Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-06-01 / 6. szám
22 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. június Ezt az épületet erősítette meg Németi Ferenc tokaji parancsnok a XVI. század derekán. Az apátságtól északra eső György-tető nevezetű területet is a várhoz csatolta, nehogy a magasabban fekvő területet várostromkor az ellenség felhasználhassa. A várat szabálytalanul elrendezett védőművekkel vették körül. A bejárat az apátsági épület északi középvonalába feküdt.. Ettől északnyugatra egy ék alakú, nagyméretű sarokbástyát alakítottak ki, északkeleti sarkán pedig egy ennél jóval kisebb, majdnem tompaszögben megtörő sarokbáztyát. A nyújtott alakú várterület délkeleti és délnyugati oldalán többszögü ágyútornyok álltak. Az ágyútornyok között futó kötőgát fala közepén kaput nyitottak. Ez a vár külső udvarára, az északi kapu viszont a városba, illetve a várhegyre vezetett. Rákóczi Zsigmond idejében a megerősített vár déli oldalán egy elővárat képeztek ki, délkeleti oldalán ék alakú bástyával. Az elővárba a kőgáton tört kapun keresztül lehetett bejutni. Az egész várat széles vizesárok övezte, amelyet az Ond és Szerencs patakok vize táplált. A fő épületet is átalakították a fejedelem udvartartása részére. A régi apátság nyugati részében egy nagy termet alakítottak ki a folyosó felé előcsarnokkal. Ez volt a trónterem. Valószínűleg akkor látták el az ablaknyílásokat is reneszánsz ablakkeretekkel. Ezek közül néhány még ma is látható. A vár védőművei a megváltoztatott terepviszonyok és a város terjeszkedése következtében ma már nem láthatók. A Huszár-vár utca elnevezésből azonbam az előbb leírt elővár helyére még következtethetünk. TAKTAFÖLDVÁR, SZERENCS Története: A vár sáncainak területéről a közelmúltban hatezer éves újkőkori telep eszközanyagát tárták fel. Gazdagon díszídett edénytöredékek, kőbalták, konyhaeszközök kerültek felszínre a földbe mélyített kunyhók és tűzhelyek maradványai közül. Köztük volt egy olyan ötágú csontszigony - az ún. harpuna -, amit eddig csak az északon élt újkőkori halásznépeknél ismertek. Halottaikat vörös festékkel bekenve - ez náluk az életet jelképezte -, zsugorított helyzetben temették el, nem külön temetőkben, hanem a lakógödrökben. Ez azt jelenti, hogy nem féltek a visszajáró szellemektől. Az ős lakók halászattal és vadászattal foglalkoztak. TÁLLYAI VÁR Története: A ma már omladékkal és növényzettel takart csekély maradványok a községtől északkelet felé, az Óvári- dűlőben emelkedő, közel 500 m-es hegykúpon találhatók. A tállyai vár eredete valószínűleg a XIII. század második felére nyúlik vissza. A Soós család levéltárának egy feljegyzése szerint a család ősei a második tatárjárás idején, 1285-ben, Tállya és Regéc vára alatt harcoltak a tatárokkal. A vár birtokosait a XIV század végéig nem ismerjük. Ekkor a debrőiek tulajdona lett. Debrői István a Zsigmond király elleni lázadás idején a családja tagjait itt helyezte biztonságba. A király seregei 1405-ben ostrommal bevették a várat, de az a következő években még Debrői Miklós birtokában maradhatott, mert csak halála után, örökösök hiánya miatt szállt vissza a koronára. Zsigmond 1413-ban 8000 forint kölcsön fejében biztosítékul ígérte Kapy András deiknak, majd 1427-ben más várakkal - így a környékbeli Boldogkő, Szerencs és Tokaj várával - Brankovics György szerb fejedelemnek adományozta. Brankovics várnagya 1452 és 1459 között Pathaky László volt. Mátyás idjében a vár a Szapolyaiak zálogbirtoka lett. 1528-ban Ferdinánd seregei foglalták el. Ezekben az években válhatott rommá, mert romnak, lerombolt várnak nevezte Ferdinánd 1541. évi adománylevele, amely a romot több más várral együtt Serédy Gáspárnak adományozta. 1560-ban Alaghy János, György és Menyhért kapták meg a tállyai uradalmat a romos várral együtt. Utódaik, köztük Alaghy Judit fia, Mágochi Gáspár és Ferenc, végül az ifjabb Alaghy Menyhért birtokolta 1631-ig. Ezután I. Rákóczi György szerezte meg a regéci uradalommal együtt. Özvegye, Lorántffy Zsuzsanna rendelkezésére 1650-ben lebontották az akkor még tető alatt álló építményeket, hogy köveiből gazdasági épületeket készítsenek. Egy XIX. század elejéről származó leírás szerint a romokat ebben az időben még hármas sánc- és árokgyűrű vette körül, és a fennálló, kiterjedt és vastag falak erős és fényűző vár és palota emlékét idézték. 96 MAGYARORSZÁG Rendkívül gazdag Magyarországon az idei szezon. A Dunapalotában, valamint a Budai Vigadóban hatféle kulturális műsor vendégei lehetünk. Ezt egészíti ki a Zene- akadémia, a Stefánia Palota, a Pesti Vigadó, valamint a nagy befogadóképességű Budapesti Kongresszusi központ, illetve a Budapesti Sportcsarnok. Állandóan műsoron lesznek a különböző szimfonikus koncertek, operagálák, a népi együttesek folklór műsorai, a száz tagú cigányzenekar előadásai. Továbbá a szabadtéri előadások: a hagyományos szegedi, gyulai, fer- tődi, keszthelyi, margitszigeti helyszíneken kívül olyan egyedülálló élményeket Ígérnek, mint pl. a budapesti Hősök-terén felújított millenniumi emlékmű tövében a "Mozart Requiem" bemutatása június 30-án, vagy pedig Jósé Carreras, Diana Ross, Placido Domingo és az új magyar operadiva, Rost Andrea közös, július 30.-i koncertje a Népstadionban. Bizonyára nagy lesz a hallgatóság a szeptember végén Pécsett megrendezendő I. Bordal Fesztiválnak is. A Pesti Vigadó ad otthont az I. Magyar Kórusversenynek. Április 8-tól folyamatosan rendeznek orgonaversenyeket a Pannonhalmi Bazilikában, a Tihanyi Apátságban és a Mátyás templomban. Van tehát miből válogatni a millecenten- nárum alkalmából hazalátogató emigránsoknak.
