Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. március londoni Financial Times véleményét, melynek középeurópai tudósítója megszólaltat egy angol beruházási bankárt, aki szerint ez a budapesti fordulat a lehető legrosszabb időben a lehető legrosszabb jelzésként fogható fel. Nagyjából ugyanezt fejtegeti a másik londoni gazdasági lap, a The Economist is, mely úgy véli, hogy a magyar kormány zátonyos vizekre tévedt, ahol a hajótörés veszélye fenyegeti. ♦ A WASHINGTON POST február 4-i száma hosszabb cikket szentel a szovjet megszállás alól felszabadult un. keleti blokk országainak gazdasági fejlődésének és magyarországi adatokat is ismertet a külkereskedelmi forgalom lassú növekedéséről, elsősorban kelet felé történő szállítások révén. Ugyanakkor arra is kitér a cikkíró, hogy a szovjet utódállamokkal való kereskedés egyáltalán nem veszélytelen, mert ezeknek az országoknak az üzleti életét számtalan maffia ellenőrzi és napirenden vannak a bűntények. Példaként megemlíti a szerző a magyar Stadler József esetét, aki a rendszerváltás után teherautósofőrből külkereskedővé nyergeit át és mint ilyen vagonszámra ad el orosz és ukrán vevőknek magyar bort, pezsgőt és konzerveket. Stadler hamar milliomos lett, de ennek vannak hátrányai is: felfigyelt rá az alvilág. És egy szép napon elrabolták. Az egyik ukrán ügyfele valamilyen ürüggyel elcsalta őt vidékre, ahol egy elhagyott helyen fegyveresek vették körül s ahogy a gangszterfilmekben szokásos, betuszkolták egy fekete Mercedesbe és ismeretlen helyre szállították. Egymillió dollárt kértek váltságdíjul és meg is kapták. Stadlert tíz nap múlva hazaengedték, a rendőrség pedig azóta is bottal üti az emberrabló banda nyomát. Stadler pedig testőrökkel őrizteti magát. * Különös módon egész Magyarországon a legtöbb UFO-jelenséget Szolnok környékén tapasztalták és az elmúlt években onnét jelentettek leggyakrabban megmagyarázhatatlan tüneményeket a hatóságoknak. Ez már évek óta így megy s éppen három évvel ezelőtt írta Keleti György, a Honvédelmi Minisztérium akkori szóvivője, ma honvédelmi miniszter az UFÓ Magazinban, hogy "Szolnokot már bemérték az ufók". (Keleti Györgyről tudni kell, hogy hisz a ufókban és komolyan foglalkozik a földön kívüli lények kérdésével.) Nos most újabb hírek érkeztek Szolnok távolabbi körzetéből olyan jelenségekről, amelyekre valóban nincs magyarázat. Az elmúlt hét péntekén este 7 óra tájban a Jászság több falujában egyszerre áramszünet következett be, de rövid idő múlva kigyulladtak a lámpák, majd hosszabb időre ismét sötétség borult a környékre. Ezalatt a lakosság köréből többen különös fényjelenségekre lettek figyelmesek, éles sugárnyalábok cikáztak a házak fölött, majd világosodni kezdett az egész éjszakai égbolt. Mindezt furcsa sistergő zajok kísérték. Később a fények emelkedni kezdtek, majd eltűntek és az égbolt is elsötétedett. Az áramszolgáltató vállalat emberei végigvizsgálták az egész vonalat, de sehol sem találtak hibát a nagyfeszültségű hálózatban, ami indokolhatta volna az áramkiesést. Újabb titokzatos jelenség, amire nincs magyarázat... * Mint ismeretes, a magyar Kultuszminisztérium illetékesei már hónapokkal ezelőtt felvették a kapcsolatot moszkvai kollégáikkal, akikkel a háborús események során német, illetve orosz kezek által hadizsákmányként eltulajdonított műkincsek visszaadásáról tárgyaltak. Az orosz hatóságok együttműködési készséget mutattak és nem zárkóztak el a magyar múzeumokból és magángyűjteményekből származó műkincsek leltárba vétele és visszaszármaztatása elől. A gondot csak a műkincsek felkutatása jelentette, mert a hatalmas országban sokfelé szállították azokat és nemcsak múzeumoknak, hanem magánosoknak is jutott belőlük. Most ismét felbukkantak magyar értékek, ezúttal felbecsülhetetlen értékű festmények, mégpedig a Herzog és a Hatvány család magángyűjteményéből, ahonnét 1944-ben Adolf Eichmann rakatta azokat vagonokba, hogy Németországba szállítsa. A vonat azonban útközben a szovjet csapatok kezére került és a zsákmány irányt változtatott: nyugat helyett keletnek fordították a mozdony orrát. A 132 darabból álló gyűjteményben El Greco, Goya, Degas, Renoir, Manet és Tintoretto alkotásai is megtalálhatók. A festmények hollétéről véletlenül értesült a Nemzeti Múzeum egyik szakértője, aki résztvett egy New York-i tudományos szimpóziumon, ahol a moszkvai kulturális minisztérium részéről tartott valaki vetítettképes előadást. A magyar szakember felismerte a képek egy részét, amelyek eredetét orosz kollégája nem is tagadta. Az üggyel foglalkozó magyar bizottság most ezeket a képeket is felvette a visszakért műkincsek listájára. * A Discovery űrrepülőgép földkörüli útjának harmadik napján 213 mérföld magasságban sikeres randevút bonyolított le az orosz Mir űrállomással. Az amerikai űrjármű aprólékos manővírozással annyira megközelítette a Mirt, hogy a bentülők mindkét oldalon jól láthatták egymást és az ablakokon keresztül integethettek, jeleket válthattak. Amikor a Discvovery és a Mir a legközelebb repültek egymáshoz, mindössze 37 lábnyi távolság volt közöttük. Ebben a "felállásban" tettek meg egy 90 percig tartó teljes Föld körüli fordulatot az űrben - óránként 17,500 mérföldes sebességgel - s aztán elváltak útjaik. Egymás megközelítésének gyakorlását a jövőben még többször ismételni fogják az amerikai és az orosz űrhajósok, hogy a századfordulóra megépíteni tervezett közös űrállomás egyesült erővel történő összeszereléséhez kellő tapasztalatokat szerezzenek. Amikor a két űr-jármű már elég nagy távolságra került egymástól, kinyílt a Discovery rakodótere s onnét a robotkar segítségével egy kisméretű csillagászati műholdat, a 2,800 font súlyú Spartant bocsátotta útjára az amerikai legénység. A műveletben közreműködött az amerikai űrhajón utazó veterán orosz kozmonauta, Vladimir Titov is.
