Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-05-01 / 5. szám
1996. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 feladata az lett volna, hogy a bolsevik diktatúra után megmaradt köztulajdont lelkiismeretesen és nagyon gyorsan felleltározza, s csak ez után dönthetett volna minden egyébről, többek között a nevetséges kárpótlásokról is, eladásokról is. Megfelelő keretek között, a közellátást nem veszélyeztetve. Tudjuk, nem ezt tette! Pedig már akkor is csak töredékét találta volna a nemzetvagyonnak, hiszen 1988 végétől a Németh-kormány megszavaztatta a "spontán privatizáció" törvényesítését, amit a szakmailag magasan képzett Gidai is szabadrablásnak nevez., mint tették az emigrációban sokan az első pillanattól kezdve. De nézzük tovább, mi történt a 6000 milliárdos maradék nem- zet vagyonnal. "Az 1989-1995 közötti privatizáció mintegy 6-700 milliárd forint értékű volt. A még megmaradt állami vállalatok értéke mintegy 1500 milliárdforintot tesz ki. Mit mutatnak ezek az összegek? Ha a felnti értékeket az 1995-re valorizált teljes vagyonértékhez, a 6000 milliárd Ft- hoz viszonyítjuk, akkor az állami vagyonértéknek mintegy 10%-át volt képes az állam a központilag vezényelt privatizáció keretében magánosítani, a tulajdonnak további mintegy 20%-a állami kézben maradt, a teljes vagyonérték 70%-a azonban eltűnt.. Az 'elolvadt' állami vagyon összege 4000 milliárd Ft-ot tesz ki. Ez azt is jelenti, hogy a magánosítás 'kicsúszott' a kormányzat kezéből, más folyamatok működtek közre, a privatizáción kívüli magántőke felhalmozódása ment végbe. Ebben jelentős mértékben közreműködött az 1987-1990 között lezajlott a spontán privatizáció, a külföldre kiáramlott vagyonmentésnek feltüntetett tulajdonhányad..." stb., stb. 4000 milliárd! Egy országnyi vagyon. Ellopva. És a fosztogatásnak még mindig nincs vége. Valaki, éppen a Madonna által filérekért kibérelt Budapest kapcsán írta: talán az Országházon kívül mindent eladnak, s mindent bérbe adnak. A remek válasz sem váratott sokat magára: Méghogy az Országházat? Kiadták ezek azt is, hiszen ők maguk ülnek benne! És nyakra-főre bocsátják ki az államkötvényeket, ami tulajdonképpen azt jelentik, hogy az adósságot halmozzák a következő generációknak. Gidai is ír róla: a magyar állampapírokat csak kamatígérvényekkel veszik meg, s ez azt jelenti, hogy a ma felvásárolt államkötvényeink tíz év múlva csak a duplájáért lesznek visszavásárolhatok. Vagy "természetben" törlesztjük, mondjuk, odaadjuk érte az Országházat! A Bazilika, Szent István szentélye, egyelőre megmaradt meggyalázás nélkülinek, papjaink ébredezése folytán. De az ország már veszendőben. Ahonnan már lopni sem lehet, ahol a halál arat, míg az élet kezdődő virágzását csírájában fojtják el, ahol a terméketlenség Istenellenes beteges másságát "házasságnak" törvényesítik, s ahol Madonna szállodai ablaka alatt őrjöngenek a Konrád György jóvoltából szinte alig büntethető "könnyű" kábítószeresek, miközben a hősi emlékműveket és harangokat ellopják, az oltárokat levizelik... - nehéz magyar jövőről beszélni. Mária országáról pedig lehetetlen. Ott igaza van annak az olasz újságírónak, aki közép-kelet- európai körútja után Magyarországról volt a legrosszabb véleménnyel az összes volt kommunista ország közül, s figyelembe véve azt is, hogy a legnagyobb rablások, korrupciók, vagyonkimentések is