Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
1996. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 I___________________________________________________ évet visszamennie, gondolatban: Első Szent Királya, István útmutatását követve, vissza kell térnie hitéhez. Figyelnie kellene ennek a népnek, meglátnia és megéreznie olyan dolgokat, amelyekről ugyan alig-alig írnak, mégis vannak: Sümegen megjelent az Úr egy fiatalasszonynak! Fontos üzeneteket közölt, amelyek Magyarország számára életbevágóak, reményt nyújtanának, kiíutat mutatnának. Igaz, mindössze egyetlen újság írt róla. Igaz, a katolikus egyház alig-alig vesz róla tudomást, pedig eme fiatalasszony élete teljességgel megváltozott, aki beszél vele, hitelesnek érzi-tudja elbeszéléseit, életét, viselkedését, vallomásait. Még az igaz egyházfiak is így nyilatkoztak - a "köznép" mégsem tud eme újabb, mindent felülmúló, életet jelentő, a jövőre nézve biztató isteni üzenetről! Pedig az Úr pontosan azt üzente, amit annak idején a kanadai csendőrparancsnok mondott Mindszenty József hercegprímásunknak Toronróban jártakor a nagymise után, szinte térdet hajtva jövendőbeli szentünk előtt: "Ne aggódjon, Bíboros Úr! Mária országa nem veszhet el!" És mi az, ha nem csoda, hogy most, a legnagyobb nyomor és jogos kétségbeesés idején, Sümegre vagy Sümegen át országszerte ismét azt üzeni az Úr: Magyarország fennmarad az Idők végezetéig! Sokat szenved még, s nem is a határok megváltoztatásán keresztül vezet el útja a megváltásig, de megmarad, ha megtér! De vajon ki hallja meg ezt az üzenetet? Ki téríti meg ismét az istentelenné, vallástalanná tett népet-nemzetet, ha saját egyházunk idegenvérű és bolsevizmussal, meg annak túlélésére tett "ésszerű" megalkuvásokkal terhelt papjait, elsősorban főpapjait nem érdekli a "Felsőbb Világból" jött üzenet? Pedig a megoldás, a jövő záloga Isten kezében van, s a felénk nyújtott Istenkezet minél többünknek kellene elfogadnunk! Ez lenne, s ez lesz az egyedüli megoldás. Ehhez azonban egyházunknak, egyházainknak ismét missziós munkát kellene végezniük, felvállalniok. 1996-ra az az igazi reménytelenségünk, hogy egyházaink ezt nem hallják s nem teszik, ami kötelességük, bár reménységünk lehet, hogy Isten szava előbb- utóbb utoléri azokat, akiket keres, s akikre nemzet- és lélekmentő feladatokat akar bízni. S ha ez előbb következik be, az egyszerű, "gyaloghívők" hathasós segítségével, akkor megtisztító szenvedésünk rövidülhet ezen a kiégetett, tönkretett Földön. S ez már eleve bíztató reménység... * * * A HETVENES ÉVEK ÓTA NEM tapasztalt mértékűre drágult a búza, miután az Európai Unió adót vetett ki, hogy fékezze a gabona exportját — jelentette a Reuter. Különösen az Egyesült Államok középnyugati részén szökött fel a búza ára. Nagy kár, hogy az ezt előre látó spekulánsok a magyar paraszttól, a búzatermelőtől bagóért vásárolták fel "még idejében" az összes búzatermést, s adták tovább nagy gyorsan Nyugatra és bárhová, hatalmas többletjövedelemre téve szert A ma-gyar paraszt és búzatermelő pedig most csodálkozik, hogy nem képes a kapott összegből még vetőmagot venni sem, mert már azt is többszörösére emelt áron kínálják neki azok, akik, bagóért vásárolták fel tőle. Ez utóbbiak viszont nagy valószínűséggel jövőre fognak csodálkozni, amikor egyáltalán nem lesz mit felvásárolniok, mert a vetőmaghiány miatt — s a magyar paraszt életkedvének és munkakedvének elvétele miatt — egyáltalán nem lesz búzatermés! MAGYAR KISEBBSÉGEK EGYESÜLJETEK!-- Egy orosz lap elemzése — A Romániai Magyar Szó ismertette nemrégiben a Moszkvában százezer példányban megjelenő "Szevodnya" c. napilap cikkét, amely a magyar kisebbségekkel foglalkozik. Eduard Rizskin, a liberális napilap cikkírója — a bukaresti magyar nyelvű napilap szerint — felveti azt a kérdést, hogy mit hozott a Kárpát- medencében élő magyarság számára Ceausescu politikája. Mindenekelőtt azt, hogy a határon túl élő magyarok védelmére létrejött mozgalomhoz csatlakozott az akkori magyarság re- formszámya, és már a nyolcvanas évek elején az erdélyi magyarságot a nemzet részeként említették. Az Antall-kormány idején is folytatódott ez a politika, ami nem sokat javított a szomszédos Romániával kapcsolatos viszonyon. A határon túli magyarság helyzetén non sikerült lényegesen változtatni a mostani magyar vezetésnek sem, amely pragmatikus viszonyra törekszik ugyan a szomszédokkal, mert ezt indokolja az európai szervezetekhez való felzárkózás igénye, ami a területi status quo fenntartására is kényszeríti. Az európai határok sérthetetlensége azonban így menthetetlenül ellentétbe került a nemzetek önrendelkezési jogával. A határok átrendezésének tér-ségbeli példái precedenst teremtettek, illetve katalizátorként szolgálnak a magyar kisebbségek elkülönési törekvéseihez Az erdélyi magyarság inkább Magyarországhoz, semmint Romániához, esetleg Nagy-Szerbiához tartozna. A határon túli szórványok Magyarországhoz való húzása a nemzeti érzések mellett gazdasági okokkal is magyarázható. A piaci reformok gyorsabb ütemben történnek Magyarországon, magasabb ott az életszínvonal és ez a különbség a jövőben még inkább növekszik. A magyar kisebbségek a politikai autonómiában látják nemzetiségi jogaik garanciáját — úja elemzése folytatásában a lap. Ennek megadása azonban Románia, Szlovákia vagy Szerbia soknemzetiségű jellegének elismerését jelentené, amelyet nem fogadhatnak el az ott uralkodó nemzet nacionalista érzéseire építő vezető elitek. Ezért a nemzetiségi kisebbségek problémája a balkanizált Közép-Európában már a versialles-i szerződésben foglaltak végéhez vezethet és nyitott a kérdés, hogy miként változik majd a térség térképe. Magyarországon most már látják, hogy nem változik a kisebbségek helyzete és ez a belpolitikai küzdelmekben is érezteti hatását. Élezi ezt, hogy a posztszovjet térségben növekszenek a konfliktusok, a határok mozgásba jöttek és jó ok van feltételezni, hogy a német egyesülés, a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása, illetve Csehszlovákia kettészakadása csak a kezdet. A németek egyesülése, a hasonló szerb követelések és törekvések, illetve a Nagy-Románia megteremtésére irányuló elképzelések hatással vannak az eszmei-politikai légkörre Magyarországon, amely az ottani hasonló törekvések aktívabbá válására vezethetnek. A kelet-európai egyensúlyt a határon túli orosz kisebbségek egyesítésére irányuló törekvések ingathatják meg végképp... A NATO-tagságra irányuló magyar törekvés mögött az orosz lap cikkírója nem utolsósorban a Magyarország és szomszédai közötti feszült viszonyt látja. A NATO-ban működik a tagok közötti ellentétek felszámolásának mechanizmusa. Noha Magyarország és szomszédai számára ez a távoli jövő, idősze-
