Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-10-01 / 10. szám
1995. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXXI. SZENDRŐ VÁRA Története: Szendrő község Miskolctól mindegy 38 km-re (Tornanádaska irányában) a Bódva két partján települt. Egykor a község melletti Vár-hegyen állt Szendrő vára, amelynek alsó, ún. huszárvára a hegy aljáig húzódott. A várat a XIV. század derekán az Ákos nembeli Bebekek építtették, akik Borsod vármegye északi részének voltak birtokosai. A Nagy Lajos király uralkodása alatt felépült Szendrő vára később a Bebek család székhelye lett. Igazi jelentősége az egyre növekvő török veszedelem idején volt. 1561-ben a szolnoki, 1562-ben a füleki bég pusztította Szendrő környékét, három falut felperzselt és lakóit elhajtotta. Mivel Bebek, Szendrő ura János király híve volt, a bécsi udvartól is sokat szenvedett. Hatalmának megtörésére Schwendi Lázár kapott parancsot, aki 1566 tavaszán elfoglalta a várat. (A Bebek család másik vára, Szád-vár ugyancsak ekkor került Miksa király birtokába.) A szendrői várőrség kapitánya egyelőre magyar ember maradt. 1592- ben nagyobb pénzösszeget róttak a vármegyére, hogy Szendrő fontos várának fenntartását és karbantartását biztosítsák. Eger 1596. évi eleste után a vár hadi jelentősége még jobban növekedett, mert rajta kívül az északi részen már csak Ónod és Diósgyőr tartotta magát. Az egri törökök különösen a szendrői őrséget zaklatták. El-elportyáztak Szendrő alá, és majd minden esztendőben összemérték az itteni magyar vitézekkel erejüket. 1659-ben újabb összecsapásra került sor. Az Egerből Szendrőig portyázó török csapatokat Hatvani András várparancsnok űzte el Szendrő alól, de sajnos, az összeütközés a magyarok verességével végződött és Hatvani maga is odaveszett. A szendrőiek azonban nemcsak a törökkel hadakoztak. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Kassa bevétele után 1644-ben Szendrőt is elfoglalta, de a vár nem sokáig maradt a fejedelem birtokában, mert néhány hónap múlva a császáriak vették be. A harcok idején a vár sokat szenvedett, romlott. Rendbehozatalát erősen sürgették, s az valószínűleg meg is történt. Borsod vármegye 1648. évi egyik határozatában olvasható: "Minthogy a szendrei lakosok a haza szeretetétől ösztönözve, a véghely bizonyos részét kőfallal akarják bekeríteni, kérelmükre segélyül 50 gyalogos munkás rendeltetik egy egész heti munkára." 1672-ben a bujdosó kurucok a vár tövében települt Szendrő községet többször kifosztották. A felső vár német parancsnoka - hogy ennek véget vessen - a várost és az alsó ún. huszárvárat teljesen elhamvasztotta, a város palánkját és a házait felégette, de Vadászy Pál alkapitány kérelmére 1675-ben a felépítését újra megkezdték. 1683-ban a szendrői őrség főparancsnoka Gua- dagni, magyarosan Gvadányi Sándor lett, ki Szobieszki János lengyel királyt és fiát, a bécsi és esztergomi szerencsés felszabadító hadjáratok után Szendrőn fényesen megvendégelte, s ezért és egyéb érdemeiért a lengyel király grófi rangra emelte. Gvadányi magyar nőt vett feleségül és Magyarországon maradt. Családjából származik a Peleskei nótárius írója, gróf Gvadányi József (szül. 1725). A Rá- kóczi-harcok kitörésekot Ocskay László megrohanta Szendrőt, a várost fölégette, és a felkelő hadak rövidesen a várat is elfoglalták. Rákóczi szabad elvonulást Ígért az őrségnek, de a muníciót át kellett adniok. Rákóczi - valószínűleg mert Kassa és Eger mellett Szendrőnek már nem volt jelentősége - 1707-ben felrobbantotta a várat. A várnak ma már olyan csekélyek a maradványai, hogy egykori elrendezésére azokból már nem lehet következtetni. Régi rajzokról, metszetekről és leírásokból azonban mégis megközelítő képet kaphatunk. Ha figyelembe vesszük, hogy 1652-ben Sznedrő várában a katonák létszáma 760, akkor nagyobb várra következtethetünk, mert ez a feljegyzés többek között 557 huszárt, 103 hajdút és 10 tüzért is megkülönböztet, akiknek elszállásához nagy terület kellett. Szendrő várát a XVI. század közepétől kezdve majdnem a végső pusztulásig állandóan építették. A sok csatározás, a sok cserélődő gazda, az állandó ostrom és a növekvő hadi igények következtében vált szükségessé a sűrű építkezés, javítás és korszerűsítés. 1557-ben Szendrőt Planken Jánosra bízták, aki egyben főhadiszertárnok-helyettes volt. Planken távollétében a Szendrődben szolgáló C. Domingó vezette az építést. 1590-ben Cristoforo della Stella is építkezett a várban. A XVII. század elején a szepesi királyi kamara által kiküldött Melith Péter ellenőrizte a felvidéki végvárakat. Jelentéséből kitűnik, hogy a vár két főrészből állt, alsó és felső várból. Az alsóban, a palánkkal kerített huszárvárban helyezték el a lovasságot. A palánkvár fölött állt a kővár. Egy 1670. évi várrajz és Sicha Lukács Györgynek - Merian metszete alapján, 1644-ben készült - rajza szerint a felső várat torony nélküli védőfalgyűrű alkotta, közepén nyolcszögű lakótoronnyal és az idevezető kapuszorossal. Ezt a magot vette körül egy ötszögű olaszbástyákkal épített védőfal. A délnyugati bástya északi szárnya mellett volt a vár kaputornya. A bástyák és kötőgátak kőből épültek. Az öt bástya neve is fenn maradt: Császári-, Szent Mihály-, Sáros- , Korlát-, és Szent Gabriel-bástyáknak nevezték őket. A felrobbantott vár beomlott falait azóta már széthordták és maradékukat a föld betemette. Az eredeti elrendezésből a nagy feltöltődések miatt már semmi sem látszik, csak az ismeri fel a várat a helyi domborzati viszonyokból, aki a XVII. századi ábrázolásokat látta. Az egykori vár és városfal maradványaival többhelyen is találkozhatunk a községben. így pl. a városfal egyik bástyájából alapították át a központban álló református fagalériás harangtornyot, illetve a XIX. század elején a híres Festő-házat (mindkettő műemlék). A Festő-házban Szén-
