Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-04-01 / 4. szám
1996. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 A mosoly országa SIKKASZTANI TUDNI KELL Magyarország a rablók, tolvajok eldorádója. Pártunk és kormányunk kedvezményezettjei nem a pedagógusok vagy a nyugdíjasok, esetleg a nagycsaládosok, hanem a csalók, tolvajok és rablók. A hatalom leginkább velük tud azonosulni. Megmondom, miről van szó. Néhány éve csődbe ment az Ybl Bank. A bank igazgatója a saját kft-ibe pumpálta át a pénzt. Csalt, sikkasztott, okiratot hamisított. Több szám elhangzott az elsí- bolt összegről. Utóljára 5 milliárd, de én csak a felét veszem, annyit, amennyit az újságok írtak. Nyilván, ha ennél kevesebb lett volna, az illető megússza egy ejnye-bej- nyével. Utána következik a bankkonszolidáció, amikor is a közösből az állam szokása szerint feltölti a kirabolt bankot. Mivel a törvény világosan kimondja, hogy kétmilliárd fölött a sikkasztás már büntethető, az urak és hölgyek a Fővárosi Bíróság elé kerültek, és megszületett az ítélet. A bank igazgatója négy év börtönt kapott. A bíróságon az is kiderült, hogy az elsikkasztott pénznek az utolsó fillérig nyoma veszett. Tehát az igazgató úr 2,5 milliárd elsíbólásáért 1460 napot fog börtönbe tölteni. Elosztva a 2,5 milliárdot 1460- al, az igazgató úr 1.712.328 forintért ül egy napot. Illetve az sem biztos, mivel ha jól viselkedik, akkor harmadolják. Nem számolom, hány forintért ül akkor egy napot. Ma már klasszikus az a mondás, hogy keresztény bankár nincsen. Ebből következik, hogy a napi 1.712.328 forintból telik arra is, hogy az igazgató úrnak heveny petefészek-gyulladása legyen és mivel megmozdult a magzat a szíve alatt, terhesen mégsem mehet a börtönbe. De ha arról kell hivatalos igazolás, hogy az úrnak mind a négy veséje leállt, és csak otthon a Rózsadombon hajlandó újra indulni, ennyi pénzből erről is hiteles igazolást tud szerezni. Érdekes módon a bíróságnak fogalma sincs, hogy hová tűnt ez a rengeteg pénz. Ha engem beidéztek volna, eskü alatt vallanám, hogy Bécsben vagy Genfben az egyik trezor mélyében pihen a dohány. Gondoljunk bele, az új valutatörvény, mely azt célozza, hogy minden magyar állampolgár naponta kivihet 200 ezer értékű valutát, nem Málcsi néninek, vagy Józsi bácsinak készült, hiszen ők örülnek, ha nem halnak éhen. Ez a törvény a tolvajok törvénye, hiszen a kormányunkhoz ők állnak közel. Nézem a tévét. Pár napja a baracskai büntetőintézetet mutatják, ahol olyan elítéltek vannak, akik néhány ezer forint rendbírságot nem tudtak kifizetni és ezért napi ezer forint per tétel alá eső büntetést kaptak. Ugye az egyik oldalon ott van a bankár napi 1.712.328 forint sikkasztásért ül, mig a másik oldalon azért ül valaki, mert ezer forint büntetést nem tudott kifizetni. Úgy egyébként hazánkban a törvény előtt minden ember egyenlő, csak vannak még egyenlőbbek. Az egyik ember, ha kiszabadúl, nincs mit ennie, marad a megélhetési bűnözés, mig a másikat 2.5 milliárd forint várja a Fridrikstrassén. Az egyik embernek a fia és az unokája is csóró lesz, mig a másiké a születése pillanatában már a felső tízezerhez tartozik és ő lesz az elit. A két és fél milliárdot pedig majd újabb adók formájában beszedik tőlünk, hisz" valahonnét biztos, hogy hiányzik ez a pénz. Ezt a módszert nevezik szociális érzékenységnek. Soós Géza Hillary és Paula- Clinton Taszáron - Jó ég, hol is vagyok? Hogy hívják ezt a halom sarat itten?... Hogy mondja, titkár úr? Bazár? Ja, Taszár. És az az alacsony úr a miniszterelnök?... Üdvözlöm, rég láttam, Mr. Born!-Horn a nevem, elnök úr, H-val, mint...-Mint Hillary. Mit szól, milyen undokok az újságok, született hazudozónak titulálták a nejemet. Magának még nem támadt ingere, hogy behúzzon egy fírkásznak a pacekjába?-Pár percünk van, Mr. Clinton, engedje meg, hogy előhozakodjam néhány problémával, ha nem venné zaklatásnak...-Apropó, tudja, hogy a Paula megint perelni akar? Nézze meg ezt a fényképet itt az újságban. Hát kinek volna gusztusa ezt a csúf csoroszlyát szexuálisan zaklatni?... Milyen kár, hogy máris lejárt az időnk, örültem a találkozásnak. Titkár úr, közölje a sajtóval, hogy megtárgyaltuk Mr. Hourral a minket foglalkoztató kérdéseket. (R) * * *- Mikor megházasodtam, megállapdtunk a feleségemmel, hogy a fontosabb ügyekben én döntök, a kisebbekben pedig ő.- És betartottátok a megállapodást?- Képzeld el, húsz éve vagyunk házasok, s még eddig semmi fontosabb ügyünk nem volt. *- Holnap ünneplem a bádog-lakodalmamat.- Hogy-hogy? Bádog-lakodalomról még sosem hallottam!- Igen. Öt éve nősültem és azóta eszem állandóan konzervet. * Katonaságnál:- Mi a baja?- Tífuszom van, őrmester úr.- Abba vagy belehal az ember, vagy hülye marad. Tudom, mert nekem is volt!
