Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. május zó járőrök figyelik az izraelita imaházakat, iskolákat és intézményeket. A repülőtéren különös figyelmet szentelnek az EL-AL járatainak, valamint mindenkinek, aki többszöri átszállással érkezik a Közel-Keletről. Sajnos, arról nem adtak hírt az újságok, hogy mennyibe kerül mindez a megerősítés a magyar adófizetőknek, és arról sem fogunk hallani, milyen mértékben emelkedik majd a bűnözés mindazon területeken, ahol nincsenek zsidó intézmények, de nem lesznek rendőrök sem, hiszen "átcsoportosították" őket... EGY HEVES MEGYEI ZSIDÓ TEMETŐBEN 79 sírt rongáltak meg. Az elkövetőket hamar elfogták: cigányok voltak valamennyien. Nagy gondot jelent most, amint azt a Demokrata című hetilap is felvetette, hogy a Göncz-meghozatta gyűlölettörvény értelmében, hogyan kell ítélkezni. A zsidóság vezetői úgy nyilatkoztak: nagyon szomorú, hogy ebben az esetben két kisebbségről van szó. Csakhogy ez sem stimmel! A hazai zsidóság maga tiltakozott az ellen, hogy kisebbségként — tehát kiemelten, "pozitivan diszkriminálva" — kezeljék. Éppen ezért nekik nincs is kisebbségi önkormányzatuk, pedig még a maréknyi görög kommunista leszármazottaknak is van! Vagy - mint egyesek felvetik - azért nincs kisebbségi, mert úgyis övék a többségi...? A ROMA POLGÁRJOGI ALAPÍTVÁNY — mert nem szabad már a cigány szót használni hazánkban, bár a roma szóért meg a románok tiltakoznak kézzel-lábbal és hivatalosan is, mert félnek, hogy összekeverik e két népet - kezdeményezésére hatoldalas nyílt levelet fogalmaztak meg a magyarországi roma civilszervezetek (arról ugyan nem tudok, hogy katonai is lenne nekik!) képviselői, kisebbségi önkormányzati vezetők, értelmiségiek és emberi jogi aktivisták. A címzett Horn Gyula és helyettese, Kuncze Gábor. A levélben élesen bírálják a kormányzat jelenlegi kisebbségi és romapolitikáját. Ez azért érdekes, mert a levél egy héttel az után született, hogy a koalíciós kormány 3 milliárd forintot szavazott meg a romák támogatására. A hatalmas összeg elosztására egy olyan bizottság alakult, amelynek Horn Gyula, a pénz megszavazását leginkább óhajtó miniszterelnök lett a főnöke. A cigányok azonnal összevesztek azon, kinek mire kellene ebből a pénzből, és természetesen kiderült az is, hogy idestova több száz szervezetük van, mert osztódással szaporodnak, hiszen mind pénzt remél. Most legnagyobb "jótevőjüket" támadják, aki lám-lám, még a cigányvajda szerepét is vállalta - miközben már hivatalba lépése pillanatában megtagadott legalább 5 millió, elszakíttatásban szenvedő magyart! Milyen szép is a "másság" tisztelete! A KÖZGYÓGYELLÁTÁS MÁJUSTÓL tervezett rendszerének bevezetése miatt néhány nap alatt összeomolhat az egészségbiztosító gyógyszertámogatási rendszere, és az is elképzelhető, hogy az ígéretekkel ellentétben az idén nem csak májusban emelkedik a patikaszerek ára - állították a Nemzetközi Gyógyszergyártók Egyesülete és a Magyar Orvoskamara sajtótájékoztatóján. CSŐDBE JUTOTT A MAGYAR RÁDIÓ. Adóssága máris 800 millió forint, s az év végéig a hiány elérheti a 3 milliárdot. Ugyanilyen nehéz helyzetben van az elsősorban az elszakított területek magyarságának szóló műsorokat sugárzó Duna TV is. A Rádiónak június közepéig legalább egymilliárd forintnyi állami támogatásra lenne szüksége. De megérdemelné-e? CSŐDÖT MONDOTT A MAGYAR-SZLOVÁK alapszerződés. Ismeretes, hogy a pozsonyi parlament csak "bizonyos kiegészítésekkel" és értelmezésekkel ellátva volt hajlandó ratifikálni a kétoldalú, tehát nemzetközi okmányt, amelyet a kommunisták és liberálisok az aláírás után nagyon gyorsan ratifi- káltattak a magyarországi országgyűléssel. A Horn által francia nyomásra aláírt szerződésre már az aláírásnál átadott Meci- ar egy sajátos szlovák értelmezést, de a volt pufajkás ennek ellenére aláírta a felvidéki magyarság minden emberi jogának eladását. A mostani "kiegészítésekre" a Parlamentben mondta el, hogy attól még semmi sem történik, ha "egy sztrapacska- receptet"hozzátold a másik fél. Horn Gyula, mint volt külügyminiszter, láthatóan egyáltalán nem ismeri a nemzetközi jogot, diplomáciát, a szerződések értelmét és lényegét. Nem egy esetben ugyanis egyetlen névelőn is évekig vitatkoznak a felek. Az átértelmezéssel természetesen azonnal érvényét vesztette az alapszerződés. Ám Homék mindössze annyit tettek, hogy az ellenzék és a közvélemény felháborodására, egy diplomáciai jegyzéket adtak át a szlovákoknak. Szentiványi Gábor SzDSz- es külügyér április 17-én még arról tájékoztatott, hogy arra semmiféle válasz nem érkezett, a ratifikációs okmányok még mindig nincsenek kicserélve. LESZ ELLENBEN MOHIBIL! Mégpedig nemzetközi összefogással. A bősi rémmű Dunaszaurusza után, atomfelhőket is várhat Magyarország nagy része, benne Budapesttel. Vladimir Meciar 16-án Pozsonyban Oroszország, Németország, Csehország és Franciaország nagyköveteivel aláírta a mohi atomerőmű befejezéséről szóló nemzetközi szerződést. Az erőmüvet a tervek szerint 1999-ben helyezik üzembe. Arról nem kaptunk jelentést, hogy ezt a szerződést is átértelmezte volna Meciar elvtárs. Ez így is elég magyarpusztító lehet... TARDOS MÁRTON, A PARLAMENT gazdasági bizottságának szadeszos elnöke szerint a pénzügyminiszternek kulcsszerepe van abban, hogy a kormány az eddiginél pontosabb képet vázoljon fel az infláció megfékezéséről, a privatizációs többletbevételek kamatmegtakarításainak felhasználásáról, és arról: valóban bele kíván-e fogni az államháztartási reformokba. Ez a hír egyszerűen döbbenetes. Azt jelenti, hogy a koalíciós partner — nem is beszélve a kormány ellenőrzésére rendelt Országgyűlésről! - nem ismeri a kormány gazdasági programját! Lehet, hogy még mindig nincs neki ilyen? Nagyon úgy tűnik. De akkor vajon miből számolgatják és jósolgatják az infláció várható mértékét? Csoda-e, ha sohasem válik be a jóslatuk? A JELENLEGI FESZÜLT HELYZET ellenére még az idén ismét emelni kell az energiaárakat, amelynek mértéke legalább 20 százalék lesz — mondta Schalkhammer Antal, a bányász szakszervezet elnöke. Eközben Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról nyilatkozott a Reuternek, hogy az energiaárak idei világpiaci szintre történő emelése nem fogja veszélyeztetni a kormány céljait, hogy az infláció 20 százalékra csökkenjen.
