Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-06-01 / 6. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. június ség melyikünknek ad igazat.) Szeretett elnökünk hőn óhajtott gyülölettörvénye bizony demokráciaellenes, mert az alkotmányilag biztosított szabad véleménynyilvánítást behatárolni igyekszik. Pedig a demokrácia működésének, bár­mely modern társadalom belső békéjének első alap- feltétele: a kritika szabadsága! Még akkor is, ha ez a kritika dühödt hangú vagy szenvedélyes. Ugyanis a kérdés nem az efféle pszichikus minőséghatározók meglététől vagy hiányától válik fontossá, hanem at­tól, hogy igazságos-e a kritka vagy sem. Ha helyén­való, akkor mellékes, hogy milyen mentális felhan­gok kísérik, ha pedig igazságtalan, akkor is káros, ha gyűlöletmentes csomagolásban adagolják. Jó lenne, ha megpróbálnák tudomásul venni a Tégy a gyűlölet ellen! mozgalom beteges gyanakvói is, hogy semmiféle származásjogú providencia specialis, semmifé­le védőburok nem jár nekik pusztán azért, mert ők túlfej­lesztett másságtudattal pottyantak a magyar világba. Ez az ő bajuk, és semmiképpen sem engedhető meg, hogy a mi gondunkká váljék. Most, hogy a bíróság felmentett egy csoportot azon vádak alól, amiket ők prejudikáltak, vérig vannak sértve. Napok alatt át­hajtották a parlamenten a gyűlölettörvényt, és még a jogértelmezésben is segítenek. Popper Péter - a sze- retet-eszme foguruja - odáig merészkedett a Népsza­badság hasábjain, hogy kvázi név szerint megfenye­gette a bírót, aki a felmentő ítéletet hozta. De ez nem gyűlölködés, ugye? Kínos, hogy rám hárul, de ha nem teszi meg más, hát én közlöm Popper Péterrel, hogy nagyon elszá­molta magát. Ugyanis több mint 50 év telt el azóta, és a füst már régen nincs itt a világban. Sem a külső sztratoszférában, sem lejjebb. Azóta már két új nem­zedék született, amelynek semmi köze a régi idők kormához és füstjéhez. Ok a saját életüket akarják él­ni, jelen időben és nem a múlt árnyékai lenni! Pop­per úr füstjének már nyoma sincs a levegőben és a mai fiatalság lelkében, és nemzetellenes bűn, a magyar­ság elleni nagy nyilvánosság előtti gyűlöletkeltés, ha vala­ki 1996-ban is az egykori kémények füstjével akar társadalmi bűntudatot okozni és védettséghez jutni! Ha ez lett volna a burkolt célja Göncz törvényének, valamint a szabad kritikai szellem megbénítása, már most közölhetem: nem fog eredményt produkálni a fentebb vizsgált öt módosító paragrafus. /Magyar Fórum/ Sz.Z. SEGÍTHETEK? Vállalok fordítást, tolmácsolást, levelezést angolul és magyarul. Mint hivatásos utazási ügynök a legolcsóbb rapüló árakat kínálom. Cruise: Hawaii-szigetek, Mexikó, Bermuda, Jamaica, stb. szintén kitűnő áron. Kérem hívja Powers Katalint a 410-247-5376 számon. JÚNIUSI ÉVFORDULÓK 01. Zsámboky János (1531-1584) történetíró születése. E hó 13-án halt meg. 03. Apor Péter erdélyi főnemes (1676-1752) költő, tör­ténetíró születése. Küküllő főispánja, Háromszék főkirály- bírája. 1713-ban bárói rangot kapott. A Rákóczi-szabad- ságharc alatt rövidebb ideig a kuruczok is, és a labancok is fogva tartották. Magyar és latin nyelvű munkái nagy értékű művelődéstörténeti források, különösen a Metamorphosis Transylvaniae...(Erdély változása, 1736). Több művét vers­ben is megírta. 06. Bánffy Miklós, gróf (1873-1950) író, politikus, külügy­miniszter halála. 06. Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök születése. Mérnöktársával Csonka Jánossal, 1893-ban szabadalmaz­tatták a porlasztót (karburátor). 06. Orlai Petrich Soma (1822-1880) festőművész halála. Petőfinek, akiről több arcképet festett, rokona és jóbarátja volt. 10. Kaffka Margit (1880-1918) író, költő születése. 10. Szabó Dezső (1879-1945) író, kritikus, publicista születése. Kolozsvári protenstáns kistisztviselő-család fia. Főbb művei: Az elsodort falu, Feltámadás Makucskán, Az egész látóhatár, stb. 15. Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző, karmester és zongoraművész halála. 16. Sértő Kálmán (1910-1941) költő, író halála. Paraszt származású, csak elemi iskolát végzett. Költészetére hatott a népköltészet, a nép nyomorúságáról bátor hangon szólt. 19. Egry József (1883-1951) festőművész halála. Napszá­mos szülők gyermeke. A modern magyar festészet egyik képviselője, a Balaton szerelmese. Főbb alkotásai; Szegény halászok, Visszhang, Vitorlaigazító. 20. Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) festőművész halála. A szentföldi és a libanoni (cédrusok) festményeivel vált híressé. 21. Stróbl Alajos (1856-1926) szobrászművész születése, a századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Az ő műve a Halászbástyán levő Szent István lovas szobor. 24. Karinthy Frigyes (1887-1938) író, költő, műfordító, kritikus születése. A 20. századi humorisztikus irodalom egyik megteremtője. Főbb művei; így írtok ti, Tanár úr kérem, Utazás a koponyám körül, Capillária, stb. 25. Gyóni Géza (1884-1917) költő születése. A 33. szü­letésnapján halt meg a krasznojarszki hadifogolytáborban. Ott írta a Lengyel mezőkön, a tábortűz mellett és a Csak egy éjszakára küldjétek el őket című verseit. 26. Herman Ottó (1835-1914) természettudós, néprajz- kutató születése. 26. Kemény Zsigmond, báró (1814-1875) író, pulicista, politikus születése. Előbb Széchenyi híve, majd Eötvös József és a centralisták mellé állt. A szabadságharc alatt képviselő. Követte a kormányt Debrecenbe, Kossuthot Pestre és Aradra. Világos után egy ideig bujdosott; végül az osztrák hatóságok Pestre internálták. Szerkesztette az Erdélyi Híradó-t (1841-1843) és a Pesti Napló-t (1855).

Next

/
Thumbnails
Contents