Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-05-01 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1 1996. május nyitják a szakszerűséget. Ahogyan reformpárti volt ez az újság indulásakor, úgy most kapitalízmuspár- ti; jelenleg Lipovecz Iván szerkeszti, s a bőséges és praktikus tudnivalókat — például állásokat — is kí­náló lap tovább virágzik, kevés teret adva a konku­renciának. A IIVG a Népszabadság mellett a má­sik olyan lap ma Budapesten, amelyik nyereséges. Nem csoda tehát, ha budai, Németvölgyi úti szék- házuk bővítésére is telik. Valószínűleg ez a hasznos, kézbevéve a fejlett Nyugatot idéző lap az egyik oka, hogy sorra elvetél­nek a további politikai hetilapok indításával pró­bálkozó kezdeményezések. Megszűnt a külön­ben nívós Világ után a másodszor is újraindított Respublika, s nagyon igyekeznie kell az átprofilíro­zott Reformnak is, ha fenn akar maradni. Sok a panasz újságírókörökben, mégsincs hiány választékban a hetilapok terén sem, ami legalábbis a liberális oldalt jelenti. A réteglapokban is vannak politikai témájú írások. A Figyelő című gazdasági lap a szakma elitjét kívánja megnyerni, a Sport + Foci a kedvtelve kiteregetett sport-pletykák mellett nem zárkózik el neves publicisták foglalkoztatásá­tól sem. A Vico-konszern kezébe került Nők I.ap­ja, amelynek címlapjáról ezután eltűnt a „magyar” megjelölés, szintén sokat tesz olvasói világnézeté­nek befolyásolására. Ezzel az újsággal különben csak a falusi földművelő lakosságot megcélzó Sza­bad Föld veszi fel a versenyt a példányszámok te­kintetében. Rugalmasan alkalmazkodott a rend­szerváltozás utáni helyzethez. Továbbra is hasznos tudnivalókkal, tanácsokkal látja el a vidéki lakossá­got. Központi témák: a kárpótlás, a földárverések, a felvásárlási árak, s a mezőgazdaságból élők érdek­védelme. 'Többségüket elsősorban ezek a témák foglalkcrztatják, nem a nagypolitika hullámverései. Ezt a szerkesztők jól tudják, ez a lap sikerének egyik titka. A konzervatív-nemzeti szellem csak búvópa­takként van jelen mostanában a heti olvasnivalók között. 'Teljes mértékben kiadó a pálya jobb-kö­zép része. Az. errefelé húzók kénytelenek a sánc túloldala felől tájékozódni, vagy meg kell eléged­niük a ritkábban jelentkező folyóiratokkal. (Ezekről majd legközelebb szólunk.) Persze a szuverén, megalapozott politikai kultúrával ren­delkező egyén képes az információkat pontosan értékelni, de vajon ilyenck-c már a magyar olva­sók? Alig hisszük. A hetilapok piacán is észlelhe­tő baloldali erőfölény jelentős komponense azoknak a politikai tendenciáknak, amelyek mostanában kitapinthatok Budaficsten. A legnagyobb példányszámú jobboldali lap a Magyar fórum, Csurka István és pártja, a M1EP kezén, Ludwig Kmil szerkesztésében. Tiszteletre­méltó tulajdonképpen, hogy hirdetések nélkül, csu­pán az eladott példányokból fenn tudja tartani ma­gát. Több tízezren olvassák kérlelhetetlen ráol­vasásait, bírálatait. Csurka változatlanul teleírja a lap második oldalát. Érdekességben, bombaszti- kusságban nincs hiány ezen a tájon. Mindemellett jólértesült a szerkesztőgárda. Gyakran jutnak korrupciós ügyek nyomára, s ki is használják ezeket a lehetőségeket. Azonban, a va­laha jobb sorsot megélt lap, amelyik alapításakor, 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum közlönye volt, meglehetősen egyhangú. Az állandó, túlfűtött hangvétel, a kisebbségekkel kapcsolatban felvett el­lenséges tónus — nem utolsósorban a zsidóság ál­landó tetemrehívása — nehezen emészthető az igényesebb olvasók számára. A súlyos gazdasági helyzetben azonban úgy látszik, egyre többen talál­nak vigasztalást ebben a stílusban. Az évekkel ezelőtt megbukott, szépreményű konzervatív napilap, a Pesti Hírlap szerkesztője, a mostanában szintén a jobbszélen tevékenyke­dő Bencsik András, 1994 végén tudott csak nagynehezen újra lapot indítani. Az Új Demok­rata című hetilap megpróbálja az oldottabb olva­sói igényeket is kielégíteni. Politikai hitvallása nem olyan monoton, mint Csurka Istváné, de néha kiismerhetetlen és konfúzus. Riportjai és történelmi ismeretterjesztő írásai azonban jó új­ságírói vénákat jeleznek. Egészen a perifériára szorult Pálffy G. István köre, amelyik Ez a Hét címmel alapított lapot. A sikerhez több pénz, jobb kiállítás és változato­sabb kínálat kellene, meg aztán nem biztos, hogy akkor teszünk jó szolgálatot nemzetünknek, ha állandóan sorskérdéseinket feszegetjük. Olyan újságot még a patrióták sem szívesen vesznek a kezükbe, amelynek már a címeiből pontosan le­het tudni, mi lesz a mondanivalójuk. A magyar főváros hetilapjainak többségéből csurgó liberális, modernista egyenszósz nem teszi lehetővé a közvélemény differenciált, autonóm tá­jékozódását. Nem véletlen, hogy egyre többen for­dulnak cl a sajtótól, s menekülnek vagy a szakmai újságíráshoz, ha ismereteiket kivánják gyarapítani, vagy az. elektronikus médiákhoz, amelyek mellett legalább kikapcsolódhatnak időnként az egyre nyo­masztóbb politikai klímából. SZABÓ A. FERENC (BÉCSI NAPLÓ) MÁRCIUS IDUSA A CALIFORNIA! REDWOOD CITYBEN Technikai okok miatt csak lapunk e számában tudjuk közölni azt a csoportképet, amely a San Francisco környéki ma­gyarság március 15-i ünnepsé­géről készült a Magyar Reformá­tus Egyház Redwood Cityben álló templomában. A felvétel a jól­sikerült ünnepség után mutatja a műsor szereplőinek egy részét. Balról jobbra: Nagy End­re zongoraművész, Nt. Katona Jenő lelkipásztor, Zsebé Éva, Stir- lingné Tárczy Kovács Erzsébet énekművésznő, Stirling György, lapunk munkatársa, ünnepi szó­nok, és F. Mát hé Anna. Az ün­nepségen megjelent Voisin Éva tb. főkonzul is.

Next

/
Thumbnails
Contents