Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
10 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. január Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * Első hírek a december 11-én, vasárnap tartott magyar- országi önkormányzati választásokról: a szavazás minden zavaró incidens nélkül, a legnagyobb rendben zajlott le országszerte. Az érdeklődés igen csekély volt, mert a szavazásra jogosultaknak csupán 43 százaléka élt szavazati jogával. Ez a részvételi arány megintcsak a baloldal jelöltjeinek kedvezett s ennek megfelelően az első jelzések szerint legtöbb helyen az MSZP győzött, másodikként végzett az SZDSZ, míg harmadiknak meglepetésre a keresztény- demokraták futottak be. A többi pártnak jelentéktelen mennyiségű szavazattal kellett beérnie. Az eredmény azt jelenti, hogy a városok többsége szocialistapárti, illetve liberális polgármestert kap és a ugyanez lesz az arány az önkormányzati testületeknél is. A választás kiértékelésére a végleges eredmények birtokában még visszatérünk, de addig hadd emlékeztessünk arra, amit dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Párt al- elnöke mondott a clevelandi Magyar Kongresszus újságírószövetségi gyűlésén: ha a december 11-i önkormányzati választáson a baloldal megerősíti pozícióit és a kormányzat, meg a parlament után az ő emberei fognak beülni a polgármesteri székekbe és az önkormányzati testületekbe, az 1998-as országgyűlési választásokon a jelenleg ellenzékben lévő pártoknak jóformán semmi esélyük sem lesz arra, hogy az idei májusi választáson elveszített parlamenti helyeiket visszaszerezzék. És a baloldal, a szociálliberális kormánykoalíció fél évvel a májusi győzelem után még jobban megszilárdította uralmát, aminek tartósságával alighanem hosszú időre számolnunk kell... * Lezajlott Magyarországon az első nagyszabású vasutassztrájk, ami december 15- és 14-én 36 órára megbénította a magyar közlekedést. Mint ismeretes, a vasúti dolgozók és mozdonyvezetők szakszervezete több irányú követelést terjesztett a kormány, illetve a MÁV igazgatósága elé, amelynek központjában a vasutasok munkakörülményeinek javítása és béremelése állt. A MÁV 10 százalékos emelést javasolt, de a szakszervezetek ezt kevésnek tartották. A tárgyalások során már majdnem megegyezés jött létre a felek között és a MÁV hajlandónak mutatkozott a 10 százalék fölé menni, ahhoz azonban a kormány nem járult hozzá. Az utolsó egyeztető ülésen sem született kompromisszum és az egy pont kivételével már megszövegezett megállapodást a munkavállalók képviselői nem írták alá, mire a tárgyalások megszakadtak és aznap este 10 órakor a magyar vasútvonalakon 36 órakor megszűnt a közlekedés 80 százaléka. A sztrájk alatt mindössze 530 belföldi személyszállító vonat, három pár postavonat és kilenc pár nemzetközi gyorsvonat közlekedett a pályákon. A teherfuvarozás folyamatossága érdekében 55 belföldi és 3 pár nemzetközi tehervonat közlekedéséhez is hozzájárultak a szakszervezetek. A sztrájk incidens nélkül zajlott le és a MÁV igazgatósága vonatpótló autóbuszjáratokkal oldotta meg a legszükségesebb személyszállításokat. Az ország rendes hétköznapi életrendjét így is felborította a sztrájk, ugyanakkor az országnak is nagy károkat okozott. Mindkét fél álláspontja érthető: a vasutasok bérkövetelése jogos, a MÁV és a kormány anyagi erői pedig végesek. * Horn Gyula miniszterelnök december közepén 24 órás villámlátogatást tett Párizsban, ahol fogadta őt Mitterrand elnök, majd tárgyalt Balladur miniszterelnökkel és Juppé külügyminszterrel. Ezenkívül találkozott befolyásos francia üzletemberek egy csoportjával, akikkel a magyar- országi francia beruházások bővítéséről volt szó. Francia pénzcsoportok sorrendben a negyedik helyen állnak a külföldi befektetők között Magyarországon és Horn Gyula további lehetőségeket vetett fel. Többek között szó esett a Budapest-Kelebia vasútvonal már jóideje vajúdó korszerűsítéséről, a Citroen autógyár Borsod környékére tervezett nagyberuházásáról, azután ökológiai természetű vállalkozások, amiben első helyen állna a Budapest fölötti Duna- szakasz és a Balaton vízminőségének megjavítása. Horn Gyula miniszterelnöki minőségében történt párizsi "bemutatkozása" főleg gazdasági kérdéseket érintett. Francia özleti körök részéről ugyan felvetették, hogy késlekedik a privatizációs törvény és Mitterrand elnök által 1990-ben megajánlott kétmilliárd frankos kölcsönt Magyarország nem kellőképpen használta fel a kétoldalú kapcsolatok szélesítésére, de jövőbeni együttműködési készségét mindkét fél hangsúlyozta. * Emlékezetes, mekkora hullámokat keltett legutóbb a hazai közvéleményben és milyen visszhangja volt a sajtóban Konrád György megnyilatkozásának, mellyel a "legnagyobb magyar író" védelmébe vette a kábítószer- élvezőket és azt javasolta, hogy a költséges és hiábavaló küzdelem helyett inkább tegyék szabaddá a hatóságok az enyhébb hatású kábítószerek forgalmát, hiszen a szeszes italokhoz is hozzá lehet férni, mégsem válik mindenki alkoholistává. És a saját egészsége fölött mindenki maga rendelkezik, úgy teszi tönkre magát, ahogy akarja. A magyar társadalom többsége elutasította Konrád György furcsa okoskodását, de most a legilletékesebbek, az orvosok is nyilatkoztak az ügyben. A Magyar Orvosi Kamara állásfoglalásából idézzük a legfontosabb megállapításokat: "A leghatározottabban ellentmondunk annak a Konrád György író által képviselt álláspontnak, miszerint az un. "lágy drogok" veszélytelenek. Bármiféle kábítószer élvezete kóros szokáshoz, függőséghez vezet, ami elsősorban az ifjúság testilelki romlását idézi elő és a bűnözés útjait is egyengeti Min-
