok a Don és az Azovi- tenger vidékén fekvő Levediában három évig együtt élnek a kazárokkal. 892. A magyarok Arnulf keleti frank király szövetségeseként háborút viselnek Szvatopluk morva fejedelem ellen. 894. A magyarok, Árpád fia Levente vezetésével, Bizánc szövetségeseként az Ál-Dunánál legyőzik Simeon bolgár cár csapatait. — Szvatopluk morva fejedelem a keleti frankok ellen szövetséget köt a magyarokkal. A magyar hadak a Dunántúlon kalandoznak, amikor Szvatopluk meghal. 895 tavasza. Árpád fejedelem a magyar fősereggel átkel a Vereckei-hágón, s megkezdi a honfoglalást. - A szövetségre lépett bolgárok és besenyők megtámadják az Etelközben maradt magyarokat, akik a keleti Kárpátok szorosain és hágóin menekülnek Erdélybe. 895 - 900. A honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével birtokba veszik a Kárpát-medencének a Dunától keletre eső felét. 900. Az Alföldről előnyomuló magyarok elfoglalják Pannóniát. Megütköznek a Pannóniát megszállni akaró morvákkal és elfoglalják a morvák Nyitra-vidéki hódításait. 900 végén. A magyarok az egész Kárpát-medencét birtokba veszik; megkezdődik a letelepedés.
