Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1 1996. május nyitják a szakszerűséget. Ahogyan reformpárti volt ez az újság indulásakor, úgy most kapitalízmuspár- ti; jelenleg Lipovecz Iván szerkeszti, s a bőséges és praktikus tudnivalókat — például állásokat — is kínáló lap tovább virágzik, kevés teret adva a konkurenciának. A IIVG a Népszabadság mellett a másik olyan lap ma Budapesten, amelyik nyereséges. Nem csoda tehát, ha budai, Németvölgyi úti szék- házuk bővítésére is telik. Valószínűleg ez a hasznos, kézbevéve a fejlett Nyugatot idéző lap az egyik oka, hogy sorra elvetélnek a további politikai hetilapok indításával próbálkozó kezdeményezések. Megszűnt a különben nívós Világ után a másodszor is újraindított Respublika, s nagyon igyekeznie kell az átprofilírozott Reformnak is, ha fenn akar maradni. Sok a panasz újságírókörökben, mégsincs hiány választékban a hetilapok terén sem, ami legalábbis a liberális oldalt jelenti. A réteglapokban is vannak politikai témájú írások. A Figyelő című gazdasági lap a szakma elitjét kívánja megnyerni, a Sport + Foci a kedvtelve kiteregetett sport-pletykák mellett nem zárkózik el neves publicisták foglalkoztatásától sem. A Vico-konszern kezébe került Nők I.apja, amelynek címlapjáról ezután eltűnt a „magyar” megjelölés, szintén sokat tesz olvasói világnézetének befolyásolására. Ezzel az újsággal különben csak a falusi földművelő lakosságot megcélzó Szabad Föld veszi fel a versenyt a példányszámok tekintetében. Rugalmasan alkalmazkodott a rendszerváltozás utáni helyzethez. Továbbra is hasznos tudnivalókkal, tanácsokkal látja el a vidéki lakosságot. Központi témák: a kárpótlás, a földárverések, a felvásárlási árak, s a mezőgazdaságból élők érdekvédelme. 'Többségüket elsősorban ezek a témák foglalkcrztatják, nem a nagypolitika hullámverései. Ezt a szerkesztők jól tudják, ez a lap sikerének egyik titka. A konzervatív-nemzeti szellem csak búvópatakként van jelen mostanában a heti olvasnivalók között. 'Teljes mértékben kiadó a pálya jobb-közép része. Az. errefelé húzók kénytelenek a sánc túloldala felől tájékozódni, vagy meg kell elégedniük a ritkábban jelentkező folyóiratokkal. (Ezekről majd legközelebb szólunk.) Persze a szuverén, megalapozott politikai kultúrával rendelkező egyén képes az információkat pontosan értékelni, de vajon ilyenck-c már a magyar olvasók? Alig hisszük. A hetilapok piacán is észlelhető baloldali erőfölény jelentős komponense azoknak a politikai tendenciáknak, amelyek mostanában kitapinthatok Budaficsten. A legnagyobb példányszámú jobboldali lap a Magyar fórum, Csurka István és pártja, a M1EP kezén, Ludwig Kmil szerkesztésében. Tiszteletreméltó tulajdonképpen, hogy hirdetések nélkül, csupán az eladott példányokból fenn tudja tartani magát. Több tízezren olvassák kérlelhetetlen ráolvasásait, bírálatait. Csurka változatlanul teleírja a lap második oldalát. Érdekességben, bombaszti- kusságban nincs hiány ezen a tájon. Mindemellett jólértesült a szerkesztőgárda. Gyakran jutnak korrupciós ügyek nyomára, s ki is használják ezeket a lehetőségeket. Azonban, a valaha jobb sorsot megélt lap, amelyik alapításakor, 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum közlönye volt, meglehetősen egyhangú. Az állandó, túlfűtött hangvétel, a kisebbségekkel kapcsolatban felvett ellenséges tónus — nem utolsósorban a zsidóság állandó tetemrehívása — nehezen emészthető az igényesebb olvasók számára. A súlyos gazdasági helyzetben azonban úgy látszik, egyre többen találnak vigasztalást ebben a stílusban. Az évekkel ezelőtt megbukott, szépreményű konzervatív napilap, a Pesti Hírlap szerkesztője, a mostanában szintén a jobbszélen tevékenykedő Bencsik András, 1994 végén tudott csak nagynehezen újra lapot indítani. Az Új Demokrata című hetilap megpróbálja az oldottabb olvasói igényeket is kielégíteni. Politikai hitvallása nem olyan monoton, mint Csurka Istváné, de néha kiismerhetetlen és konfúzus. Riportjai és történelmi ismeretterjesztő írásai azonban jó újságírói vénákat jeleznek. Egészen a perifériára szorult Pálffy G. István köre, amelyik Ez a Hét címmel alapított lapot. A sikerhez több pénz, jobb kiállítás és változatosabb kínálat kellene, meg aztán nem biztos, hogy akkor teszünk jó szolgálatot nemzetünknek, ha állandóan sorskérdéseinket feszegetjük. Olyan újságot még a patrióták sem szívesen vesznek a kezükbe, amelynek már a címeiből pontosan lehet tudni, mi lesz a mondanivalójuk. A magyar főváros hetilapjainak többségéből csurgó liberális, modernista egyenszósz nem teszi lehetővé a közvélemény differenciált, autonóm tájékozódását. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak cl a sajtótól, s menekülnek vagy a szakmai újságíráshoz, ha ismereteiket kivánják gyarapítani, vagy az. elektronikus médiákhoz, amelyek mellett legalább kikapcsolódhatnak időnként az egyre nyomasztóbb politikai klímából. SZABÓ A. FERENC (BÉCSI NAPLÓ) MÁRCIUS IDUSA A CALIFORNIA! REDWOOD CITYBEN Technikai okok miatt csak lapunk e számában tudjuk közölni azt a csoportképet, amely a San Francisco környéki magyarság március 15-i ünnepségéről készült a Magyar Református Egyház Redwood Cityben álló templomában. A felvétel a jólsikerült ünnepség után mutatja a műsor szereplőinek egy részét. Balról jobbra: Nagy Endre zongoraművész, Nt. Katona Jenő lelkipásztor, Zsebé Éva, Stir- lingné Tárczy Kovács Erzsébet énekművésznő, Stirling György, lapunk munkatársa, ünnepi szónok, és F. Mát hé Anna. Az ünnepségen megjelent Voisin Éva tb. főkonzul is.