ott történtek, minden retorzió nélkül, találóan adta cikksorozata címéül az ottani demokráciát átkeresztelve: kleptokrácia. Pedig alig ezer éve Szent István törvényei még kézlevágással büntették a lopást... HORN GYULA MINDENÁRON magánrendőrséget akar felállítani, mert csak így látja megoldhatónak a fekete- gazdaság megfékezését. Ez a nyomozati szerv kizárólag neki, azaz a Miniszterelnöki Hivatalnak lenne alárendelve és tagjai kiemelkedő fizetést kapnának, hogy ne legyenek korrum- pálhatók. Az itt-ott elejtett nyilatkozatokból kitűnik, hogy ennek a gazdasági külőnrendőrségnek — többek szerint Munkásőrségnek! — a létrehozási és működési költsége százmilli- árdokra rúgna. A tervet nemcsak az ellenzéki pártok és az állampolgárok ellenzik, de még az SZDSZ is, hiszen nemcsak sok törvényt, de az Alkotmányt is módosítani kellene ennek lehetővé tételéhez. Magyarországon ugyanis, mint számos más országban, kizárólag a rendőrségnek és ügyészségnek van nyomozati jogköre. Egybehangzó vélemények szerint, a Horn Gyula agyrémére fordítandó összeg feléből is meg lehetne erősíteni a rendőrséget, a rendőrségeken amúgy is meglévő gazdasági nyomozó osztályokat, az ügyészségeket és a bíróságokat meg a vám és pénzügyőrséget is, amely szervek — mivel amúgy is ez a szakterületük — sokkal magasabb színvonalon, sokkal hatékonyabban tudnák felvenni a küzdelmet a feketegazdaság vércséi és rablói ellen. Csakhogy felmerül a kérdés: valóban akarja-e ezt Horn Gyula? Hiszen például az olajbotrányban és az államadóssági botrányban a legjobb és leghűségesebb MSZP-s politikusok és kormánytagok vannak érintve. Nem a tisztességes üzleteik miatt! BORISZ JELCIN UTASÍTÁSÁRA bizonyos alkalmakkor, állami ünnepeken, katonai szertartásokon, az orosz nép háborús győzelmével kapcsolatos rendezvényeken Oroszországban az állami lobogó rangjára emelkedik a győzelem ötágú csillagjával ékesített vörös zászlaja. Hm. Mindeddig úgy tudtuk, hogy a ötágú csillagos vörös zászló még Vlagyimir Iljics Ul- janov, becenevén Lenin idejéből való... Vajon a piros párttagkönyveket is visszahozza Jelcin elvtárs? Vagy most csak az elnökválasztásra készülődik? Számunkra nem túl bíztatóan, ha figyelembe vesszük azt is, hogy csak néhány hete egyesült "újra" Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország — mintha ismét Szovjetunió volna... SZABÓ IVÁN, AZ MDF-ET SZÉTROBBANTÓ volt pénzügyminiszter azt mondta egy beszédében: amíg az MDF ügyvezető elnöke volt, prominens MSZP-politikusok keresték meg, hogy felajánlják társulásukat egy "nemzeti" elkötelezettségű balközép pártcsoportosulás - amolyan "Polgári Szövetség"? — létrehozásába. Szabó Iván állítását nemcsak Boross Péter utasította vissza mint érintett, ugyanis Szabó szerint Boross konzervativizmusa miatt (is) kellett kiválniuk az MDF- ből, de a szocialista párt is élesen tiltakozott. Azt állította, hogy a pártban nem létezik olyan politikus, aki a Szabó által említett MSZP-MDF-KDNP-FIDESZ pártkoalícióban hajlandó lett volna résztvenni, vagy erről bármilyen tárgyalást folytatására felhatalmazással rendelkezett volna. Természetesen a maradék MDF és vezetősége is tiltakozott, hiszen Szabó "elfelejtette" tákékoztatni pártját és annak elnökségét is erről a felvetődött "lehetőségről". Vajon miért éppne Szabót keresték meg a kommunisták?... Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani
